ELLENFELEINK ZÖLD-FEHÉRBEN
Igor Nicsenko: 55
Szovjet, majd ukrán élvonalbeli csapatok után került Magyarországra. 1995 nyarán igazolta le a Stadler gárdája. Hamar igazolta, hogy jó választás volt, hiszen az akasztói gárdában sorra rugdosta a gólokat, majdnem egygólos átlagot tudott felmutatni az élvonalban.
Ez is illetve Stadler József zöld-fehér szimpátiája is kellett ahhoz, hogy a csatár a főváros IX. kerületébe szerződjön 1996 telén.
A Fradiban is igazolta, hogy mestere a góllövésnek. A bajnokcsapatban 10 gólt (háromszor duplázni is tudott: Békéscsaba, Győri ETO, PMFC) szerzett, 14 tavaszi találkozón. A szezont az NB I-es góllövőlistájának élén zárta, ezzel az FTC utolsó gólkirályának mondhatja magát.
A következő idényben 24 bajnoki találkozón 15 gólt szerzett. Ismét három NB I-es találkozón ért el két gólt: (Kispest, Újpest, ZTE). Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Esterházy Márton: 70
Esterházy Márton (1956. április 9., Budapest) a KSI (1966-72), a Csillaghegyi MTE (1974), a III. ker TVE (1975), a Budafoki MTE (1976-77), a Ferencváros (1977-79: 21 bajnoki / 2 gól; egy kupagyőztes csapat tagja), a Vasas Izzó (1979-80), a Bp. Honvéd (1980-84: 152 banoki / 59 gól három bajnokcsapat tagja), az AEK Athén (1984-87), a Panathinaikosz (1987), a Casino Salzburg (1988), a CS Chenois (1989-91), az FC Bulle (1991-92), a Bag (1992) és az FC Weissenbach (1993) csatára. 1980 és 1988 között 29 válogatott találkozón 11 gólt szerzett. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Murai Sándor: 65
Egykori ifjúsági és utánpótlás válogatott csatárunk 16 és fél évesen az Üllői úton mutatkozott be az élvonalban a Kaposvár színeiben.
Egy élvonalbeli meccsel a háta mögött került a Fradihoz, ahol 1979 augusztusában öltötte magára először a Ferencváros zöld-fehér mezét. Dunaújvárosban bajnokin is debütált, melyet további tizenkét találkozó követett a szezonban. A bajnokság végén megszerezte első élvonalbeli találatát is. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Feldmann Gyula
Az NSC-ben kezdte pályafutását, innen volt először válogatott is. 1915-től két éven át az FTC (1915-17: 13 bajnoki) csapatát erősítette, majd az MTK-t (1917-22: 74 bajnoki; négy bajnokcsapat tagja; az MTK örökös tagja) választotta. 1922 és 1924 között a Makkabi Brno játékosa, majd játékosedzője volt.
Kitűnő képességű, intelligens védőjátékos volt. Nagyszerű helyezkedés, kifogástalan ütemérzék, pompás rúgótechnika és rendíthetetlen nyugalom jellemezte a játékát. A magyar hátvédek közül ő alkalmazta először sikeresen a becsúszószerelést. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Kuti László: 70
Kuti László (1954. október 23., Székesfehérvár) a Szabadegyháza (-1973), a Videoton (1973-76: 21 bajnoki), a Dunaújvárosi Kohász (1976-80: 92 bajnoki / 36 gól), a Bp. Honvéd (1980-83: 49 bajnoki / 10 gól), a Vasas (1983-84: 35 bajnoki / 5 gól), a Bp. Honvéd (1985: 1 bajnoki / 1 gól; egy bajnokcsapat tagja), a Denizlipsor (1985-86), a FC Marchegg (1988-90) balszélsője, bal oldali középpályása. 1979-ben és 1980-ban egy gólt szerzett kilenc válogatottbéli szereplése alkalmával. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Kocsis Sándor
Az „aranycsapat” legjobb képességű játékosainak egyike volt. Tökéletes technika, magas fokú játékintelligencia, kitűnő áttekintés és sziporkázó szellemesség jellemezte. Társait — főleg szélsőjét — pompás átadásokkal foglalkoztatta. Váratlan húzásokkal bontotta meg az ellenfél védelmi sorait. Eredményességben, a helyzetek kihasználásában kimagasló teljesítményt nyújtott. Mindkét lábbal és fejjel állandó veszélyt jelentett a kapura. Fejjátékával az egész hazai mezőnyből kiemelkedett. Kalmár Jenő óta nem akadt magyar labdarúgó, aki hasonlóan tudott tájékozódni a levegőben. Páratlan ruganyosságának és ütemérzékének köszönhette, hogy rendszerint a felugró kapus kinyújtott karjánál is magasabbra lendült, ahonnan nagy biztonsággal és pontossággal irányította fejeseit. Fénykorában a világ legkiválóbb jobbösszekötőjének tartották. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Czibor Zoltán
