ELLENFELEINK ZÖLD-FEHÉRBEN
Mészáros József
Mészáros József (1923. január 16., Pestszenterzsébet – 1997. április 21., Budapest) a Pesterzsébeti MTK (1938-40), a Kispest (1940-48: 203 bajnoki / 112 gól), a Ferencváros, az ÉDOSZ, a Bp. Kinizsi (1948-54: 136 bajnoki /30 gól; egy bajnokcsapat tagja), a Bp. Vörös Meteor majd újra a Ferencváros (1957) csatára 1948-ban egy alkalommal játszott a válogatottban és kétszer volt eredményes. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Domonkos László
Hosszú évekig a BTC-ben, majd az MTK-ban (1904-13: 102 bajnoki; egy-egy bajnok- és kupagyőztes csapat tagja) védett, ahonnan válogatott is volt.
Domonkos volt a magyar labdarúgás első nemzetközi szintet elérő kapusa. Mozgása az akrobaták, labdabiztonsága pedig a zsonglőrök ügyességével vetekedett. Bátorsága a vakmerőség határát súrolta. Az angol kapusok mintája nyomán hazánkban új iskolát teremtett. Már nem öklözésre és lábbal való védésre törekedett, hanem lehetőleg megfogta a labdát. Ha kellett vetődéssel hárított (előtte Holics kivételével nem nagyon vetődtek a kapuvédők). Kontinensünk legjobb kapuvédői között tartották számon. Mindössze 24 éves koráig volt válogatott, ennek oka Zsák Károly megjelenésében keresendő. A válogatottban két büntetőt is hárított. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
dr. Borbás Gáspár
Az FTC legendás balszélsője szerezte az FTC első bajnoki gólját (1901. április 21. FTC – MUE 3-5), a magyar válogatott első gólját (1903. április 5. Magyarország – Csehország 2-1) és ő volt az első a magyar labdarúgók közül, aki doktorált (1908-ban ügyvédként szerzett doktori oklevelet, majd ügyvédi szakvizsgát tett).
Továbbá ő volt az első nemzetközi színvonalat elért, kiváló képességű csatárunk is. 181 cm-es termetével kimagaslott a szélsők közül. Pompás labdakezelés, sima labdavezetés és nagy gyorsaság jellemezte játékát. Több jelentős atlétikai versenyen is diadalmaskodott a legjobb hazai rövidtávfutók ellen. Kellő időben és pontos beadásai rengeteg gólt eredményeztek. Európa legjelesebb balszélsői között emlegették. Schlosser Imrével együtt határainkon túl is hírneves balszárnyat alkotott. Még az “utolérhetetlen” angolok elismerését is kivívta. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Igor Nicsenko: 50
Szovjet, majd ukrán élvonalbeli csapatok után került Magyarországra. 1995 nyarán igazolta le a Stadler gárdája. Hamar igazolta, hogy jó választás volt, hiszen az akasztói gárdában sorra rugdosta a gólokat, majdnem egygólos átlagot tudott felmutatni az élvonalban.
Ez is illetve Stadler József zöld-fehér szimpátiája is kellett ahhoz, hogy a csatár a főváros IX. kerületébe szerződjön 1996 telén.
A Fradiban is igazolta, hogy mestere a góllövésnek. A bajnokcsapatban 10 gólt (háromszor duplázni is tudott: Békéscsaba, Győri ETO, PMFC) szerzett, 14 tavaszi találkozón. A szezont az NB I-es góllövőlistájának élén zárta, ezzel az FTC utolsó gólkirályának mondhatja magát.
