mjozef22
Malaky Mihály
Malaky Mihály
Már ott volt János és Szilárd testvérével együtt az egyesület megalakulásánál, majd az FTC „football osztály” hivatalos indulásánál is. Először jegyző, majd titkár, intéző, igazgató, alelnök, 22 éven át vezetője – úgyszólván mindenese – a klub labdarúgóinak.
Az FTC pálya megépítésében is oroszlánrésze volt. Ő volt az első magyar futballdiplomata. Ő szervezte az FTC első külföldi túráját, a legendás német-angol portyát. Az MLSZ-t számos esetben képviselte külföldön. Mint vezető három olimpián vett részt.
Sportvezető sikereinek csúcsán a Sporthírlapban így írtak róla: Tovább olvasom
Pokorny József
Pokorny József
Az FTC első gólkirályát a századfordulón, a Budatétényben nyaraló Békés testvérek “fedezték” fel. A szünidő végén elhívták őt az FTC-be.
Pokorny hátvédként kezdte 17 éves korában, majd a csatársor közepébe került, mint a legígéretesebb fiatal játékos.
Verebes József: 71
Verebes József
A ferencvárosi születésű Verebes élvonalbeli szereplése a Fradihoz fűződik. Az FTC ifi csapatából, óriási tehetségként – Didi becenévvel – került fel az első csapathoz. Első bajnoki meccsén, az Üllői úton rendezett az SBTC elleni találkozón góllal mutatkozott be! Azután a sikerek – részben sérülés miatt is – elmaradtak, mint ahogy ő is az Üllői útról.
Jelentős sikereit edzőként érte el: a Videoton, majd 1981 után a Rába ETO fémjelezte munkásságát. Bajnoki aranyérmes volt a Rába ETO-val (2x), majd az MTK-VM-mel is.
Ezt követően szövetségi kapitány volt kétszer is. Közben illetve utána edzősködött a Bp. Honvéd, Győr, Vasas, Diósgyőr, Szeged, a Videoton, majd a Pápa és Vác csapatainál.
Gorszky Tivadar
Gorszky Tivadar
1901 tavaszán lépett be az FTC-be. Első nyilvános szereplése a III. csapatban kezdődött. A délelőtt megtartott mérkőzésen olyan jól játszott, hogy ugyanaznap délután már a II. csapatba is beosztották. 1901 őszén már az FTC első csapatában is szerepelt. Half minőségben az egyik oszlopa a zöld-fehérek csapatának. 1903-ban érte az a nagy dicsőség, hogy beosztották a magyar válogatott csapatba, ahol összesen tizennégyszer szerepelt. Attól a perctől, hogy az FTC első csapatába bekerült, végigjátszotta úgyszólván az FTC összes díj-, bajnoki és egyéb mérkőzéseit.
Életműdíjat kapott Rudas Ferenc
A Magyar Olimpiai Bizottság Fair Play Bizottsága a Művészetek Palotája Kék termében tartotta meg a 2011-es Magyar Fair Play díjak ünnepélyes átadását, ahol Rudas Ferencet is kitüntették.
Fotó: mob.hu
Valamikor nevettünk rajta…(M)
Vándor Kálmán
VÁNDOR KÁLMÁN:
A magyar labdarúgás gunyoros-humoros-hézagpótló,
a szurkolók nélkülözhetetlen kis ábc-je
Mazochista. Pénzt fizet azért, hogy bosszankodhasson, önmagát sanyargatja a lelátón, hogy a játékosok gondtalanul élhessenek. Tovább olvasom
dr. Géczi István: 68
Géczi István
A ferencvárosi kapuskirály, aki nem túl sokszor védett a válogatottban (no persze, akadt konkurenciája is bőven…), a Ferencvárosban viszont annál gyakrabban. Összesen 309 bajnokin őrizte a zöld-fehérek hálóját, ami a mai napig klubcsúcs a kapusok között. Vörös, azaz dr. Géczi István sallangmentes őre volt kapujának, emellett, bár első ránézésre mackós benyomást keltett, rendkívüli gyorsaság, hihetetlen ruganyosság és átlagon fölüli bátorság jellemezte. Az már abszolút országos rekord, hogy – Juhásszal egyetemben – pályára lépett a Fradi történetének mindhárom újkori nemzetközi kupafináléjában. Azaz az 1965-ös és az 1968-as VVK-döntőben, meg az 1975-ös KEK-döntőben is. Tovább olvasom
Száger György
Száger György
Fradi-nevelés volt kétszeresen is. Édesapja a Fradi fiatalok nagy felfedezője nemcsak a pályán, de az otthon melegénél is alakította kapus fiának Fradi iránti érzelmeit.
