EBEDLI-től – KVASZTA-ig

Kerekes György: 61

Egykori csatárunk 1984 telén már 2-szeres válogatott játékosként igazolt az Üllői útra Debrecenből. ’84 tavaszán tizennégy tétmeccsen öltötte magára a zöld-fehér mezt és tízszer talált a kapuba. A gólvágó azonban nem csak a Fradiban volt ennyire gólerős, hanem a Fradi ellen is. Ellenfélként minden csapatával betalált a zöld-fehérek kapujába. Sőt, a DVSC, az Újpest (Ebedlivel verték meg a Fradit) és a Videoton színeiben is aktív részese volt a két bajnoki pont sorsának eldöntésében. Tovább olvasom

Kiss László

Kiss III. László

Szinte napra pontosan 20 éves volt, amikor az FTC labdarúgói közé igazolták. Ez az igazolás azonban kicsit eltért a szokásostól. Az történt ugyanis, hogy „jelzések” érkeztek Miskolcról, hogy van ott egy jó felépítésű játékos, akit Kiss Lászlónak hívnak.

Valaki megnézte a miskolciak egyik meccsét és megerősítette, hogy a Kiss nevű labdarúgó jól játszott (itt játszott ekkor Kiss II. László). Az átigazolási határidő lejárta miatt gyorsan kellett cselekedni… Felkeresték tehát Kiss Lászlót, hogy a Ferencváros szeretné leigazolni. A játékos boldogan írta alá az átigazolási lapot, hiszen gyerekkora óta szimpatizált az FTC-vel. Aztán csak hetek múlva derült ki, hogy az ajánlólevél ugyan Miskolcról jött, de az a Kiss diósgyőri színekben játszott … Tovább olvasom

Hungler József

A legidősebb Hungler fiú csak töredékét produkálta a futballpályán, mint János öccse.

Hungler I. 1920 és 1924 között szerepelt az FTC-ben. Pályafutása első felében jobbszélsőként támadta az ellenfelek kapuját, majd 1922-től a védelembe került, ahol vagy öccsével Hungler II.-vel, vagy Takács I.-gyel alkotott védőpárt.

Mindhárom Hungler fiú nagyon szerette a Fradit, és amikor nem rúgták a labdát, akkor jégkorongoztak.

Egyetlen ferencvárosi gólját ebben a csapatban szerezte: Tovább olvasom

Kovács János

Kovács János

Ha szóhoz jutott, sorozatban szerezte a gólokat tartalékcsatár létére. Már a bemutatkozó meccsén is gólt szerzett, majd az első tétmérkőzésén (mindjárt két gólt lőtt az Újpestnek) is eredményes tudott lenni, de különösen a túrameccseken lőtte góljait. Egyike azon FTC játékosoknak, akik több gólt lőttek az NB I-ben, mint ahányszor pályára léptek (11 mérkőzés / 12 gól).

Kovács átigazolása a Fradihoz, nem mindennapi módon történt.

1929. januárjában a Wiener AC-hoz nyújtotta be átigazolási kérelmét. Miután már a WAC tagjai közé tartozott, a Ferencváros nevében Szigeti Imre a futballszakosztály elnöke felkereste a bécsiek vezetőjét és kérte, adják át a szombathelyi csatárt. Mivel ők azonnal kiadták, nem volt nehéz rájönni, hogy az egész nagy „dribbli” a fradisták kívánsága szerint történt. Szigetiék így kívánták megszerezni a játékost.

Tovább olvasom

Kökény József

Kökény József

– Hol, hogyan kezdődött labdarúgó pályafutásod?
– Cegléden, 14 éves koromban kezdtem a Vasutasban. Előtte a bátyám is ott játszott, aki nagy-nagy tehetség volt, az ifi válogatottba is meghívták, aztán Szegeden folytatta. Én 18 éves koromban kerültem fel Budapestre, az Előréhez igazoltam. Két szép évet töltöttem ott, amikor megkeresett az SBTC. Már-már úgy volt, hogy Salgótarjánba igazolok, amikor a Fradiból is megkerestek. Monostori Karcsi bácsi és Del Medico Toncsi bácsi hívtak az Üllői útra. Aztán egy Park szállóbeli beszélgetés végén igent mondtam. Tovább olvasom

Jagodics Zoltán: 48

Jagodics Zoltán

Kőszegszerdahelyen fedezte fel Virágh Géza, a Sabaria menedzsere. Megegyeztek abban, hogy egyelőre marad otthon, de hétközben az NB II-es csapattal edz. A Haladás értesült erről, s azonnal a Rohonci útra csábította a jókötésű fiút. Mindez 1988-ban tör­tént, s hat évet a Rohonci úton futballozott. A Haladásban lett élvonalbeli, majd 25 évesen válogatott játékos. Egyetlen válogatottbeli találatát is ekkor szerezte a nemzeti csapatban Belgium ellen.

Tovább olvasom

Fábián Tibor

Fábián Tibor

A Vasas 16-szoros válogatott játékosa 1957-ben a Fradiban kezdte a labdarúgást.

