ABDI-tól – DZURJÁK-IG

Deák Ferenc

Deák Ferenc

Nagy­szerű testi felépítésű, magas, erőteljes, minden ideg­szálával kapura törő középcsatár volt. Gólképességével Schlosser, Schaffer, Takács II. és Zsengellér méltó utódjának bizonyult. Technikailag ugyan nem csillo­gott a rendkívül népszerű „Bamba”, de a kapu előtt fejjel és lábbal egyaránt feltalálta magát.

A Ferencvárosban 83 bajnokin 121, míg a magyar válogatottban 20 találkozón 29-szer volt eredményes. Tovább olvasom

Csikós Gyula

Csikós Gyula

Biztonságos megoldásokat alkalmazó, megbízható, hosszú időn át kiegyensúlyozott teljesítményt nyújtó labdarúgó volt. Nem törekedett látványos megoldásokra. Egy cél lebegett előtte: a kapujára irányuló lövéseket és fejeseket a legegyszerűbben, leggyorsabban elhárítani. Labdafogása kitűnő volt és igen jól öklözött. Mozgékonysága, határozottsága, nagy ruganyossága és kiváló reflexei jóvoltából bravúros védésekre is képes kapusnak bizonyult.

Pályafutásának kezdeti szakaszáról így nyilatkozott: Tovább olvasom

Braun Ferenc

Braun Ferenc

Mint írták róla, „franzstadti bennszülött” volt.

Fejlett technikával rendelkezett, így a csatársor több posztján is szerepelt a gyors, robbanékony csatár. Többnyire jobbszélsőt játszott, beadásaiból a belső csatárok igen sok gólt szereztek. Általában nagyon hasznosan és gólerősen játszott. Ő lőtte az örökrangadók első gólját is (1903. március 1. Millenáris: FTC – MTK 3:1). Ebben a szezonban a legeredményesebb FTC játékos is volt a bajnokságban. Tovább olvasom

Csanádi Ferenc

csanadi-ferencJátékosként a Fradi II. csapatában viselte az egyesület mezét.

Visszavonulása után különösen a Fradi ifiknél edzősködött sikerrel, bajnokságokat és kupagyőzelmeket arattak.

Az ifik mellett külföldön is tevékenykedett. A ’60-as évek elején Guineában szövetségi edzőként dolgozott, majd 1968-69-es években szövetségi kapitánya volt a kongói válogatottnak. Csapatával megnyerte az Afrikai Nemzetek Kupáját 1968-ban.  Tovább olvasom

Binder Nándor

Binder Nándor

Az FTC saját nevelésű csatára szédületes klasszisnak ígérkezett. 1915 tavaszán négy mérkőzésen lőtt két góljával vette ki a részét az Amatőr Ligabajnokságot nyert zöld-fehér csapat sikeréből. Ugyanezen év őszén nyolc találkozón tízszer volt eredményes a Hadikupában. Az első bajnoki idényre alapembere lett a ferencvárosi csatársornak. Tovább olvasom

Tommy Doherty: 38

Tommy Doherty

A Wycombe Wanderers csapatától igazolt észak-ír válogatott védekező középpályás személyében rutinos játékos érkezett az Üllői útra 2010 tavaszán.

Doherty a Bristol City-ben kezdte pályafutását, 1996 és 2005 között közel kétszáz meccset játszott a klubban. Ezt követően három évig a Queen’s Park Rangersben futballozott, majd kölcsönben megfordult a Yeovilban és a Wycombe Wanderersben is.

2003 és 2005 között kilenc alkalommal szerepelt az északír válogatottban. Tovább olvasom

dr. Dékány Ferenc

Dr. Dékány Ferenc

Mindössze két játékosról tudunk a Ferencvárosban, aki átfutballozta a klub történetének legínségesebb, leggyászosabb korszakát, az 1950 és 1960 közötti „sötét” időszakot. Az egyik Dalnoki Jenő, a másik pedig a szurkolók által előszeretettel csak Pofinak hívott dr. Dékány Ferenc, aki 1961-es visszavonulásáig, a gárda szíve, lelke, motorja volt. Tovább olvasom

Arany László: 46

Tatabányán mutatkozott be az élvonalban, de a Lokiban lett meghatározó játékos, innen lett válogatott is. Az 1994/95-ös szezonban mindkétszer betalált a Fradi  kapujába. 1996 telén érkezett az Üllői útra.