Száger szerepelt ifjúsági bajnokcsapatban, ifjúsági válogatott volt, nemzetközi tornákon védett. Majd eljött a nagy pillanat, az FTC első csapatának kapuját is védhette. Tovább olvasom
Valamikor nevettünk rajta…(L)
Vándor Kálmán
VÁNDOR KÁLMÁN:
A magyar labdarúgás gunyoros-humoros-hézagpótló,
a szurkolók nélkülözhetetlen kis ábc-je
Lóvé. Ékezet nélkül szerelmet jelent, de ékezettel is szoros vonzalom tárgya. Szerelmes a pénzbe! Mint egyik-másik labdarúgó, akit a meggazdagodás vágya vezet a futballpályákon.
Tovább olvasom
dr. Dékány Ferenc
Dr. Dékány Ferenc
Mindössze két játékosról tudunk a Ferencvárosban, aki átfutballozta a klub történetének legínségesebb, leggyászosabb korszakát, az 1950 és 1960 közötti „sötét” időszakot. Az egyik Dalnoki Jenő, a másik pedig a szurkolók által előszeretettel csak Pofinak hívott dr. Dékány Ferenc, aki 1961-es visszavonulásáig, a gárda szíve, lelke, motorja volt. Tovább olvasom
Fenyvesi József: 72
Fenyvesi József
Fenyvesi II. József hét évvel fiatalabb bátyjánál. Szintén szélső poszton szerepelt az FTC-ben. Fenyvesi Máté volt a bal, Ő a jobbszélső…
Első gólját a győrieknek rúgta egy forró hangulatú Üllői úti bajnoki mérkőzésen. Azután két nagyon fontos gól következett. A Vasas elleni 2-2-es rangadón a Népstadionban, majd Salgótarjánban. Ott a Fenyvesi-testvérek két góljával lett matematikailag is bajnok a Fradi. Tovább olvasom
Borsos Miklós
Borsos Miklós
Tősgyökeres fradista. Tíz esztendős korában ment le először az Üllői úti sporttelepre, ott nőtt, cseperedett ifjúsági, majd felnőtt gólerős, jól cselező csatárrá.
Ragadt hozzá a labda és nagy biztonsággal maradt a birtokában, megtévesztő mozdulatai után is. Szinte úgy tűnt, hogy nem is okozhat számára nehézséget, hogy bárkit kicselezzen. Ráadásul hatalmas erővel, pontosan tudott lőni. Erről tanúskodik 58 gólja is.
A leggólerősebb meccse a korszak egyik nagy rangadója volt. 1955. júniusában a Népstadionban rendezték a Honvéd – Kinizsi rangadót. A Honvéd már 3-0-ra, majd 4-1 -re is vezetett. A második játékrészben azonban – elsősorban Borsos nagyszerű játékának, és Gulyás bravúros védéseinek következtében fordult a kocka, a lelkes Kinizsi kiegyenlített. Persze, hogy élete nagy meccseként emlegette ezt a találkozót az akkor 20 éves csatár kedvenc.
Horváth György
Horváth György
Magas termetű, gyors mozgású, bátor kapus volt. Reflexei kitűnően működtek. Hajlamos volt azonban a mutatós védésre, könnyelműsködésre. A Szombathelyi Lokomotív kapusaként, 1952-ben egy találkozón játszott a válogatott csapatban.
Évek óta készült rá, hogy a Fradi kapusa legyen, míg végre 1957-ben az MLSZ áldását adta arra, hogy az Üllői útra kerülhessen. Tovább olvasom
dr. Csanádi Árpád
dr. Csanádi Árpád
Budapest egyik elővárosának tartott Pesterzsébetről indult. Édesapja súlyos baleset következtében korán munkaképtelen lett. Az édesanyja kereste a kenyeret, a nővér Manci nevelte két öccsét Árpádot és Ferit. Igyekezett megfogadni az apai tanácsot, aki sűrűn ismételte:
„Tanuljatok, igyekezzetek, mert csak így tudtok kiválni a többiek közül, így lehet belőletek valaki!” …
S érdekes módon Csanádi Árpád akkor bizonyára öntudatlanul a sportot találta a legalkalmasabbnak arra, ahol bárkivel, azonos körülmények között veheti fel a versenyt. A góloknál nem nézik ki lőtte, a gól az eredménynek számít, s a tudás a sport területén az emberek igazi, abszolút fokmérője. Így azután a nagy erőfeszítések árán a gimnáziumba iratkozott Csanádi fiúk délutánonként az Epreserdőn át — természetesen gyalog — indultak a Fradi utánpótlás híres otthonába, a Forinyák utcai pályára. Tovább olvasom
Valamikor nevettünk rajta…(K)
Vándor Kálmán
VÁNDOR KÁLMÁN:
A magyar labdarúgás gunyoros-humoros-hézagpótló,
a szurkolók nélkülözhetetlen kis ábc-je
Prostituált. Hivatásos labdarúgó, aki pénzért szaladgál a zöld gyepen. Szemben a hivatás legklasszikusabb képviselőivel, ő a vállalt szolgáltatással többnyire adós marad!
