lalolib

Feljegyzések a fotelból – Van még kérdés?

Készülve a “rangadóra” szombat délután néhány kérdés megválaszolásával próbáltam elütni az indulásig az időt. Nem voltak földet rengető talányok, ezek miatt a tavasz sem fog hamarabb kizöldülni, de azért arra jók voltak, hogy egy kissé felspékeljem magam az elején már idézőjelbe tett rangadóra. Ahhoz már elég idős vagyok, hogy nálam a rangadó szó nem a “harminckét nevem volt” Fehérvári együttes elleni meccseket jelenti, bár volt egy, amit 44 év után sem lehet feledni, amikor is a Dalnoki Jenő csikócsapata , az Üllői úton, totális telt ház előtt (30 ezer, még a lépcsőkön is ültek) a bajnoki címért mérkőzött. Akkor egy döntetlen elég volt ahhoz, hogy égig nőjenek a környék fái. 1976-ban a bajnokság utolsó előtti fordulójában mérkőztünk meg velük, akkor az élet-halál harc volt, ami a szombat esti randevúra nem lehetett ráfogni. Egyrészt még sok van hátra, másrészt úgy vezettük három ponttal a tabellát, hogy két meccs még ott pihent a tarisznyában. Ez alapból felvetette bennem, hogy vajon a fehérvári büszke legények, akik a mérkőzés előtt elég határozottak voltak a szavak szintjén, milyen taktikával próbálják megnyerni a mérkőzést. Mert számukra ez volt az egyetlen esély arra, hogy egy icike-picikét göröngyössé tegyék előttünk a 31-s útszakaszt. Aztán azon is elmerengtem, hogy vajon a múlt hétvégi szieszta után mennyire tudunk felpörögni, hogy a játékosok előre hozott nyári vakációja mennyire billenti ki őket az ősszel már nagyon megtanult kettős terhelésből. Ezeken túl nem lennék szurkoló, ha nem gondolnám azt, hogy Rebrov mesternél jobban tudom a tutit. Már az autóban zötykölődtünk valahol az M6-s környékén amikor előálltam a biztos hadrenddel, a biztonságos középpályával, ami plusz egy főt jelentetett volna, kivéve Bolit az ék szerepből. A kormány mögött Laudetur barátom csak mosolygott, simán rám hagyta a butuska érvelésemet…és milyen igaza volt! Egy kattintás ide a folytatáshoz....

Sípszó előtt: Ferencváros – MOL Fehérvár

sipszo-elottA két csapat 100. bajnoki mérkőzése következik szombaton a Groupama Arénában.

Ha megnézzük a Ferencváros vidéki csapatok elleni összesített statisztikáját, számos érdekességre bukkanhatunk. Labdarúgásunk 120 éves története során több olyan csapattal találkoztunk, akikkel több mérkőzést játszottunk, mint a szerdai ellenfelünkkel, és akikkel a jelenben egyenlőre nincs mód arra, hogy azok növekedjenek. Pécs, Győr, Szeged, Tatabánya, Salgótarján – mind olyanok csapatok, akikkel közel annyiszor találkoztunk, mint a Videotonnal. Ennek köszönhetően a jelenlegi NB1-s vidéki csapatok közül két olyan együttes van, akivel többször mértük össze az erőnket mint a Videoton: Haladás és a Diósgyőr (a DVTK csak 2 meccsel több). Ha azonban szembesülünk azzal, hogy a Videotonnal először bajnoki mérkőzésen 1968-ban találkoztunk, már érthető, hogy a közelmúltunk egyik legeredményesebb vidéki csapata miért is nem tartozik a Ferencvárosi labdarúgás nagy múltú ellenfeleinek népes táborába.

Az eddigi 99 bajnoki mérkőzés Ferencvárosi mérlege: 45 győzelem, 28 döntetlen, 26 vereség, 157 lőtt és 110 kapott gól.

Egy kattintás ide a folytatáshoz....

