ELLENFELEINK ZÖLD-FEHÉRBEN

Kocsis Sándor

Kocsis Sándor

Az „aranycsapat” legjobb képességű játékosainak egyike volt. Tökéletes technika, magas fokú játékintelligencia, kitűnő áttekintés és sziporkázó szellemesség jellemezte. Társait — főleg szélső­jét — pompás átadásokkal foglalkoztatta. Váratlan hú­zásokkal bontotta meg az ellenfél védelmi sorait. Ered­ményességben, a helyzetek kihasználásában kimagasló teljesítményt nyújtott. Mindkét lábbal és fejjel állandó veszélyt jelentett a kapura. Fejjátékával az egész hazai mezőnyből kiemelkedett. Kalmár Jenő óta nem akadt magyar labdarúgó, aki hasonlóan tudott tájékozódni a levegőben. Páratlan ruganyosságának és ütemérzé­kének köszönhette, hogy rendszerint a felugró kapus kinyújtott karjánál is magasabbra lendült, ahonnan nagy biztonsággal és pontossággal irányította fejeseit. Fénykorában a világ legkiválóbb jobbösszekötőjének tartották. Egy kattintás ide a folytatáshoz....

Budai László

budai-laszlo-6A sok sikert aratott „arany­csapat” jobbszélsője Kocsis Sándorral együtt világ­hírű szárnyat alkotott. Kettőjük összeszokottsága (szinte minden edzés után még vagy egy órát gyakorolta a híressé vált ferencvárosi jobbszárny ezt a specialitását) min­taszerű volt. Szinte egymás gondolatait is ismerték. A zömök, lendületes, bátor labdarúgó nagy gyorsasága kitűnően érvényesült ebben a környezetben. „Behunyt szemmel” is tudta, hogy Kocsis mikor és hová íveli vagy lövi eléje a labdát, amellyel azután villám­gyorsan elszáguldott — akár az alapvonalig. Pontos beadásaival — amelyekből társai, főleg Kocsis, sok gólt értek el — mesterien értett a támadások ered­ményes befejezéséhez. Erőteljes lövéseivel gyakran veszélyeztette az ellenfél kapuját. Roppant hasznos, fáradhatatlan, a mezőnyben is nagy munkát vállaló játékos volt. Egy kattintás ide a folytatáshoz....

Igor Nicsenko: 48

Szovjet, majd ukrán élvonalbeli csapatok után került Magyarországra. 1995 nyarán igazolta le a Stadler gárdája. Hamar igazolta, hogy jó választás volt, hiszen az akasztói gárdában sorra rugdosta a gólokat, majdnem egygólos átlagot tudott felmutatni az élvonalban.

Ez is illetve Stadler József zöld-fehér szimpátiája is kellett ahhoz, hogy a csatár a főváros IX. kerületébe szerződjön 1996 telén.

A Fradiban is igazolta, hogy mestere a góllövésnek. A bajnokcsapatban 10 gólt (háromszor duplázni is tudott: Békéscsaba, Győri ETO, PMFC) szerzett, 14 tavaszi találkozón. A szezont az NB I-es góllövőlistájának élén zárta, ezzel az FTC utolsó gólkirályának mondhatja magát.

A következő idényben 24 bajnoki találkozón 15 gólt szerzett. Ismét három NB I-es találkozón ért el két gólt: (Kispest, Újpest, ZTE). Egy kattintás ide a folytatáshoz....

Mészáros József

meszaros-jozsef-5Mészáros József (1923. január 16., Pestszenterzsébet – 1997. április 21., Budapest) a Pesterzsébeti MTK (1938-40), a Kispest (1940-48: 203 bajnoki / 112 gól), a Ferencváros, az ÉDOSZ, a Bp. Kinizsi (1948-54: 136 bajnoki /30 gól; egy bajnokcsapat tagja), a Bp. Vörös Meteor majd újra a Ferencváros (1957) csatára 1948-ban egy alkalommal játszott a válogatottban és kétszer volt eredményes.  Egy kattintás ide a folytatáshoz....

Hlavay György

Hlavay I György az NSC, majd az MTK (1913-17: 22 bajnoki /4 gól; két bajnok- és egy kupagyőztes csapat tagja) középfedezete, 1909 és 1914 között 8 alkalommal volt a legjobb tizenegy tagja.

A hosszú időn át felül­múlhatatlan Károly Jenő „Tanár úr” nyomdokain ha­ladt. Nagyszerű technikai felkészültségével és taktikai érettségével csapatának igazi karmesterévé vált. Pom­pás, hosszú átadásokkal foglalkoztatta csatársorának mindkét szárnyát. Legértékesebb erénye, a váratlan súlypontáthelyezés, gyakran állította megoldhatatlan feladat elé ellenfeleit. A védekezésben is kifogástala­nul ellátta a munkáját. Fejjátéka kimagaslott a hazai mezőnyből. Az első világháború után élvonalbeli ed­zőként működött — szintén eredményesen. Egy kattintás ide a folytatáshoz....

Sebestyén Béla

Sebestyén Béla (1886. január 23., Budapest – 1959. december 19., Budapest), az MTK (1905-13: 106 bajnoki / 28 gól; egy bajnok- és két kupagyőztes csapat tagja) jobbszélsője, 1906 és 1912 között 24 mérkőzésen szerepelt a nemzeti tizenegyben és 2 gólt szerzett. Tagja volt az 1912. évi olimpiai tornán a vigaszdíjban győztes magyar együttesnek. Egy kattintás ide a folytatáshoz....

OLDALAK
Ranglisták és statisztikák:
Következik: 07.24. 20:00 BL selejtező FTC–Valletta FC (TV: M4)
VVK 50 – A kupasiker 14 legszebb pillanata
FOTELSZURKOLÓ
Novák Dezső Utánpótlás Emléktornák
FACEBOOK:
HOST