Az 1995/96-os bajnokcsapatban 13 mérkőzésen lépett pályára és 3 góllal vette ki a részét a bajnoki címből.

A következő szezont is jól kezdte Arany. Az első fordulóban két gólt rúgott Siófokon, majd az Olimpiakosz elleni hazai UEFA kupa mérkőzésen nemcsak fontos, de nagyon szép találatot is szerzett. Tovább olvasom

Borsos Miklós

Borsos Miklós

Tősgyökeres fradista. Tíz esztendős korában ment le először az Üllői úti sporttelepre, ott nőtt, cseperedett ifjúsági, majd felnőtt gólerős, jól cselező csatárrá.

Ragadt hozzá a labda és nagy biztonsággal maradt a birtokában, megtévesztő mozdulatai után is. Szinte úgy tűnt, hogy nem is okozhat számára nehézséget, hogy bárkit kicselezzen. Ráadásul hatalmas erővel, pontosan tudott lőni. Erről tanúskodik 58 gólja is.

A leggólerősebb meccse a korszak egyik nagy rangadója volt. 1955. júniusában a Népstadionban rendezték a Honvéd – Kinizsi rangadót. A Honvéd már 3-0-ra, majd 4-1 -re is vezetett. A második játékrészben azonban – elsősorban Borsos nagyszerű játékának, és Gulyás bravúros védéseinek következtében fordult a kocka, a lelkes Kinizsi kiegyenlített. Persze, hogy élete nagy meccseként emlegette ezt a találkozót az akkor 20 éves csatár kedvenc.

Tovább olvasom

dr. Csanádi Árpád

Budapest egyik elővárosának tartott Pesterzsébetről indult. Édesapja sú­lyos baleset következtében korán munka­képtelen lett. Az édesanyja kereste a kenye­ret, a nővér Manci nevelte két öccsét Árpá­dot és Ferit. Igyekezett megfogadni az apai tanácsot, aki sűrűn ismételte:

„Tanuljatok, igyekezzetek, mert csak így tudtok kiválni a többiek közül, így lehet belőletek valaki!” …

S érdekes módon Csanádi Árpád akkor bizonyára öntudatlanul a sportot ta­lálta a legalkalmasabbnak arra, ahol bárki­vel, azonos körülmények között veheti fel a versenyt. A góloknál nem nézik ki lőtte, a gól az eredménynek számít, s a tudás a sport területén az emberek igazi, abszolút fokmérője. Így azután a nagy erőfeszítések árán a gimnáziumba iratkozott Csanádi fiúk délutánonként az Epreserdőn át — természetesen gyalog — indultak a Fradi utánpótlás híres otthonába, a Forinyák ut­cai pályára. Tovább olvasom

Aknai János

Aknai újpesti színekből lett ismert, válogatott kapus.

Szegedről került az Üllői útra, ahol 1927 tavaszának végén két nemzetközi mérkőzésen védte a Fradi kapuját. Méghozzá jól, hiszen az angol kupagyőztes elleni sikerre az egész kontinens labdarúgó közvéleménye felfigyelt, nagy-nagy sikernek számított. Tovább olvasom

Csabai József: 85

Csabai és Novák

“Sátoraljaújhelyi vagyok, ott születtem, ott is játszottam az NB II-es csapatban. Érettségi után felkerültem Budapestre, és elvégeztem a Testnevelési Főiskolát 1955-ben. Utána a Ferencvároshoz kerültem. Sajnos pályafutásom rövid volt. Az 1956-os idényben játszottam, ugyanebben az évben hagytam el az országot.” Tovább olvasom

Hírfolyam
OLDALAK
VVK 50 – A kupasiker 14 legszebb pillanata
Következik: 04.22. 18:00 Gyirmót-FTC (stream:m4sport.hu)
Következik: MK 04.26. 18:00 FTC-Budafok (stream:m4sport.hu)
FACEBOOK:
HOST:
FOTELSZURKOLÓ