ELLENFELEINK ZÖLD-FEHÉRBEN

Kocsis Sándor

Kocsis Sándor

Az „aranycsapat” legjobb képességű játékosainak egyike volt. Tökéletes technika, magas fokú játékintelligencia, kitűnő áttekintés és sziporkázó szellemesség jellemezte. Társait — főleg szélső­jét — pompás átadásokkal foglalkoztatta. Váratlan hú­zásokkal bontotta meg az ellenfél védelmi sorait. Ered­ményességben, a helyzetek kihasználásában kimagasló teljesítményt nyújtott. Mindkét lábbal és fejjel állandó veszélyt jelentett a kapura. Fejjátékával az egész hazai mezőnyből kiemelkedett. Kalmár Jenő óta nem akadt magyar labdarúgó, aki hasonlóan tudott tájékozódni a levegőben. Páratlan ruganyosságának és ütemérzé­kének köszönhette, hogy rendszerint a felugró kapus kinyújtott karjánál is magasabbra lendült, ahonnan nagy biztonsággal és pontossággal irányította fejeseit. Fénykorában a világ legkiválóbb jobbösszekötőjének tartották. Tovább olvasom

Szimcsák István

Szimcsák I. (Szirmai) István (1933. július 22., Budapest – 2003. július 27., Budapest) a Bp. Vörös Lobogó és az MTK (1954-63: 196 bajnoki / 34 gól; egy bajnokcsapat tagja) balszélsője, 1955 és 1961 között 6 válogatott találkozón szerepelt.

A gyors, ötletesen játszó, igen hasznos szélső, lendületes elfutások után rendszerint pontosan adott be. Olykor a kapura is veszélyt jelentett. A védelemben is sokat segített. Taktikailag érett, fegyelmezett játékos volt. Éveken át — Fenyvesi dr. mögött — a második legjobb balszélsőnek számított. Tovább olvasom

Budai László

budai-laszlo-6A sok sikert aratott „arany­csapat” jobbszélsője Kocsis Sándorral együtt világ­hírű szárnyat alkotott. Kettőjük összeszokottsága (szinte minden edzés után még vagy egy órát gyakorolta a híressé vált ferencvárosi jobbszárny ezt a specialitását) min­taszerű volt. Szinte egymás gondolatait is ismerték. A zömök, lendületes, bátor labdarúgó nagy gyorsasága kitűnően érvényesült ebben a környezetben. „Behunyt szemmel” is tudta, hogy Kocsis mikor és hová íveli vagy lövi eléje a labdát, amellyel azután villám­gyorsan elszáguldott — akár az alapvonalig. Pontos beadásaival — amelyekből társai, főleg Kocsis, sok gólt értek el — mesterien értett a támadások ered­ményes befejezéséhez. Erőteljes lövéseivel gyakran veszélyeztette az ellenfél kapuját. Roppant hasznos, fáradhatatlan, a mezőnyben is nagy munkát vállaló játékos volt. Tovább olvasom

Csüdör Ferenc

Csüdör (Csávosi) Ferenc (1886. március 21., Budapest – 1960. július 19.), az MTK (1906-18: 125 bajnoki; négy bajnok- és két kupagyőztes csapat tagja), a Postás, majd ismét az MTK balhátvédje, 1907 és 1916 között 17 válogatott mérkőzésen öltötte magára a címeres mezt. Az MTK örökös tagja. Tovább olvasom

Révész Béla

Révész Béla (1886. február 8. – 1939. július 19., Budapest), az MTK (1904-17: 146 bajnoki / 12 gól; négy bajnok- és két kupagyőztes csapat tagja) hátvédje, 1909 és 1915 között 8 mérkőzésen szerepelt a válogatott együttesben.

1928 és 1930 között a kék-fehérek edzőjeként (44 bajnoki) tevékenykedett és az 1928/29-es idényben bajnoki címig vezette csapatát. Az MTK örökös tagja. Tovább olvasom

Hlavay György

Hlavay I György az NSC, majd az MTK (1913-17: 22 bajnoki /4 gól; két bajnok- és egy kupagyőztes csapat tagja) középfedezete, 1909 és 1914 között 8 alkalommal volt a legjobb tizenegy tagja.

