EBEDLI-től – KVASZTA-ig
Karába János: 77
A Vörös Meteorban kezdte, majd Dorogon lett NB I-es játékos.
A Bányásztól igazolt szélső három éven át viselte az FTC első csapatának a mezét, méghozzá az egyik aranykorszakban. A Karába, Varga, Albert, Rákosi, Fenyvesi ötösfogat – mert akkor még öt csatárral játszott egy igazi futballcsapat – alaposan hintette a gólokat a híres ellenfeleknek is. És ehhez Karába is hozzátette a maga góljait.
A legendás gólja természetesen a Manchester Unitednek lőtt létfontosságú találata. 1965. június 16-án, a Népstadionban történt az első félidő 44. percében: nehéz szögből, mintegy 25 m-ről olyan bombagólt lőtt az angolok kapujába, hogy a közönség (telt ház volt a Népstadionban) extázisban ünnepelte a jeles jobbszélsőt. A stadion melletti Földtani Intézetben földrengéstől tartottak… Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Hajdú Attila: 48
Hajdú Attila mindössze öt éves volt, amikor édesapja, Hajdú József első bajnoki aranyérmét nyerte a Fradival. Húsz év múlva Ő is bajnoki címet ünnepelhetett az Üllői úton.
Mezőnyjátékosként kezdte a Népligeti pályákon, aztán hamarosan bekerült a kapuba. Eleinte fizikai adottságai miatt (édesapja is csak 176 cm volt) nem tartozott a legjobb kapusok közé. 17 éves korában “hirtelen” nőtt 15 centit. Tehetsége és szorgalma révén az ifiválogatottba is bekerült.
A Ferencváros első csapatába azonban nem tudta magát beverekedni. Zsiborás, Józsa, Szeiler és Balogh személyében bőven akadt vetélytársa, ezért Vácra igazolt Koszta János mögé, második számú kapusnak. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Fodor Imre
Az aprótermetű, ámde csupaszív jobbszélső ízig-vérig fradista családból származott, jómaga azonban az Újpesttel szimpatizált.
Már egészen kiskorában kitűnt, mennyire ügyesen bánik a labdával. Az édesapja akkor a KSI-be akarta elvinni, végül kilencesztendősen az MTK-VM játékosa lett. (Egyik edzője mondta is, hogy akkor lettek volna igaziak az MTK kölyökmeccsei, ha Fodor kap egy külön labdát.) Választása jö döntésnek bizonyult, mert mindössze 16 évesen már az NB I-ben futballozot. Mezey György csereként szerepeltette a Salgótarján ellen 4-0-ra megnyert bajnokin, ahol majdnem gólt is szerzett, a kapufát találta el. Állandó csapattag Sárosi László edzősködésének idején lett a másodosztályban.
Cselezett és vágtatott a védők nagy bánatára, s olykor valóban feltartóztathatatlannak tűnt. Foci egyre népszerűbb lett, rajongtak érte a szurkolók, s bizony nagy volt az elkeseredés a kék-fehérek háza táján, amikor a korszak sikercsapatához, a Bp. Honvédhoz került.
Kispesten is a közönség kedvencévé vált, bajnoki címeket, magyar kupát nyert. Meghatározó játékosként kezelték. Innen lett válogatott is. Akkor már a pálya közepén irányítóként számítottak rá, de onnan is tovább ment, Siófokra igazolt.
A Balaton-partra került német klubtulajdonos paradicsomi állapotokat teremtett, és alaposan megerősítette a helyi Bányászt. Fodor mellett ott játszott Fischer Pál és Gregor József és még több remek futballista. A nagy áttörés nem sikerült, a siófokiak nem nyertek bajnoki címet, a német üzletember elköszönt, a pénz elfogyott, a sztárok szétszéledtek.
1992 tavaszán Nyilasi Tibor hívására Ferencvároshoz szerződött. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Henni Géza
A jó alakú, nyúlánk játékos adottságai és képességei alapján a legjobb magyar kapusok méltó utódjának mutatkozott. Könnyed, villámgyors mozgása, ruganyossága (ha szaltózott, lábával a felső kapufát is elérte), kitűnő reflexei, labdabiztonsága és bátorsága vetélytársai fölé emelték Grosics Gyula feltűnéséig. Hajlamos volt azonban pózolásra, ami gyakran hibák forrásává vált.
A Gabrovitz fivérek
Gabrovitz Kornél (1873. április 7., Budapest – 1947. december 24., Budapest).
