EBEDLI-től – KVASZTA-ig
Kubala László
A világ egyetlen, három ország válogatottjában is szerepelt futballistája, akinek barcelonai ragyogását még Johan Cruyff sem tudta soha, egy fél pillanatra sem elhomályosítani. Vélhetően ha egy kvízjátékban szerepelne e mondat, már nem kellene többet lamentálni, mindenki tudná, Kubala Lászlóról van szó. Arról a futballistáról, aki az aranycsapat tagjainak kortársa, s a háború után az első honfitársunk volt, aki az Európa-válogatottba is meghívást kapott. Mégis – bár temérdek a barátainak, még több távoli tisztelőinek száma – soha nem kapta meg Magyarországon a neki járó méltatást. Pedig akik látták játszani, akik közelről ismerik, akár eskü alatt is vallják: Kubala neve kihagyhatatlan a magyar futball legjobbjainak strigulázásakor. Egy olyan futballista soroltatik „minden idők képzeletbeli álomtizenegyébe”, aki összesen három idényben játszott magyar első ligás csapatban… Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Héger Ferenc
1919 és 1926 között közel 200 mérkőzésen játszott a Fradiban a gyors szélső, aki egyébként atlétikai versenyeken is rendre elindult, és sorra nyerte is a sprintszámokat…
1919 tavaszán játszotta első mérkőzéseit a csatársor balszélén, aztán hamarosan átkerült végleges helyére a jobbszélső posztjára. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Kiss Zoltán: 60
A Szekszárdi Sportiskolában kezdte pályafutását, 17 évesen már az első csapatba is bekerült.
A katonaság idején a Toldi SE-ben rúgta a labdát, innen igazolta le a Fradi 1983 tavaszán. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Karába János: 80
A Vörös Meteorban kezdte, majd Dorogon lett NB I-es játékos.
A Bányásztól igazolt szélső három éven át viselte az FTC első csapatának a mezét, méghozzá az egyik aranykorszakban. A Karába, Varga, Albert, Rákosi, Fenyvesi ötösfogat – mert akkor még öt csatárral játszott egy igazi futballcsapat – alaposan hintette a gólokat a híres ellenfeleknek is. És ehhez Karába is hozzátette a maga góljait.
A legendás gólja természetesen a Manchester Unitednek lőtt létfontosságú találata. 1965. június 16-án, a Népstadionban történt az első félidő 44. percében: nehéz szögből, mintegy 25 m-ről olyan bombagólt lőtt az angolok kapujába, hogy a közönség (telt ház volt a Népstadionban) extázisban ünnepelte a jeles jobbszélsőt. A stadion melletti Földtani Intézetben földrengéstől tartottak… Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Aleksandar Jovic: 50
Csank János szerződtette az egyszeres jugoszláv válogatott támadót az újdonsült bajnokcsapatba 2001 nyarán, aki az Újpest ellen mutatkozott be tétmérkőzésen. A lila-fehérek elleni találkozók szinte végigkísérték ferencvárosi pályafutását.
Jól sikerült számára az első Üllői úton töltött szezon. A csapat legeredményesebb játékosa lett a bajnokságban 31 mérkőzésen lőtt 11 góljával.
Háromszor duplázni is tudott: a Haladás ellen csereként lépett pályára a hajrában, két gólt is szerzett 3 perc alatt, amely három pontot ért a Fradinak. Az Üllői úton a Győr ellen talált kétszer a kapuba, míg a Megyeri úton ismét csereként jutott szóhoz és lemásolta szombathelyi teljesítményét (bár a csapat ezúttal vereséget szenvedett). Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Fröhlich Sándor
A régi krónikák szerint a “legszőkébb magyar labdarúgó”, ügyes, gyors, különösen a helyzetek kihasználásában jeleskedő csatár volt. Az első világháború után sokáig élt hadifogságban. Emiatt elég későn, majdnem 30 esztendősen került az élvonalba.
Sokat ígérő igazolásnak látszott (ő volt az első gólkirály a másodosztályú profi ligában az 1926–27-es idényben lőtt 25 góljával!), első bajnoki meccsén mindjárt góllal mutatkozott be (Debrecen), de azután Turay kiszorította a csapatból. 1927 júliusában a romániai túrán kétszer is mesterhármast ért el, majd a válogatottba is bekerült.
Kelemen Gusztáv
Franzstadti gyereként a Vágóhíd utcában nőtt fel. Tíz éves korában egy toborzó után került a Fradihoz. Hat és fél év múlva már az első csapatban is bemutatkozhatott. Dunaújvárosban egy MNK mérkőzésen rakta a kezdőbe Csanádi Ferenc.
1973 decemberében debütált az élvonalban. Góllal tette a névjegyét a Haladás elleni 6:1 alkalmával. A ’74-es Komló elleni 3:1-es kupadöntőn ismét a kapuba talált. Az MNK győzelem az európai kupagyőztesek közötti indulást jelentette a Ferencváros számára. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Horváth Róbert: 60
Egykori védőnk Angliában született és nevelkedett, ott is játszott ifjúsági játékosként. Budapestre költözése után a zöld-fehéreknél talált otthonra, 1974-ben lett a klub igazolt labdarúgója.
Az 1978/79-es ifi bajnokcsapat tagjaként, 18 évesen mutatkozott be a Fradi első csapatában Friedmanszky Zoltán kezei alatt 1980 júniusában Diósgyőrött a bajnokság zárófordulójában. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Zoran Kuntic: 55
Pályafutását szülővárosában kezdte, majd előbb a Vojvodinához, később a dél-koreai Posco Atoms csapatához igazolt.
26 évesen került Magyarországra a Kecskemét csapatába. 1995 tavaszán igazolta le a Videoton, ahol 13 mérkőzésen 11 gólt szerzett (ebből kettőt a Fradinak rúgott).
A gólerős csatár 1995 nyarán került a Fradihoz és első tétmeccsén rögtön két gólt is szerzett. Három hét múlva örökre beírta magát a ferencvárosi történelemkönyvekbe. 1995. augusztus 9-én lőtte ferencvárosi pályafutása legfontosabb gólját Brüsszelben az Anderlecht ellen. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Kutasi Károly
Remek évjárat volt az 1925–26-os az FTC ifjúsági csapatának történetében, a gárda ugyanis bajnoki címet nyert, méghozzá olyan labdarúgókkal a soraiban, mint Lyka Antal, Lyka Rezső, Száger Mihály, Kiss Gábor (később NB I-es játékos, majd élvonalbeli és szövetségi edző), Kalmár Jenő vagy Kubala Károly. 1926 nyarán – azaz a profizmus bevezetésekor – a Ferencváros több fiatalt szerződtetett ebből a gárdából, többek között Kubalát is. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
