Tisztelt Hölgyeim és Uraim, Kedves Sporttársak!

Ha a sors nem szól közbe, akkor tegnap ünnepeltük volna Novák Dezső 78. születésnapját. A torta, az ajándékok, a család ölelése, a pályatársak köszöntése helyett ma itt vagyunk Tapolcán és immáron harmadik alakommal, egy utánpótlás labdarúgótorna keretén belül emlékezünk az olimpiák történetének legeredményesebb labdarúgójára.

Szívszorító és felemelő érzés is egyben.

Ahhoz túl közeli és fájdalmas az emlék, hogy néhány pillanatra ne csukjuk be a szemünket és ne borzongjunk bele a sors akaratába. Mégis, ha belegondolunk, hogy miért is vagyunk itt, hogy Dezső bácsi szerettei, barátai, pályatársai az ország különböző szegletéből eljöttek, a szívünk megtelik melegséggel. Tovább olvasom →