mjozef22
A keménykezű Selymes Tibor is befutó lehet: Lennék az FTC edzője!
Az edző szerint a magyar futball jó, a Fradi jobb lehet.
Négy esztendeje távolodott el a magyar futballtól Selymes Tibor: a negyvenhatszoros román válogatott labdarúgó előbb a Haladásban, majd a DVSC-ben szerepelt, később Sopronban edzősködött, azután Nagyszalontára szerződött. Dolgozott a Sportul Studentescnél és az Astra Ploiesti-nél, mostanában pedig hírbe hozták a kolozsvári CFR-rel, a Steauával – és a Ferencvárossal is. Az edzői élet viszontagságairól, egy pofonról, a magyar és a román futball közötti különbségről, valamint a Ferencvárosról beszélgettünk az egykori kitűnőséggel. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
„Ilyen edző kell nekünk, ilyen edző pompás(?)…”
NOVÁKNAK, NYILASINAK, PINTÉRNEK, CSANKNAK
IS „TAKARODNIA” KELLETT!
Nem ma volt, amikor elkezdtem figyelni a magyar futballcsapatok edzőinek útját, sorsát, pályafutását, sikereiket, holtvágányaikat és kudarcaikat (1958-ban, nyolcévesen már utaztam úgy együtt egy „hót koszos”, jéghideg vasúti kupéban Tatabányától Budapestig egy éppen néhány órával korábban kirúgott futballedzővel, bizonyos Orczifalvy Istvánnal, akit aznap délelőtt a Győrtől küldtek el. Hazafelé tartott, mi, apámmal Tatabányánál csatlakoztunk hozzá, de csak arra emlékszem, hogy az az ember maga volt a világfájdalom…), Egy kattintás ide a folytatáshoz....
A labdarúgás „íratlan” szabályai: Mesterhármas
Rudas Ferenc állami kitüntetésben részesült
Augusztus 20-a alkalmából állami kitüntetéseket adtak át a Szépművészeti Múzeumban, ebben az évben két egykori labdarúgó is elismerésben részesült.
Rudas Ferenc volt válogatott labdarúgó a Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztjét vehette át. A kitüntetést dr. Réthelyi Miklós, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium minisztere adta át csütörtökön délelőtt a Szépművészeti Múzeumban. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Lipcseit elbúcsúztatták a válogatottól
Lipcsei boldog, hogy a szövetségnél gondoltak rá, azt viszont egy kicsit sajnálja, hogy 58-nál megállt. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Szerelmünk a mikrofon
Kedves olvasóink!
Oldalunk „Könyvek” részébe folyamatosan kerülnek fel a Tempó Fradi könyvespolcának könyvismertetői, ma már több részre tagolva a jobb átláthatóság kedvéért: „Nagy Béla munkái”, „Fradi”, „Ellenfeleink”, „Minden ami Fradiról is szól”, „Olimpia”. A bemutatásra kerülő könyvek lassan elérik a háromszázat, egy-egy kivételtől eltekintve nagyon ritkán jelentetjük meg a napi hírek között, mivel egyrészük csak áttételesen érinti a Fradit.
Kivételek persze vannak és a mai könyvismertetőnk is ilyen. Sokaknak ismerősen fog csengeni a két név, lesz aki csak egyikről hallott és olyan is aki sohasem hallotta a két hang egyikét sem.
***
Pluhár István – Szepesi György: Szerelmünk a mikrofon
(részletek a könyvből)
Két szurkológenerációhoz szól ez a könyv: Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Fradista anekdoták: Zsinka János
Az izompacsirta
Kis emberbe is szorulhat nagy erő. Valahogy így szólhat a ferencvárosi Zsinka János mottója. A zöld-fehérek a Magdeburggal, a társak által „húsz kilósnak” csúfolt aprócska Zsinka pedig egy szálfatermetű hátvéddel küszködött. Kapott is akkorákat az óriástól, hogy sokan már emberhaláltól tartottak. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Fradista anekdoták: Varga Zoli
Varga Zoli és az előjelek (Kocsis L. Mihály)
1968. október 1-jén egy kis riport jelent meg a Népsportban a mexikóvárosi olimpiára induló labdarúgó-válogatottról. Ebben többek között a meglehetősen ideges Varga Zolit idéztem egy rövid nyilatkozat erejéig: Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Fradista anekdoták: Rákosi Gyula
Borravaló
Labdarúgó pályafutásom utolsó tíz éve úgy telt el, hogy engem mindig fogott valaki a pályán. Szabadon sohasem járkálhattam. – kezdett bele Szusza Ferenc.
Emlékszem, a Népstadionban játszottunk az FTC-vel, s a változatosság kedvéért Rákosi Gyula volt az őrzőm. Egy idő után meguntam a dolgot és azt találtam mondani neki:
— Te, Gyula, menj már odább egy kicsit!
— Nem megyek — válaszolta. — Engem ide küldtek, nekem az a feladatom, hogy vigyázzak rád.
Csak nem tágított mellőlem.
100 + 1
Bevezető
Százegyszer kúszott fel az olimpiákon a magyar lobogó a legmagasabb árbocra. Azaz százegyszer kellett volna, csak hát bizony akadt kezdetben nem is egy olyan olimpia, amelyen lobogók sem voltak, de még árboc sem…
Százegyszer érdemelték ki magyar sportolók az olimpiai elsőség aranyérmét. Ez nem jelenti azt, hogy ennyi alkalommal osztottak ki a győztesek között aranyat, mert például az első olimpia bajnokai, köztük Hajós Alfréd is szép fehér ezüstöt kapott. Később is jobbára aranyozott ezüst jutott a győzteseknek, vagy ha nagy ritkán igazi arany, az sem volt 16 vagy 22 karátos, inkább csak 6-os. Ami több ízben kiderült, amikor egy-egy bajnok – lehet, hogy csak ellenőrzés végett – átnyújtotta féltve őrzött díját a zálogházi becsüsnek …
A részvétel a fontos, nem a győzelem! – Egy kattintás ide a folytatáshoz....