Tovább olvasom
Születésnap utáni beszélgetés Szőke Istvánnal
(fotó: SZB)
Szőke István, a Fradi egykori válogatott jobbszélsője, 2012. február 13-án ünnepelte 65. születésnapját. Az utóbbi években az FTC Baráti Kör hagyománnyá tette, hogy a 0-ra és 5-re végződő születésnapot ünneplő játékosait, edzőit, vezetőit a következő összejövetelükön köszöntik. Így került sor Szőke István meghívására is február utolsó keddjén. Pista pályafutásáról, elsősorban Nagy Béla írásaiból, a különböző fórumokon adott nyilatkozataiból, a Fradi szimpatizánsok már nagyon sokat tudnak, ezért nem könnyű újdonságot leírni róla. Kihasználva a személyes találkozás adta lehetőséget, mégis megpróbálom…
- 1947. február 13-án, pénteki napon születtél. A „péntek 13” jelentett valamit az életedben, hozott számodra szerencsét?
- Őszintén szólva ezen túl sokat még nem gondolkodtam, de talán két dolgot megemlíthetek. 1959. február 13-án, szintén egy pénteki napon jelentkeztem a Fradi kölyökcsapatánál, 13-szor voltam válogatott játékos és körülbelül 13 év után gyógyult meg a lábam. Tovább olvasom
Kemény Tibor
Kemény Tibor
A jó felépítésű, gyors játékos lendületes elfutások után pontosan adott be és bátran vállalkozott lövésre is. Hátrányt jelentett viszont számára, hogy csak bal lábbal rúgott jól. Fejjátéka sem volt kifogástalan. E hiányosságok ellenére megbízható, hasznos csatárnak bizonyult a legjobbak között is.
Tizenöt esztendős volt, amikor először öltötte fel a zöld-fehér mezt. Akkoriban ez nagy eseményt jelentett egy kisdiák életében. Így emlékezett vissza a hófehér hajú Kemény Tibor: Tovább olvasom
Szabó László
Urbancsik Gábor edző a SZAC-ból hozta magával a Fradiba. A meggyengült gárdában volt mit védeni … A B válogatottságig vitte, a Fradiban pedig félszázszor szerepelt. Sokszor nagyszerűen.
44 bajnoki mérkőzésén tízszer nem kapott gólt, de a szétzilált zöld (piros)-fehéreknek negatív rekordjai is voltak ezekben az években. Valószínűleg nem a Honvéd volt a kedvenc ellenfele. Négy mérkőzésen 21 gólt kapott Puskáséktól. Tovább olvasom
Wiener II. Jenő
Wiener II. Jenő
Az ifjabbik mozgékony, gyors Wiener a labdát kitűnően vezette, de beadásai nem mindig sikerültek. Rövid élvonalbeli szereplés után jutott el a válogatottságig.
Pályafutását 1915-ben az FTC ifjúsági csapatában kezdte. Egy év múlva már ifiválogatott volt, s a tehetséges játékost számításba vették az első csapatban is. Tovább olvasom
Hajdú József: 66
Hajdú József
Pályafutását a Magyar Kábel csapatában kezdte, majd az MTK-hoz igazolt 1964-ben. Az 1966-os idénytől két éven át kölcsönjátékosként a Fővárosi Autóbusz csapatában védett. 1968-ban visszatért a Hungária körútra, ahol egy gólnélküli, Fradi elleni mérkőzésen mutatkozott be az élvonalban.
Noha itt még csak négy perc jutott a számára, a következő örökrangadón már a mezőny legjobbjának bizonyult, akárcsak 1973 tavaszán.
Ugyanebben az évben a VM Egyetértéshez szerződött, majd a csapat 1974 év végén fuziónált az MTK-val. Ekkor igazolta le Hajdút a Ferencváros. Tovább olvasom
Háda József
Háda József
Kiváló képességű, vakmerő, rendkívül ruganyos kapusnak bizonyult (ifjúsági sportoló korában magasugrásban kerületi csúcsot ért el, mellette 110m gátfutó is volt). A labdát biztos kézzel fogta, jól helyezkedett és határozottan, gyorsan avatkozott a játékba. Kitűnő adottságai kellő nyugalommal, higgadtsággal párosultak. A kifutás azonban nem tartozott erősségei közé.
