Aranylábúak – Meccsemlékeim a hatvanas évekből 04.

aranylabugyerekek_02181Az újonc Juhász Pista (Juci) négy gólja és az öreg tribün búcsúja

1963. november 7. Ferencváros – Pécs 5:1

1963 januárjában nagyon jó csatársorunk volt: Kökény – Friedmanszky – Albert – Rákosi – Fenyvesi doktor. De miért ne lehetne még jobb? – gondolhatta Mészáros Dodó bácsi, talán a versenyt is élénkíteni akarta, no meg úgyis mindig adódnak sérülések. Így aztán márciusban bemutatkozott Tüske öccse, Fenyvesi II. Jóska és a még ifi Rátkai Laci, de megfordult régi helyén, a csatársorban Vilezsál Oszi is.

Áprilisban rövid időre visszaszerezte a jobbösszekötő posztját Orosz Pali, májusban viszont Varga Zoli már helyet Szorított magának Albert oldalán. Ősszel többször játszott a Honvédból igazolt Galambos, novemberben pedig újabb ifjúsági játékos mutatkozott be: történetünk hőse, Juhász Pista.

Az év legjobb Fradi-csatársora a Fenyvesi II. – Varga – Albert – Rákosi – Fenyvesi dr. ötös volt, de a második sort is elfogadta volna az NB – I. legtöbb csapata: Kökény – Orosz – Juhász – Galambos – Rátkai. Friedmanszky és Vilezsál Oszi már be sem fért, és közben mi már azt is tudtuk, hogy az ifiben egyre érik a tizenhat éves Németh Miki. Volt választék!

1963_jan_kokeny_friedmanszky_albert_rakosi_fenyvesi_01

November hét drága ünnep – kellett énekelnünk a suliban, de most az egyszer tényleg ünnep volt: gyönyörű napsütésben az Üllői útra villamosoztunk apámmal. Nem lesz könnyű a Pécset legyűrni – gondoltam – mindig nagyon keményen, sőt gyakran durván játszanak ellenünk. Két éve három játékosunkat rúgták le, tavaly keserves 3:3-ra végeztünk velük, pedig 22 szögletet rúgtunk. Magukat sem kímélték: Csupák összefejelt saját centerhalfjával, Kocsissal és vérző fejjel, agyrázkódással vitte el a mentő.

– Hát ez meg mi? – meredtem apámra, amikor beolvasták a belsőhármast: Juhász – Varga – Galambos. Azért, mert Novák hiányzik, Orosz Palit fél évre elmeszelték (még hogy nincsenek politikai foglyok?!), Rákosi sérült, Flóri lábfejét pedig megtaposták az NDK-védők, még ne az ifi belsőhármasjátsszon! Na, ebben volt egy kis torzítás: Varga és Juhász valóban 18 éves volt, de Galambos már 22.

Azt csak az igazi bennfentesek tudták, ki ez a Juhász. – Honnan igazoltuk? – kérdezgették egymástól az emberek. Én, a tizenegy éves bölcs, természetesen már ismertem Jucit, az ifjúsági csapat saját nevelésű csatárát. Egyszer láttam, ahogy a földes edzőpályáról ölben levitték. Ügyes játékosnak tartottam, de nem többnek. Nem csillogott úgy, mint Rátkai Laci, aki a Tatabánya ifinek egy vasárnapi matinén hat gólt rúgott, egyet hanyatt vetődve. Micsoda játékos lehetett volna belőle, ha nincs az a sérülés!

Rosszat sejtettem. csak ki ne kapjunk! Pedig már csak két hét hiányzik az egy éves veretlenséghez a bajnokságban – a neMzetközi meccsekről, főleg a Galata Szerájról most inkább ne beszéljünk. Itt van a pécsieknél a kisebbik Dunai, az Anti, rá figyelnie kell Mátraiéknak. Csak nehogy megint elszúrják a lestaktikát!

Küzdelmes első negyedóra után az újonc Juhász begyötört egy labdát Danka kapujába, 1:0. De azután sokáig semmi, olyan nyögvenyelős volt az egész, mint ahogy vártuk.

A második félidőből viszont egy ifjúsági népünnepély, egy modern juvenália kerekedett. Az ifik szárnyakat kaptak. Galambos passzával Juhász kiugrott, elcsavarta a labdát a kifutó Danka felett, az furcsa kiflit írt le – onnan, ahol ültünk, nem is értettük, merre megy – de csak bekanyarodott a kapuba, 2:0.

