EBEDLI-től – KVASZTA-ig

Kocsis György

Kocsis György

Már gyermekként egy nagy jegenyefáról figyelte a találkozókat az Üllői úti pályán.

Egy kicsit később, már futballistaként került a Ferencváros kötelékébe egy kis csapatból, a pesterzsébeti EMTK-ból.

Dékány Pofi helyére érkezett és három éven át megbontathatatlan párost alkottak Vilezsál Oszkárral a fedezetsorban. Tovább olvasom

Józsa Miklós: 56

Józsa Miklós

Nyolc évesen került a Fradihoz, 1972-ben lett az FTC tagja, 19 éves koráig végigjárta a ranglétrát az előkészítő csoporttól a Vincze Géza edzette ifi I-ig.

Két ifi-bajnokcsapatban is szerepet kapott (1977/78 és 1978/79), 1979-ben tagja volt az U20-as világbajnokságon szereplő Rákosi Gyula edzette magyar válogatott keretének is.

Aztán az ifiből már jókora kerülőúton jutott el a Ferencváros első csapatáig.

Előbb kölcsönadták az Építőknek, később lekerült Kecskemétre, majd a katonaság alatt a H. Szabó Lajos SE csapata következett. 1983-ban “tért vissza” nevelőegyesületébe.

Tovább olvasom

Hernádi Pál

Az ifjú Herneck Pált Schaffer Alfréd szerződtette tízezer pengőért a Kén utcából, a kis Hungáriától az Üllői útra 1943-ban.

Pályafutását a csatársorban kezdte, majd Sárosi III Béla távozásával egy sorral hátrébb, a fedezetsorba került.

Ferencvárosi évei alatt folyamatosan ingázott az első csapat és a tartalékok között. A helyzetéről így vélekedett: “Könnyű bekerülni, de nehéz bentmaradni.”

Tovább olvasom

Ivanics Tibor

Ivanics Tibor

Általános iskolai tanulmányait a Békés megyei Ókígyóson kezdte, majd az esztergomi Szent Ferenc-rendi katolikus Szent Antal Gimnáziumban és Budapesten folytatta. 1955-ben érettségizett a budapesti József Attila Gimnáziumban. Főiskolai felvételi kérelmét elutasították, így egy évig a Kelenföldi Textilgyárban segédmunkásként, illetve minőségellenőrként dolgozott. 1960-ban tanári, 1966-ban pedig, labdarúgó szakedzői diplomát szerzett a Testnevelési Főiskolán.

Szakmai pályáját a budapesti Vasútgépészeti Technikum testnevelő tanáraként kezdte (1960-63), ezzel párhuzamosan két évig az FTC labdarúgó csapatának játékosa (1960-62), egy évig pedig a Testnevelési Főiskola óraadó tanára volt (1962-63). Tovább olvasom

Fritz Alajos

Fritz Alajos

Nem tartozott a kiváló képességű labdarúgók közé. Szorgalma és megbízhatósága révén azonban derék mestere lett a kapus szakmának.

A Rumbold-Payer Európa hírű hátvédpár alaposan megkönnyítette kapusteljesítményét. Két dolog volt, amit senki sem tudott utána csinálni, igaz, hogy azokat a bravúrokat a pályán kívül produkálta. A labdát olyan ügyesen forgatta az ujján, mint egy cirkuszi bűvész, a palacsintát, meg ha két méterről dobták a szájába, akkor is elkapta. Ilyen zsonglőr volt ez a „Bunkó”. A kapuhoz pályafutása vége felé hűtlen lett: a fogtechnikusoknál már jobbhalfot játszott.

(Nemzeti Sport)

Élete legnagyobb védéseit az 1910-es FTC – Barnsley mérkőzésen produkálta. Tovább olvasom

Hegedűs Gyula: 65

hegedus-gyulaEgykoron ifi-válogatott, az MTK, a Honvéd Szabó Lajos SE, a Szolnoki MTE, a BKV Előre, a Vác, majd 1979-től a Ferencváros kapusa.

’79 tavaszán egyetlen nemzetközi barátságos találkozón szerepelt az első csapatban.

Jellemzően a tartalékok közt szerepelt, majd egy sportsérülés vetett véget profi pályafutásának. Tovább olvasom

Finta Károly

Technikás, okosan osztogató és veszélyesen lövő játékos volt. Jó fizikai adottságai azonban nem párosultak kellő bátorsággal, határozottsággal.

Érettségi után, a Szombathelyi SE-ben kezdte pályafutását, a folytatásban a Pamutipar, debreceni Bocskai, a francia Fives, a Hungária, majd a Nemzeti csapatában szerepelt. A felsorolt csapatok közös pontja amellett, hogy mind Finta csapata volt egykoron, még az is, hogy ezek az egyesületek előbb-utóbb megszűntek, így a csatár folyton csapat nélkül maradt. A civilben üzemi tisztviselőként dolgozó támadó 1940-ben került a Ferencváros FC-hez. Tovább olvasom

Grosics Gyula

nf-20080325-sheffieldu-grosics-gyula-4Grosics Gyula (1926. február 4., Dorog – 2014. június 13., Budapest) a Dorogi AC (1939-47) MATEOSZ  ill. a Teherfuvar (1947-50: az év játékosa: 1949/50), a Bp. Honvéd (1950-56), majd a Tatabányai Bányász (1956-63) kapusaként 390 NB I-es mérkőzésen lépett pályára. 1947 és 1962 között 86 alkalommal őrizte a válogatott csapat hálóját. Tagja volt az 1952. évi olimpiai tornán arany- és az 1954-es világbajnokságon ezüstérmet szerzett, továbbá az 1958. és 1962. évi világbajnokságon szerepelt magyar együttesnek. A Bp. Honvéd “Halhatatlan tag”-ja. Tovább olvasom

Kubala László

Kubala László

A világ egyetlen, három ország válogatottjában is szerepelt futballistája, akinek barcelonai ragyogását még Johan Cruyff sem tudta soha, egy fél pillanatra sem elhomályosítani. Vélhetően ha egy kvízjátékban szerepelne e mondat, már nem kellene többet lamentálni, mindenki tudná, Kubala Lászlóról van szó. Arról a futballistáról, aki az aranycsapat tagjainak kortársa, s a háború után az első honfitársunk volt, aki az Európa-válogatottba is meghívást kapott. Mégis – bár temérdek a barátainak, még több távoli tisztelőinek száma – soha nem kapta meg Magyarországon a neki járó méltatást. Pedig akik látták játszani, akik közelről ismerik, akár eskü alatt is vallják: Kubala neve kihagyhatatlan a magyar futball legjobbjainak strigulázásakor. Egy olyan futballista soroltatik „minden idők képzeletbeli álomtizenegyébe”, aki összesen három idényben játszott magyar első ligás csapatban… Tovább olvasom

Hírfolyam
OLDALAK
VVK 50 – A kupasiker 14 legszebb pillanata
Következik: 07.23. 18:00 Újpest-FTC (TV: Duna World)
FACEBOOK:
HOST:
FOTELSZURKOLÓ