“Az egykori Mester utcai diák Prágából hazaérkezve, tisztán látta a századvégi sportviszonyokat. A prágai Slaviánál már megismerte a klubéletet és hazaérkezve kiadta a jelszót: alakítsunk mi is klubot a Ferencvárosban! Elsőként a végzős Mester utcai diákokat toborozta, majd a kerület polgárait mozgósította. És amikor elérkezett az idő a klubalapításra, felkérték Dr. Springer Ferencet, a IX. kerület ismert ügyvédjét a vezető szerepre. Az FTC klubalapításának gondolata és az első lépések Gabrovitz Kornélt dicsérik.” Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Kelemen Gusztáv
Franzstadti gyereként a Vágóhíd utcában nőtt fel. Tíz éves korában egy toborzó után került a Fradihoz. Hat és fél év múlva már az első csapatban is bemutatkozhatott. Dunaújvárosban egy MNK mérkőzésen rakta a kezdőbe Csanádi Ferenc.
1973 decemberében debütált az élvonalban. Góllal tette a névjegyét a Haladás elleni 6:1 alkalmával. A ’74-es Komló elleni 3:1-es kupadöntőn ismét a kapuba talált. Az MNK győzelem az európai kupagyőztesek közötti indulást jelentette a Ferencváros számára. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Kertész Tamás
Jó fizikumú, lendületes, gyors szélső volt. Lendületesen futott el a szélen, majd jól adott be. Erőteljes lövéseivel és pontos fejeseivel a kapura is veszélyt jelentett.
A Bp. Lokomotívból, a Szőnyi útról 23 évesen került a korabeli Kinizsibe. A válogatók figyelmét is felkeltette és 1955-ben (ez volt a legjobb éve) kétszer is bekerült az aranycsapatba. Mind a két alkalommal győztes csapat tagja volt.
Először Prágában játszott egy fantasztikus csatársorban: Kertész, Kocsis, Tichy, Puskás, Czibor. Itt 3-1-re nyert a magyar gárda.
Két héttel később, a Népstadionban rendezték a 100. magyar-osztrák mérkőzést és Kertész ezúttal is a kezdőcsapat tagja volt. Az Üllői útról egyedül… A sporttörténeti találkozón is magyar siker született (6-1) és jobbszélsőnk ezúttal is remekelt.
Hámori László
Az alacsony termetű fedezet megbízható, fegyelmezett, nagyon hasznos játékával emelkedett az élvonalba. A védelemben és a támadásban egyaránt jól megállta a helyét. Fejjátékával is kitűnt, mert nagyon ruganyos volt.
Hungler János
Az FTC saját nevelésű játékosa, majd válogatottja és csapatkapitánya. Az alacsony “Csungi” lendületes, határozott, de könnyed, elegáns mozgású, nyugodt hátvéd volt. Jó rúgótechnika, gyors helyzetfelismerés, ügyes helyezkedés és imponáló gyorsaság jellemezte a játékát. Néha azonban kockázatos megoldásokra is vállalkozott, könnyelműsködött. Takács I. Gézával az FTC történetének egyik legkiválóbb védőpárosát alkották. Pályafutását a sikerek sorozata jelezte. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Gorszky Tivadar
1901 tavaszán lépett be az FTC-be. Első nyilvános szereplése a III. csapatban kezdődött. A délelőtt megtartott mérkőzésen olyan jól játszott, hogy ugyanaznap délután már a II. csapatba is beosztották. 1901 őszén már az FTC első csapatában is szerepelt. Half minőségben az egyik oszlopa a zöld-fehérek csapatának. 1903-ban érte az a nagy dicsőség, hogy beosztották a magyar válogatott csapatba, ahol összesen tizennégyszer szerepelt. Attól a perctől, hogy az FTC első csapatába bekerült, végigjátszotta úgyszólván az FTC összes díj-, bajnoki és egyéb mérkőzéseit.
dr. Géczi István
A ferencvárosi kapuskirály, aki nem túl sokszor védett a válogatottban (no persze, akadt konkurenciája is bőven…), a Ferencvárosban viszont annál gyakrabban. Összesen 309 bajnokin őrizte a zöld-fehérek hálóját, ami a mai napig klubcsúcs a kapusok között. Vörös, azaz dr. Géczi István sallangmentes őre volt kapujának, emellett, bár első ránézésre mackós benyomást keltett, rendkívüli gyorsaság, hihetetlen ruganyosság és átlagon fölüli bátorság jellemezte. Az már abszolút országos rekord, hogy – Juhásszal egyetemben – pályára lépett a Fradi történetének mindhárom újkori nemzetközi kupafináléjában. Azaz az 1965-ös és az 1968-as VVK-döntőben, meg az 1975-ös KEK-döntőben is. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