Feljegyzések a fotelból: Elfújta a szél

Szerda délután készülődve az esti mérkőzésre egy kissé tanácstalanul toporogtam a ruhásszekrény előtt. Azon morfondíroztam, hogy vajon jobbról balra, vagy balról jobbra haladva aggasszam magamra a ruhákat, melynek az lett a vége, hogy Stanból Panná váltam és mikor odaértem az ajtóhoz, egy kis gondot jelentett kituszkolni magam rajta. De ahogy kitettem a lábam, a metsző szél úgy hasított keresztül rajtam, hogy a csontjaim legbelső zugai arra kértek, inkább forduljak vissza. Közben előállt a “taxi”, benne a kalocsai légió, onnan meg már nem volt visszaút. Laudetur barátom azzal fogadott, hogy az ülésmelegítő bekapcsolva, és jobban teszem, ha útközben beszippantom a meleget, mert a meccs közben szükségem lesz rá. A társaktól pillanatok alatt javaslatokat is kaptam, hogyan és főleg mivel próbáljam összegyűjteni a meleget, hozzátéve, hogy annak idő előtti kiengedésétől azért eltekintenek. A jókedv a metsző szél ellenére megvolt, bár mikor két óra múlva (ha nincs waze, talán még mindig kóválygunk a hétköznapi pesti dugóban) kikászálódtunk az autóból és a mozdony füstje helyett a szél ereje csapott meg, fel is tettem magamban a kérdést: kell ez nekem? Hétköznap, hideg, fél nyolcas kezdés, két óra haza, majd holnap reggel munka…és még “jegyzetelnem” is kell, ha már a Kisvárda elleni kissé nyögdelősre sikeredett három pontról igazoltan (Novák Dezső Emléktorna, Tapolca) távol maradtam. De hideg ide vagy oda, mégis csak a Honvéd az ellenfél, mely manapság már csak a 106 éves közös múlt miatt számít rangadónak. Aztán egyből felrémlett, hogy ősszel sem bírtunk el velük, sőt utoljára két éve “végeztük” ki őket tisztességesen, ha jól rémlik egy ötöst rámolva be a kapujukba. Csak nehogy elfújja a szél – ötlött fel bennem miközben elsőre a “vénám” is befagyott, meg kellett egy kicsit melegíteni a kezem, hogy második próbálkozásra zöldet kapjak a belépéshez. Néhány pillanat erejéig felvillantak a legendás film képkockái, Scarlett reménytelen harca a boldogságért és bár legszívesebben beültem volna egy meleg moziba újból megcsodálva Margaret Mitchell történetét, de beérve az agorába, beszippantva annak semmihez sem hasonlítható zöld-fehér illatát, onnan már nem volt visszaút. Ott a helyünk. Legyen hideg, “üvöltsön a szél”, nincs menekvés.

Egy kattintás ide a folytatáshoz....

Sípszó előtt: Ferencváros – Budapest Honvéd

sipszo-elottA két csapat 209. bajnoki mérkőzése következik szerdán, a Groupama Arénában

1914. december 5-én találkozott egymással először a két klub, az Auguszta serlegért vívott találkozót 7:0 arányban a zöld-fehérek nyerték. Az első hivatalos (hadi)bajnoki mérkőzésre 1916. október 8-án került sor az Üllői úton. “Változatos, nívós mérkőzésen” a Ferencváros 1:0-ra nyert, Hegyi Mátyás (58 mérkőzésen lépett pályára és 16 gólt szerzett) góljával. A második félidő 35. percében a “kispesti védelem 11-est vét, a megítélt büntető rugást Binder a kapus kezébe lővi”. Az elkövetkező több mint száz évben a Honvéddal a harmadik legtöbb NB I-s mérkőzést játszottuk. A Kispestieket csak a Újpest elleni derbik és az MTK elleni örökrangadók “előzik” meg.

Az eddigi 208 mérkőzés Ferencvárosi mérlege: 114 győzelem, 33 döntetlen, 61 vereség, 464 lőtt és 320 kapott gól.

Egy kattintás ide a folytatáshoz....