Az ügyesen mozgó Galambos rátett még egyet (3:0), majd egy szabadrúgás után a szemfüles Dunai II. szépített, 3:1.

Varga Zoli nagyszerűen játszott, többször jobbra-balra döntötte a rutinos pécsi védőket. Gólt ugyan nem lőtt, két nagy helyzetet is kihagyott, de rúgatott még egyet az újonccal: a baloldalon az alapvonalig cselezte magát, begurított és Juhásznak csak a cipője orrát kellett odatennie – igaz, ehhez előbb oda is kellett érnie, 4:1.

És még nem volt vége: most Galambos varázsolta Juhász fejére a labdát, akit persze most már mindenki ismert, ő pedig bebólintotta, 5:1.

19631107_juhasz_pecs5-1

– A Mátrai Sanyi is így kezdte, ötvenháromban az első meccsén négy gólt rúgott a Szombathelyi Lokomotívnak – mondta a tribünön egy élő lexikon. Aztán válogatott hátvéd lett belőle. Juhász Pista sem csatárként, hanem fedezetként épült be végleg a csapatba másfél évvel később, mert úgy könnyebben talált neki helyet Dodó bácsi. Később pedig középpályásként lett sokszoros válogatott, mert akkor már úgy hívták a fedezeteket.

Másnap Albert is edzésbe állt.

Később úgy mesélték, Dodó bácsi csak az utolsó pillanatban árulta el Juhásznak, hogy játszani fog, hogy megkímélje a drukktól.

Nagyon büszke voltam: még az ificsapatunk is verhetetlen! – gondoltam. (Aztán tíz napra rá kaptunk egy hetest Tichy Lajoséktól.)

Ezután már csak egyetlen bajnokit játszottunk a régi pályán, a Diósgyőr ellen simán nyertünk 3:0-ra. Albert egy ötöst rúghatott volna, de csak egy lett belőle. Baróti szövetségi kapitány is csóválta a fejét, hogy így nem lehet. Juhász Pista itt is rúgott egyet.

19631120_juhasz_diosgyor3-0_001

Az Üllői úti tribün, amely látta Slózit és Takács kettőt, Sárosi Gyurkát és Toldi Gézát, Kocsis Sanyit és Deák Bambát, útjára indította Albertet és Varga Zolit, úgy búcsúzott, hogy az aranybányából felhozott még egy reménységet.

Az öreg lelátó a hatvanas évek elején, amikor én megismerhettem, őszintén szólva  egyáltalán nem volt szép látvány. A padokon vastagon állt a por, szaga befészkelte magát az orromba. És mégis éreztük a varázsát, mert maga volt a történelem.

Fél évszázad alatt megélt KK-győzelmeket, légiriadó miatt félbeszakadt meccset, bombatámadást, fájának széthordását, a tribün leszakadását. Látta, hogyan lett a Fradiból ÉDOSz, majd Kinizsi, a zöld-fehérből piros-fehér, a Budai – Kocsis – Deák – Mészáros – Czibor csatársorból Horváth – Szabó – Mészáros – Guba – Óvári ötös. A kivéreztetett, kiesés ellen harcoló csapat meccsek előtt az öltözőben hallotta a drukkerek talpainak dobogását, érezte az öreg lelátó erőt adó remegését, ami az ellenfél számára felért egy bombatámadással.

fradi-palyak_154-155_01

Ilyen volt a “látkép” a teniszpályák felől

Évekig állt még a helyén az öreg tribün, mint egy omladozó katedrális. Úgy mesélik, az öreg deszkák egy részéből végül könyvespolc lett Lakatéknál, Dalnokiéknál.

A hatvanas évek végén, a legjobb Fradi idején mondta doktor Lakat:

– “Nincs pályánk, de van csapatunk. Félek, hogy mire majd lesz pályánk, nem lesz már csapatunk.”

Igaza is lett.

-szabom-

10 hozzászólás a(z) Aranylábúak – Meccsemlékeim a hatvanas évekből 04. bejegyzéshez

  • Fantasztikusak vagytok… ezek az emlékek…pályánk most sincs, de ez átmeneti állapot, csak legyen csapat is hozzá… igazi, FRADISTA csapat!