Egyetlen mérkőzésen lépett pályára, az 1965-ös new yorki torna idején, ahol az első csapat vendégszerepelt.

A kupában a ferencvárosi fiatalokra várt a megméretés, hogy kiverjék a Zalaegerszegi Építők csapatát. Nem sikerült. Tovább olvasom

Furmann Károly

Furmann Károly

Igen jó képességekkel megáldott labdarúgó volt. Tökéletes technika, pompás helyezkedés, ötletesség, könnyedség és példás sportszerűség jellemezte a játékát. Két hiányosság akadályozta meg abban, hogy a legnagyobb fedezetek közé emelkedjen: nem volt elég gyors és erőteljes. Passzolni viszont úgy tudott, ahogy kevés magyar fedezet. Tovább olvasom

Kajdy György: 53

Kajdy György

Szülővárosában, a Gyulai SE csapatában kezdte a labdarúgást, majd miután a család a fővárosba költözött az FTC igazolt sportolója lett.

1976-tól a futást favorizálta, közel két évig koptatta a népligeti salakot.

Végül hátat fordított az atlétikának, és a KSI-ben már csak a labdát rúgta. A sportiskola csapatában járta végig a szamárlétrát. 1982-ben igazolta le a másodosztályú Volán.

A bajnoki pontvadászat végén az NB II-es tabella élén végzett Lakat Karcsi bácsi csapata, így a következő idényben egy osztállyal feljebb folytathatta a közlekedési gárda. Kajdy 1983 augusztusában debütált az NB I-ben.

Első élvonalbeli idényének végén csapata ugyan búcsút intett az első osztálynak, de Kajdy maradt az élvonalban miután a Hungária körútra igazolt, ahol végül három esztendőt töltött el.

Az 1986/87-es idényben tagja volt az MTK-VM bajnokcsapatának. 1987 nyarán hozta az Üllői útra Dalnoki Jenő. Tovább olvasom

Kocsis Sándor

Kocsis Sándor

Az „aranycsapat” legjobb képességű játékosainak egyike volt. Tökéletes technika, magas fokú játékintelligencia, kitűnő áttekintés és sziporkázó szellemesség jellemezte. Társait — főleg szélső­jét — pompás átadásokkal foglalkoztatta. Váratlan hú­zásokkal bontotta meg az ellenfél védelmi sorait. Ered­ményességben, a helyzetek kihasználásában kimagasló teljesítményt nyújtott. Mindkét lábbal és fejjel állandó veszélyt jelentett a kapura. Fejjátékával az egész hazai mezőnyből kiemelkedett. Kalmár Jenő óta nem akadt magyar labdarúgó, aki hasonlóan tudott tájékozódni a levegőben. Páratlan ruganyosságának és ütemérzé­kének köszönhette, hogy rendszerint a felugró kapus kinyújtott karjánál is magasabbra lendült, ahonnan nagy biztonsággal és pontossággal irányította fejeseit. Fénykorában a világ legkiválóbb jobbösszekötőjének tartották. Tovább olvasom

Gyulai László

gyulailaszlo

A MÁVAG csapatából érkezett az Üllői útra és „karácsonyi ajándékként”, 18 évesen játszott először a Ferencvárosban.

1944 őszén már rendszeresen helyet kapott, mint jobbösszekötő és sorra lőtte is a „hadigólokat”.

1945 tavaszán pedig az ő nevéhez fűződik a zöld-fehérek első világháború utáni győztes gólja (FTC – UTE 1:0)!

A B-közép természetesen szívébe zárta az ifjú csatárt és csak a szeretet jeléül „Srác” néven becézték…

Zsonglőrszerű technikájával, nagy munkabírásával elkápráztatta a korabeli nézőket. Tovább olvasom

Hlavay György

Hlavay I György az NSC, majd az MTK (1913-17: 22 bajnoki /4 gól; két bajnok- és egy kupagyőztes csapat tagja) középfedezete, 1909 és 1914 között 8 alkalommal volt a legjobb tizenegy tagja.

A hosszú időn át felül­múlhatatlan Károly Jenő „Tanár úr” nyomdokain ha­ladt. Nagyszerű technikai felkészültségével és taktikai érettségével csapatának igazi karmesterévé vált. Pom­pás, hosszú átadásokkal foglalkoztatta csatársorának mindkét szárnyát. Legértékesebb erénye, a váratlan súlypontáthelyezés, gyakran állította megoldhatatlan feladat elé ellenfeleit. A védekezésben is kifogástala­nul ellátta a munkáját. Fejjátéka kimagaslott a hazai mezőnyből. Az első világháború után élvonalbeli ed­zőként működött — szintén eredményesen. Tovább olvasom

Hírfolyam
OLDALAK
VVK 50 – A kupasiker 14 legszebb pillanata
Következik: 09.23. 18:00 FTC-DVTK (Stream:m4sport.hu)
FACEBOOK:
HOST:
FOTELSZURKOLÓ