A következő idényben 24 bajnoki találkozón 15 gólt szerzett. Ismét három NB I-es találkozón ért el két gólt: (Kispest, Újpest, ZTE). Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Esterházy Márton: 65
Esterházy Márton (1956. április 9., Budapest) a KSI (1966-72), a Csillaghegyi MTE (1974), a III. ker TVE (1975), a Budafoki MTE (1976-77), a Ferencváros (1977-79: 21 bajnoki / 2 gól; egy kupagyőztes csapat tagja), a Vasas Izzó (1979-80), a Bp. Honvéd (1980-84: 152 banoki / 59 gól három bajnokcsapat tagja), az AEK Athén (1984-87), a Panathinaikosz (1987), a Casino Salzburg (1988), a CS Chenois (1989-91), az FC Bulle (1991-92), a Bag (1992) és az FC Weissenbach (1993) csatára. 1980 és 1988 között 29 válogatott találkozón 11 gólt szerzett. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Murai Sándor: 60
Egykori ifjúsági és utánpótlás válogatott csatárunk 16 és fél évesen az Üllői úton mutatkozott be az élvonalban a Kaposvár színeiben.
Egy élvonalbeli meccsel a háta mögött került a Fradihoz, ahol 1979 augusztusában öltötte magára először a Ferencváros zöld-fehér mezét. Dunaújvárosban bajnokin is debütált, melyet további tizenkét találkozó követett a szezonban. A bajnokság végén megszerezte első élvonalbeli találatát is. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Borbély László: 55
Junior csapatunk középpályása 1979-ben a III. ker TVE csapatától került a Ferencvároshoz. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Feldmann Gyula
Az NSC-ben kezdte pályafutását, innen volt először válogatott is. 1915-től két éven át az FTC (1915-17: 13 bajnoki) csapatát erősítette, majd az MTK-t (1917-22: 74 bajnoki; négy bajnokcsapat tagja; az MTK örökös tagja) választotta. 1922 és 1924 között a Makkabi Brno játékosa, majd játékosedzője volt.
Kitűnő képességű, intelligens védőjátékos volt. Nagyszerű helyezkedés, kifogástalan ütemérzék, pompás rúgótechnika és rendíthetetlen nyugalom jellemezte a játékát. A magyar hátvédek közül ő alkalmazta először sikeresen a becsúszószerelést. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Kocsis Sándor
Az „aranycsapat” legjobb képességű játékosainak egyike volt. Tökéletes technika, magas fokú játékintelligencia, kitűnő áttekintés és sziporkázó szellemesség jellemezte. Társait — főleg szélsőjét — pompás átadásokkal foglalkoztatta. Váratlan húzásokkal bontotta meg az ellenfél védelmi sorait. Eredményességben, a helyzetek kihasználásában kimagasló teljesítményt nyújtott. Mindkét lábbal és fejjel állandó veszélyt jelentett a kapura. Fejjátékával az egész hazai mezőnyből kiemelkedett. Kalmár Jenő óta nem akadt magyar labdarúgó, aki hasonlóan tudott tájékozódni a levegőben. Páratlan ruganyosságának és ütemérzékének köszönhette, hogy rendszerint a felugró kapus kinyújtott karjánál is magasabbra lendült, ahonnan nagy biztonsággal és pontossággal irányította fejeseit. Fénykorában a világ legkiválóbb jobbösszekötőjének tartották. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Czibor Zoltán
Kiváló képességű, világklasszisnak számító, de szélsőséges, szeszélyes labdarúgó volt. Páratlan gyorsasága, nagy mozgékonysága, kitűnő labdakezelése, szélsőknél ritkán tapasztalható gólképessége és kiismerhetetlen cselei a világ legjobbjai közé emelték. Az „aranycsapat” támadósorának roppant veszélyes tagja volt. „Sátáni” játéka ellen sok ellenfele bizonyult tehetetlennek. Villanásszerűen tudta változtatni mozgásának ritmusát és irányát. Szüntelen mozgásával a pálya széltében és hosszában megelőzte a maga korát. Ezért a modern szélsőjáték egyik előharcosának tekinthető. („Kalandozásait” eleinte nemcsak játékostársai, hanem a szakemberek jelentős része sem értette meg és értékelte megfelelően.) Egy kattintás ide a folytatáshoz....