  • Én ezt a meccset mesélve úgy szoktam kezdeni, hogy a régi falelátó ablakából láttuk, hogy a Császár az edzőpályán próbálgatta a sérült lábát a meccs előtt. Aztán a Juhász Pista jött ki. A második gólra pedig úgy emlékszem, Juci balra elhúzta a labdát a kifutó Danka mellett, aki azonban utána eredt, és a 16- os oldalvonaláig követte, aztán futni kezdett vissza, a kapuja felé. Közben a Juci az oldalvonal és a 16- os közt megfordult, és a Danka “füle mellett” elcsavarta a labdát, illetve becsavarta a kapuba.

  • Ha jól emlékszem ezen a mérközésen a székház felöli kapu mögött egy kispadon nézhettem Juci szenzációs bemutatkozását.Gyerek fejel nagy élmény volt.

  • A gond az hogy a kisteleki mészöly mezei évtizedes Fradi gyülőlő akna munkája minden szinten sikeres volt.Fradi nélküli NB1,Fradista nélküli válogatott,.A volt és jelenlegi vezetés tehetettlensége a renitensek kiközösitésére.A nézö nélkuli Fradi mecsekre ez is hatásal van.Mondjuk ki ezek az események az volt a céljuk hogy a Fradi nimbusza és népszerüsége országos szinten csokkenjen.Egy jó balhémentes FRadi tele lenne őnkéntesen hozzánk igyekezni vágyó játékosokkal.Ellenérdekeltek:Az összes közpénzböl finanszirozott foci akadémiák akik ezt az idöszakot gyorsan kihasználták.Rákosiék ezekhez képest amatörök voltak.

  • Az első profi edzőm minden edzés előtt elmondta: “fiúk, ha olyan alázattal fogtok dolgozni az edzésen mint Juci, akkor ember lesz belőletek.” Amikor az elején az egyik srác nevetve hozzátette, hogy náluk Jucinak a konyhába a helye, kedves Marci bácsi büntetésül két kör béke ügetést rendelt, plusz előírta neki, hogy a szekrénye ajtajára nagy betűvel írja fel Juhász Pista nevét. 

  • Kösz, erre gondoltam, hogy hamarabb jön a a válasz, mintha kikeresem a lexikonból.

  • Az a meccs 1969 augusztusában volt a Stadionban. Azokban a hetekben Albert júniusi sérülése után eleinte még lépést tudtunk tartani a Dózsával, de azután fokozatosan visszaestünk. Juhász Pista ekkoriban az idegenbeli meccseken, illetve erősebb ellenfelekkel szemben taktikai középcsatárt, valójában inkább középpályást játszott. A Vasas ellen azonban két góljával egyben pót-Albertté is előlépett.

  • NA, MÁR MEGINT KEZDŐDIK A NYAVAJGÁS.SE PÁLYÁNK,SE CSAPATUNK.MAJD LESSZ.TÜRELEM.BIZTOS VAGYOK ABBAN,HOGY A HÁTTÉRBEN KEMÉNY MUNKA FOLYIK,MC CABE-nek MILIÁRDOKAT KELL ELŐTEREMTENI,EZEK A DOLGOK MOSTANÁBAN NEM EGYSZERÜ DOLGOK.

  • Most jön az a korszak, hogy se pályánk, se csapatunk?

  • Édesapám jóvoltából -- aki sokat mesélt Juci hihetetlen munkabírásáról, mely emlékeim szerint a fiatalkori 7-7 elleni nagypályás játék közben szerzett -- egyik kedvenc játékosom, és gyermekkorom gombfoci csapatának kihagyhatatlan “sztárja” volt. Játszani, sajnos vidéki srácként nagyon ritkán volt szerencsém, de a Népstadionhoz kötődő egyik emlékem ő hozzá fűződik. Talán a Vasas ellen játszottunk és a középpályás Juhász centert játszott (az “öregek” majd megírják pontosan ;)), az eredményjelzőn pedig ez állt: Juhász, Juhász.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..

    TFU_20020100_Fma_001 - 0018
OLDALAK
Ranglisták és statisztikák:
Következik: 08.25.18:00 Puskás-FTC (TV:M4)
Következik: 08.29.20:00 EL PLAY-OFF FTC-FK Suduva (TV:M4)
VVK 50 – A kupasiker 14 legszebb pillanata
FOTELSZURKOLÓ
Novák Dezső Utánpótlás Emléktornák
FACEBOOK:
HOST