Feljegyzések a fotelból – Könnyed négyes

Nagyszerű évet hagytunk magunk mögött. Tavasszal bajnoki címet ünnepeltünk, felvarrtuk a harmadik csillagot, ősszel meg egy hosszú és mély alvás után – ami még a medvéket is megviselte volna -, jött az európai kupakaland, a csoportkörbe jutás, bravúros szerepléssel spékelve. Az már csak hab volt a tortán (szeretjük az édességet!), hogy a kettős terhelés ellenére az őszi szezon végén négy (+ három) pontos előnnyel vezettük a bajnokságot. 120 éves labdarúgásunkban számos legendás időszakra tudunk emlékezni. Bár a számok lehetővé tennék, egy pillanatra sem akarom összehasonlítani és rangsort állítani a múlt eredményeiből, hiszen a számok mögött a történelem lapul, amit visszafele soha nem lehet olvasni. Mégis a 2019/20-s bajnoki szezon “tavaszi” (hol van már a tavalyi hó?) kezdése előtt egy kicsit eljátszottam a gondolattal, hogy vajon a “Rebrov-alakulatnak” a teljesítménye melyik időszakhoz közelít leginkább. Hatvanon túl elég sok víz folyt le a Dunán, 25 évet visszamenni az időben egy csettintés csupán és ahhoz még néhány Memoril tablettát sem kell bekapnom, hogy felidézzem az 1994-1996 közötti időszakot, a két bajnoki címet és a BL- csoportkört. Miközben egy kicsit elidőzöm az “égig érő Üllői fákon” ücsörögve, eljátszom azzal a gondolattal, hogy vajon 2020 tavaszán a számok szintjén utoléri-e a Rebrov-csapat a Novák Dezső irányított BL-csapat eredményességét? Ahhoz talán nem is kell túl sokat aludnunk, a korai kezdés miatt május közepén már zárul is a bajnokság. A terv és a cél elég egyértelmű: meg kell védeni a bajnoki címünket. A csapat összeállt, a “konkurenciaharc” és főleg a nagyobb variációs lehetőségek az új igazolásokkal bővültek, így hiába támadott a januári hideg, szombat délután két óra magasságában már elég sokan voltunk az aréna agorájában, ahol nem csak azt döntöttük el pillanatok alatt, hogy nagyon hideg a sör, hanem azt is, hogy ha a csapat 4-5 góllal vezet, akkor a “csak a szépre emlékezem-re” való tekintettel még Böde Daninak is engedünk egy gólt lőni. Egy kattintás ide a folytatáshoz....

Sípszó előtt: Paks – Ferencváros

sipszo-elott

A 26. bajnoki mérkőzésünk következik szombaton a Groupama Arénában, a 2020-s esztendő első bajnoki mérkőzésén.

Ez lesz a két csapat 33. tétmérkőzése, a bajnoki találkozók mellett 4 Magyar Kupa és 4 Ligakupa találkozó színesíti a nem nagy múltra visszatekintő statisztikát. Az első négy összecsapásra a Magyar Kupa keretében került sor. 1971. július 25-én a Vörös – Martos, Horváth Á., Vépi – Bálint, Rákosi – Szőke, Branikovits, Albert, Mucha, Füsi (csereként: Németh M., Bartosik) összeállításban pályára lépő ferencvárosi csapat Branikovits 3, valamint Horváth Á., Rákosi, Füsi és Szőke góljaival 7-2-re győzte le a harmadosztályba feljutott tolnai csapatot.

Az eddigi 25 bajnoki mérkőzés Ferencvárosi mérlege: 12 győzelem, 9 döntetlen, 4 vereség, 49 lőtt és 26 kapott gól.

Egy kattintás ide a folytatáshoz....

Ma ünnepli 50. születésnapját Wukovics László

Wukovics László

A 39. percben M. Tamás egy bedobást harcolt ki az ellenfél térfelének felénél, a bedobás Sz. Zsolthoz került, aki egy szép befordulás és pontos passz után Wukovicshoz játszott, aki közelről nem hibázott. – Ha most a kedves olvasó egy kicsit értetlenül olvassa a fenti sorokat, akkor nem kell rajta csodálkozni, hiszen az nem okoz meglepetést, hogy a támadás végén Wuko gólt szerez, de az már igen, hogy ki ellen és mikor szerezte ezt a találatot. Az időpont, 2008. május 15, és a Pest megyei bajnokságban, a Viadukt SE csatáraként szerezte Wukovics László azt a gólt. Harmincnyolc évesen.

Hogy milyen utat járt be Wukovics László, a Fradi többszörös „házi gólkirálya” addig, amíg eljutott a levezetésnek szánt Viadukt SE-ig? Egy kattintás ide a folytatáshoz....

Nyilasi Tibor: 65

Nem gondoltam volna, hogy ilyen nehéz lesz róla írnom. Biztos voltam benne, csak elő kell bányásznom az emlékeket és úgy fog szaladni a kezem alatt a billentyűzet, mint ahogy Nyíl cikázott át az ellenfél védőin. 1975-től számomra Nyilasi Tibi testesíti meg a Fradizmust, azóta hogy először láttam játszani a Szeged ellen. Akkor már ismert játékos volt, de mint vidéki középiskolás, csak nagy ritkán tudtunk mérkőzésre járni. Arra tisztán emlékszem, hogy nagyon készültünk, már néhány héttel előtte, az Újpest elleni derbire (4:1 vertük a lilákat és Nyíl lőtte a negyedik gólunkat) szerettünk volna felmenni a Népstadionba, de akkor nem sikerült. Szeptember végén (amikor „még nyílnak a völgyben a kerti virágok”) már ott szorongtunk Szegeden a lelátón és boldogan csaptunk egymás kezébe, amikor a második félidő közepén Nyíl megszerezte a győztes gólt.