A hosszú időn át felül­múlhatatlan Károly Jenő „Tanár úr” nyomdokain ha­ladt. Nagyszerű technikai felkészültségével és taktikai érettségével csapatának igazi karmesterévé vált. Pom­pás, hosszú átadásokkal foglalkoztatta csatársorának mindkét szárnyát. Legértékesebb erénye, a váratlan súlypontáthelyezés, gyakran állította megoldhatatlan feladat elé ellenfeleit. A védekezésben is kifogástala­nul ellátta a munkáját. Fejjátéka kimagaslott a hazai mezőnyből. Az első világháború után élvonalbeli ed­zőként működött — szintén eredményesen. Tovább olvasom

Mészöly Kálmán: 76

Mészöly Kálmán (1941. július 16., Budapest) a III. ker TVE (1952-58) és a Vasas SC (1959-72: 279 bajnoki /32 gól; négy bajnokcsapat tagja; az év játékosa: 1961/62) három-háromszoros Európa-, és világválogatott középhátvédje. 1961 és 1971 között 61-szer szerepelt a legjobbak között és hat gólt szerzett. Tagja volt az 1962. és az 1966. évi világbajnokságokon részt vett magyar csapatnak, az 1964-es EB bronzérmes magyar válogatott tagja.

Tovább olvasom

Kereki Zoltán: 64

kereki-zoltanKereki Zoltán (1953. július 13., Kőszeg) a Kőszegi Textiles SE (1963-71), a Körmendi MTE (1971-73), a Haladás VSE (1973-79: 163 bajnoki / 33 gól; az év labdarúgója: 1976), a ZTE (1979-84: 152 bajnoki / 17 gól) és a Wacker Innsbruck (1984-86) játékosa. A magyar válogatottban 1976 és 1980 között 37 találkozón lépett pályára és 7 gólt szerzett. Tovább olvasom

Winkler József

Winkler I József (1898. – 1992., St. Gallen), az MTK (1915-20: 56 bajnoki / 36 gól; négy bajnokcsapat tagja), az FC Zürich és a Young Fellows csatára, 1916 és 1925 között 4 mérkőzésen jutott szóhoz a legjobbak soraiban és 1 gólt ért el. Az MTK örökös bajnoka.

A magas termetű Winkler az MTK-ban kapusként kezdte pályafutását, de csatárként jutott el a válogatottságig. Technikás, ügyesen osztogató, kitűnően lövő és fejelő, de feltűnően lassú labdarúgó volt, Az első világháború után külföldre távozott. 1925-ben játékosként — még kétszer helyet kapott a magyar válogatottban. Öccse, Winkler II Róbert, szintén játszott az országos tizenegyben. Tovább olvasom

Kotász Antal

(Fotó: dr. Kotász Mária archívumából)

Kotász (Gottlieb) Antal (1929. szeptember 1., Vasvár – 2003. július 5., Visegrád) a Kőbányai TK (- 1947), a Vasas (1947-48: 45 bajnoki / 1 gól), a Szegedi Honvéd (1948-50: 45 bajnoki / 8 gól), a Sztálinvárosi Vasmű Építők (1950-54 (Ő volt az első dunaújvárosi válogatott labdarúgó)), majd a Bp. Honvéd (1955-63: 179 bajnoki / 7 gól, egy bajnokcsapat tagja) balfedezete. 1954 és 1961 között 37 találkozón kapott helyet a válogatott csapatban. Tagja volt az 1958. évi világbajnokságon szerepelt magyar együttesnek. Tovább olvasom

Nagy István

Nagy I. István (1939. április 14., Budapest – 1999. július 5.) a Kistext (1953-58), az MTK (1958-67: 222 bajnoki /27 gól; KEK döntős) majd a Bp. Spartacus (1968-74) jobbfedezete 1961 és 1967 között 22 alkalommal játszott a válogatott csapatban. Az 1962-es VB utazó keret, az 1964-es kontinensbajnokságon bronzérmet nyert és az 1966. évi világbajnokságon szerepelt magyar válogatott tagja. Az MTK örökös tagja. Tovább olvasom

Sternberg László

Sternberg II (Sátori) László (1905. május 28., Budapest – 1982. július 4., New York), az Újpest FC hátvédje, 1928 és 1936 között 19 esetben lépett pályára címeres mezben. 1934-ben tagja volt az angolok ellen először győztes (2:1) és a világbajnokságon szerepelt magyar együttesnek. Tovább olvasom

Hírfolyam
OLDALAK
VVK 50 – A kupasiker 14 legszebb pillanata
Következik: 07.23. 18:00 Újpest-FTC (TV: Duna World)
FACEBOOK:
HOST:
FOTELSZURKOLÓ