Kiváló képességű, világklasszisnak számító, de szélsőséges, szeszélyes labdarúgó volt. Páratlan gyorsasága, nagy mozgékonysága, kitűnő labdakezelése, szélsőknél ritkán tapasztalható gólképessége és kiismerhetetlen cselei a világ legjobbjai közé emelték. Az „aranycsapat” támadósorának roppant veszélyes tagja volt. „Sátáni” játéka ellen sok ellenfele bizonyult tehetetlennek. Villanásszerűen tudta változtatni mozgásának ritmusát és irányát. Szüntelen mozgásával a pálya széltében és hosszában megelőzte a maga korát. Ezért a modern szélsőjáték egyik előharcosának tekinthető. („Kalandozásait” eleinte nemcsak játékostársai, hanem a szakemberek jelentős része sem értette meg és értékelte megfelelően.) Egy kattintás ide a folytatáshoz....
dr. Borbás Gáspár
Az FTC legendás balszélsője szerezte az FTC első bajnoki gólját (1901. április 21. FTC – MUE 3-5), a magyar válogatott első gólját (1903. április 5. Magyarország – Csehország 2-1) és ő volt az első a magyar labdarúgók közül, aki doktorált (1908-ban ügyvédként szerzett doktori oklevelet, majd ügyvédi szakvizsgát tett).
Továbbá ő volt az első nemzetközi színvonalat elért, kiváló képességű csatárunk is. 181 cm-es termetével kimagaslott a szélsők közül. Pompás labdakezelés, sima labdavezetés és nagy gyorsaság jellemezte játékát. Több jelentős atlétikai versenyen is diadalmaskodott a legjobb hazai rövidtávfutók ellen. Kellő időben és pontos beadásai rengeteg gólt eredményeztek. Európa legjelesebb balszélsői között emlegették. Schlosser Imrével együtt határainkon túl is hírneves balszárnyat alkotott. Még az „utolérhetetlen” angolok elismerését is kivívta. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Budai László
A sok sikert aratott „aranycsapat” jobbszélsője Kocsis Sándorral együtt világhírű szárnyat alkotott. Kettőjük összeszokottsága (szinte minden edzés után még vagy egy órát gyakorolta a híressé vált ferencvárosi jobbszárny ezt a specialitását) mintaszerű volt. Szinte egymás gondolatait is ismerték. A zömök, lendületes, bátor labdarúgó nagy gyorsasága kitűnően érvényesült ebben a környezetben. „Behunyt szemmel” is tudta, hogy Kocsis mikor és hová íveli vagy lövi eléje a labdát, amellyel azután villámgyorsan elszáguldott — akár az alapvonalig. Pontos beadásaival — amelyekből társai, főleg Kocsis, sok gólt értek el — mesterien értett a támadások eredményes befejezéséhez. Erőteljes lövéseivel gyakran veszélyeztette az ellenfél kapuját. Roppant hasznos, fáradhatatlan, a mezőnyben is nagy munkát vállaló játékos volt. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Hlavay György
Hlavay I György az NSC, majd az MTK (1913-17: 22 bajnoki /4 gól; két bajnok- és egy kupagyőztes csapat tagja) középfedezete, 1909 és 1914 között 8 alkalommal volt a legjobb tizenegy tagja.
A hosszú időn át felülmúlhatatlan Károly Jenő „Tanár úr” nyomdokain haladt. Nagyszerű technikai felkészültségével és taktikai érettségével csapatának igazi karmesterévé vált. Pompás, hosszú átadásokkal foglalkoztatta csatársorának mindkét szárnyát. Legértékesebb erénye, a váratlan súlypontáthelyezés, gyakran állította megoldhatatlan feladat elé ellenfeleit. A védekezésben is kifogástalanul ellátta a munkáját. Fejjátéka kimagaslott a hazai mezőnyből. Az első világháború után élvonalbeli edzőként működött — szintén eredményesen. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
