ABDI-tól – DZURJÁK-IG
Kenneth Christiansen: 50
1994 tavaszán a bajnoki hajrában került az Üllői útra a dán Ölstykke FC csapatától.
A Vasas ellen győztes meccsen mutatkozott be Nyilasi Tibor csapatában. A Kispest-Honvéd elleni MK visszavágó mérkőzésen Ő szerezte a csapat vezetőgólját, így rögtön kupagyőzelemmel zárta a szezont.
A következő szezon is kupagyőzelemmel kezdődött számára: a Szuperkupát hódították el a Vác ellen. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Csoknyai Tibor
Az ötvenes évek első harmadában, az ÉDOSZ, majd a Bp. Kinizsi megtizedelt csapatában rúgdosta a gólokat az aprótermetű, saját nevelésű ifi bajnokságot nyert csatár.
Nem volt könnyű dolga, hiszen balösszekötőben Mészáros Dodóval kellett felvennie a versenyt, míg Czibor távozása után a “Rongylábú”-t kellett volna pótolnia a bal szélen. Ráadásul 1953-ban már Fenyvesi is zöld-fehérbe öltözött.
A két legtöbbet foglalkotatott idényében 17-17 bajnokin lépett pályára és az 1952-es szezonban hat gólt is szerzett. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
A Békés fivérek
Friedmann Simon Tűzoltó utcai vaskereskedő négy fia szorgoskodott a klub körül a századfordulón. Arthur, Géza, Gyula és Róbert mind az FTC, mind az MLSZ megalakulásában részt vettek. Édesapjuk tagja volt az FTC választmányának. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Dálnoki József: 85
Dálnoki József a szélvészgyors, technikás jobbszélső az ESMTK-ból igazolt a Fradihoz. Azért, hogy megkülönböztessék a védőjátékostól, neve mellé megkapta a II-es számot, míg a hátvéd Dalnoki lett az I.
Ezt a jelölést az esetek többségében testvéreknél szokták alkalmazni (lásd az MTK-s Kovács fivéreket vagy éppen a Fradiból Fenyvesi Mátét és a „kistüskét”, Fenyvesi II Józsefet.)
Dalnokiék azonban sohasem voltak testvérek, hiszen a szélsőt Dálnokinak anyakönyvezték. Ennek ellenére mindenki meg volt róla győződve, hogy testvérpárról van szó. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Bosánszky Jenő
A Chinoinból érkezett az amatőr csapatba a csatár.
A profik között egyszer kapott játéklehetőséget Schaffer Alfrédtól, így tagja volt az ezüstérmes ferencvárosi gárdának.
Jellemzően az amatőrök között szerepelt. A következő bajnoki idényben a Szegedi AK-hoz igazolt. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Ádám László: 65
A Fradi ellen mutatkozott be az élvonalban, a dr. Lakat Károly vezette SBTC színeiben.
Deák Sándor: 55
Már tizenöt évesen a Balassagyarmat NB II-es csapatában játszott, innen került az Üllői útra 1983 nyarán.
18 és fél évesen mutatkozott be a Fradi első csapatában a nagy munkabírású és jó rúgótechnikájú középpályás. 1984 tavaszán már tagja az NB I-es keretnek, és alapembere az EB-győztes ifi-válogatottnak. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Csanádi Ferenc
Játékosként a Fradi II. csapatában viselte az egyesület mezét.
Visszavonulása után különösen a Fradi ifiknél edzősködött sikerrel, bajnokságokat és kupagyőzelmeket arattak.
Az ifik mellett külföldön is tevékenykedett. A ’60-as évek elején Guineában szövetségi edzőként dolgozott, majd 1968-69-es években szövetségi kapitánya volt a kongói válogatottnak. Csapatával megnyerte az Afrikai Nemzetek Kupáját 1968-ban. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Bircsák Gusztáv
Labdarúgó pályafutása során a Szentlőrinci AC-ban, az MTK-ban (1946-48: 37 bajnoki / 4 gól), a Bp. Postásban, a Kinizsiben és az Egyetértésben is szerepelt.
1952-ben a Bp. Postásból igazolt át a Kinizsibe, ahol 2 gólt szerzett 18 mérkőzésen a bajnoki idényben. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Berán József
Berán illetve Barna néven már az 1900-as labdarúgó-mérkőzéseken is pályára lépett a kistétényiek (Rapos, Pokorny és Borbás is a csapattársak között volt, ill. ezidőtájt Pokornyval és Kovács Gézával a IX. kerületi polgári iskola növendékei voltak) és az FTC színeiben is.
A labdarúgó-szakosztály megalakulásánál “fölvételre jelentkezett”… Az FTC-be 1901. június 2-án “a tagok sorába fölvétetett.” – írja a Sport-Világ.
“Mikor a Ferenczvárosi Torna-Club alakulóban volt, már ő ott forgott az alakítók közt, mint a IX kerület felső kereskedelmi iskola 16 éves diákja és szinte nélkülözhetlen lett rögtön, mert különösen apróbb dolgokban ezermester volt: a trainingekhez szabadterületet keresni a város szélein, ma itt, holnap ott (mert akkor még pályánk nem volt), a „mozgó-pálya“ felszereléseit hamarosan előteremteni, a már agyonkinzott öreg labdába uj életet „pumpálni“ s több hasonló dologban fáradhatlan volt. És footballozott, trainirozott az öregekkel együtt folyton kedvvel és kitartással. A footballban valódi tehetség volt, mert nagy mértékben meg volt benne a hozzávaló erő, ügyesség és flegma.” – írja róla Horváth Ferenc a Sport-Világban megjelent nekrológban. Egy kattintás ide a folytatáshoz....