A Nemzeti Sport átigazolási híre 1929-ben:
A rákosi futball-termőtalaj ismét egy játékost termelt ki a profiknak. Háda, a nagy tehetségű kapus, a Ferencvárosnak szerződést írt alá, amely őt egy évig új egyesületéhez köti. A BRSC vezetősége a játékos boldogulásának nem akart útjába állni és Hádát kiadta, bár nehéz szívvel vált meg tőle. A Ferencváros 1.000 pengő lelépést adott a játékosnak és heti 35 pengő fizetéssel szerződtette.
Rátkai László: 68
Rátkai László
Az FTC saját nevelésű játékosa nagy sikert sejtetően kezdte pályafutását. Tehetsége azonban nem párosult szerencsével. Pályafutását sérülések sorozata árnyékolta be. Tovább olvasom
Turay József
Turay József
Turay a magyar labdarúgás legkiválóbb és legérdekesebb egyéniségeinek egyike. Az egyszerű munkásfiú szinte egyik napról a másikra került a sportélet élvonalába. A nagyszerű tulajdonságokkal rendelkező, rokonszenves fiatalember mégis nagy utat tett meg, míg “Suttyó”-ból “Császár” lett.
Szikár termetű, szívós, páratlanul munkabíró játékos volt. Mindkét lábbal kitűnően rúgott és nagyszerűen fejelt. Játéka hű tükre volt emberi egyéniségének. Nem a csillogás, hanem az egyszerű, de értékes és hasznos megoldások hívének bizonyult. Mint középcsatár jó érzékkel osztogatott. Lábbal és fejjel egyaránt veszélyt jelentett az ellenfél kapujára. Tovább olvasom
Együttműködéssel segíti egymást az FTC és a Nem Adom Fel Alapítvány
Együttműködési megállapodást kötött a Ferencvárosi Torna Club (FTC) és a Nem Adom Fel Alapítvány, a jövőben a két szervezet kölcsönös segítségnyújtással igyekszik támogatni egymás munkáját.
Tovább olvasom
Szabó Ferenc
Szabó Ferenc
Az erőteljes fizikumú, sokoldalú játékos a hátvéd és csatársorban egyaránt jól megállta a helyét. Mindkét lábbal biztosan rúgott, gyorsasága is megfelelt. Erőteljesen lőtt, majd félszáz gólt szerzett – már a bemutatkozó találkozón (jobbösszekötőként) két gólt szerzett a Dorog ellen! Különösen szlovákiai városokban szerethetett játszani, ott három mesterhármast szerzett! Tovább olvasom
Rokken Imre
Rokken Imre
Rokken már 16 éves korában az OTE felnőtt csapatában rendszeresen játszott. Rendkívüli tehetségként került a hazai labdarúgás élvonalába. Kitűnő technikája nagy körültekintéssel, ötletességgel és határozottsággal párosult. Pompásan helyezkedett és szerelt, nagyszerű érzékkel adogatott, fejjátéka pedig egészen kiváló volt. Mozgását ritka könnyedség jellemezte.
A tehetséges játékos 1923. novemberében átlépett az FTC-be. Az egy éves kivárás alatt elutazott Olaszországba, és tárgyalt az ottani klubok vezetőivel is. Az FTC-nek azonban sikerült hazahivatnia, s Rokken már az Üllői úton edzett. A bajnokság megkezdése előtti válogatott mérkőzéseken – Ausztria és Németország ellen – Rokken, mint az FTC játékosa került be a nemzeti tizenegybe.
A Fradiban azonban már nem léphetett pályára. Tovább olvasom
Lázár Gyula
Lázár Gyula
Minden idők legkiválóbb magyar fedezetei közé tartozik. Világklasszis labdarúgókra jellemző képességekkel rendelkezett. Károly Jenő után ő is kiérdemelte kulturált, stílusos játékával a „Tanár úr” megtisztelő címet. Ragyogó technikai és taktikai felkészültség, nagy játékintelligencia és áttekintőképesség, gyorsaság és nyugodt, szinte „hűvös” könnyedség jellemezte játékát. Nyúlánk, vékony termetű, szívós, fáradhatatlan és kifogástalanul fejelő játékos volt. Képességeiből semmi sem hiányzott, ami a legnagyobb fedezeteket fémjelzi. Illetve … Amilyen csodálatos érzékkel segítette a támadásokat, olyan kevéssé szeretett foglalkozni a védekezéssel. Pedig — ha rászánta magát — bármelyik hazai és külföldi ellenfelét semlegesíteni tudta. A taktikai megkötöttséget, a merev formulákat azonban nem kedvelte. A labdarúgás pedig csapatjáték, amelynek bizonyos követelményein még a legnagyobb egyéniségek sem tehetik túl magukat. Az ugyanis vitathatatlan, hogy Lázár nagy egyéniség volt. Manapság így jellemeznék: zseniális középpályás játékos. Lázár Gyula képességeit Európa-szerte elismerték. Tovább olvasom
HOZZÁSZÓLÁSOK