Egy kattintás ide a folytatáshoz....

Feljegyzések a fotelból – Győztes évzáró

Eredményes, fárasztó, szenvedélyes évet zárunk. A magyar nyelv bőségesen rendelkezik jelzőkkel, több sort is tele tudnék írni velük mely mind-mind igaz lenne az eltelt hat hónapra. Voltunk Moszkvában, Barcelonában, a Balkánon és fél Magyarországot is körbe jártuk. Több ezer kilométer, ami nem csak a közlekedési eszközöket terhelte meg, hanem a játékosokat és a szurkolókat is. De megérte. Nagyon is megérte, mert a sok jelző helyett talán egyetlen szó is elég arra, amit július 10-től december 15-ig átéltük: sikeres. Ezt nem kell fokozni, a számok, az eredmények magukért beszélnek. 15 bajnoki forduló, 14 nemzetközi kupamérkőzés és 3 Magyar Kupa találkozó. A felkészülés során és a válogatott szünetekben voltak még felkészülési mérkőzések is, de azokat már “fölösleges” számolgatni, hiszen a lényeg mégis a nemzetközi szereplésen és a bajnokságon volt. Említhetném még a Magyar Kupát is (mely az egyetlen kellemetlen emlék), de az az összképen már nem nagyon változtat. Csúnya szóval “elengedtük” ezt a sorozatot, ősszel elég volt a kettős terhelés, bár egy Békéscsabát még félálomban is verni kellett volna. Nehezebb lett volna “elengedni” ha nem sikerül a csoportkör és ha nem vezetnénk magabiztosan a bajnokságot. De így csak egy legyintés (annál azért egy kicsivel több), de amit mellé a mérlegre fel tudunk pakolni, az bizony mindent überel, attól az inga akkorát leng, hogy át kell gondolni és főleg számolni a nehézségi erő hatását. Arra meg végképp nem vállalkoznék, egyrészt mert annak idején hiányoztam a fizika órákról, másrészt az eredmények sokkal többet mondanak a képleteknél. Csoportkör – ahol az utolsó meccsen egy kis szerencsével és egy jobb bírói szemüveggel akár tovább is juthattunk volna, bár ennek elemzésére sokkal több időt kéne fordítani. Rágódni sem szabad sokat, mert az elején már azt is “ajándéknak” tekintettük, ha hosszú évek után kijutunk Európába. Egy kattintás ide a folytatáshoz....

Sípszó előtt: DVTK – Ferencváros

sipszo-elottVasárnap a 102. bajnoki mérkőzésünk következik a DVTK ellen Miskolcon az Andrássy Gyula utcai stadionban

A két csapat először (majd rögtön két nap múlva másodszor) az 1924/25 évi bajnoki szezon lezárásaként, az országos bajnoki döntőben játszott egymással az Üllői úton. Az első mérkőzés döntetlennel zárult, így meg kellett ismételni a találkozót. Az újabb mérkőzésen 2:1-es ferencvárosi siker született. A történelmi, első összecsapáson az Amsel – Takács I., Hungler II. – Furmann, Sándor, Blum – Tóth, Lyka I., Kelemen, Nikolsburger, Kohut összetételű csapat lépett pályára, a gólokat Nikolsburger, Kelemen illetve Völker II. (2) szerezték. A megismételt mérkőzésen Tóth, Lyka I. és Kelemen helyett Müller, Földessy és Steczovits lépett pályára. Kohut gólja mellett egy öngól is született a zöld-fehérek győzelmével végződő mérkőzésen.

Az eddigi 101 bajnoki mérkőzés Ferencvárosi mérlege: 64 győzelem, 18 döntetlen, 19 vereség, 216 lőtt és 103 kapott gól.

Egy kattintás ide a folytatáshoz....

OLDALAK
Ranglisták és statisztikák:
Következik: 02.22. 19:30 Mezőkövesd-FTC (TV:M4 Sport)
EL-csoportkör 2019
VVK 50 – A kupasiker 14 legszebb pillanata
FOTELSZURKOLÓ
Novák Dezső Utánpótlás Emléktornák
HOST