Opata Zoltán
Opata (Ormos, Patai) Zoltán (1900. szeptember 24., Budapest – 1982. május 19., Budapest) az MTK, a Hungária FC (1920-34: 144 bajnoki / 57 gól; hat bajnok-, és két kupagyőztes csapat tagja), közben a miskolci Attila FC (1929-30) csatára 1922 és 1930 között 17 válogatott mérkőzésen szerepelt és 6 gólt ért el. Tagja volt az 1924. évi olimpiai játékokon részt vett magyar együttesnek. A sokoldalú csatár a támadósor minden helyén szerepelt nemcsak az MTK-ban, hanem a válogatott csapatban is. Leggyakrabban középcsatárt játszott. Az MTK örökös tagja. Tovább olvasom
Nacer Bouiche: 50
1991 tavaszán szerepelt az algériai támadó Nyilasi Tibor csapatában. A tizenkilenc tétmérkőzésen pályára lépő játékos nyolc gólig jutott. Találataival bajnoki pontok sorsát döntötte el.
Az élvonalban az Újpest és a Szeged ellen is Ő szerezte a mérkőzés győztes gólját. A Békéscsaba és a Volán ellen lőtt találatai is pontot jelentettek a szezon végére a második helyig jutó csapatnak. Tovább olvasom
Onódi II. Béla
(fotó: Onódi Zoltán családi archívumából)
Bajai születésű volt, ott is kezdte pályafutását egykori csatárunk. A Fradi azonban Pécsről igazolta le a gólerős játékost, aki már az amatőr csapatban is ontotta a gólokat.
Az első bajnoki meccsén rögtön két góllal igazolta, hogy jól döntöttek a ferencvárosi vezetők leigazolásakor. Tulajdonképpen a profik között is megállta a helyét.
Az Újpest elleni két Magyar Kupa döntőben is mindkét gólt ő szerezte. Az 1943/44-es kupakiirásban a csapat legredményesebb játékosának bizonyult nyolc góljával. Bajnoki meccsen a Vasas ellen mesterhármast is szerzett! Tovább olvasom
Petyán Béla
Procskó Mihályt pótolta egy nemzetközi barátságos találkozón az FTC kapujában. Egyetlen mérkőzésén győztes csapat tagjaként vonulhatott le a pályáról (FTC – SC Favorit 3:1). Tovább olvasom
Nagy Norbert
Nagy Norbert
NB I-es pályafutását a Nyíregyháza csapatában kezdte, 1992 augusztusában az UTE ellen lépett először pályára az élvonalban.
Később megfordult Diósgyőrben, majd az elsőosztályú Stadler FC játékosa lett, ahonnan a válogatottba is bekerült. 1995 szeptemberében a törökök elleni EB selejtezőn húzhatta magára először a válogatott címeres mezét.
Az 1995/96-os bajnokság téli szünetében igazolt Novák Dezső csapatába. Tovább olvasom
Pintér Attila: 47
Salgótarjánból került az 1984-es ifi EB-n aranyérmet nyert csapatba, majd rövidesen leigazolta a Ferencváros. Az ifi EB döntője után öt nappal mutatkozott be a Fradiban Vincze Géza kezei alatt.
Rögtön a megfiatalított kezdőcsapat védelmében találta magát Haaz Feri és Keller Józsi társaságában. Első tétmeccsén mindjárt gólt is szerzett, majd bajnokin is meglőtte első gólját: 1984 szeptemberében Pinyő gólja két pontot ért Szombathelyen.
1989-ig meghatározó és legendás alakjává vált a Fradi történetének. A csapat egyik alapembere, a védelem oszlopa, aki sallangmentes megoldásai mellett, bődületes lövőerejéből fakadó gólerősségével valamint biztos lábbal értékesített büntetői révén is hasznára vált a csapatnak. Tovább olvasom
Nikolsburger II. Miklós
Az ifjabbik Nikolsburger kevésbé ért el sportsikereket, mint a magyar válogatottba is bekerült Rezső bátyja.
A hátvéd mindössze egy bajnoki mérkőzésen szerepelt a ferencvárosi csapatban 1922 tavaszán. Tovább olvasom
Lissauer Lipót
Az FTC tartalékcsapatából 1903-ban került fel a nagycsapathoz és két bajnoki címet is szerzett ferencvárosi pályafutása során valamint tagja volt két Ezüstlabda győztes zöld-fehér gárdának is. Tovább olvasom
Nyilas Elek: 44
Újpesten focizott, de szurkolni az Üllői útra járt. Az FTC 70. születésnapján, azaz 1969. május 3-án született a Ferencváros válogatott középpályása.
A Vác csapatában mutatkozott be az első osztályban 22 évesen, 1991 őszén. Négy NB I-es szezont húzott le a Duna partján, mely közül a legsikeresebb az 1993/94-es bajnoki évad volt: a váci csapat története során először nyert bajnoki címet. Csank János csapatának egyik alapembere volt a vékony, technikás középpályás. Nyilas 29 meccsen 7 gólt lőtt a bajnokcsapatban. Tovább olvasom
Pósa Béla
Egykori válogatott szélsővédőnket Izsák Zsazsa a nagy játékosfelfedező és nevelő hozta a grundról a Fradiba. Jól mutatkozott be és leigazolták előbb az amatőrökhöz, majd később profi szerződést is kapott.
„Prakker” vékony, szikár de roppant szívós és technikás labdarúgó volt. Ügyesen szerelt, jól helyezkedett és pontosan adogatott. Eredetileg szélsőfedezetet játszott, aztán a WM-rendszerben -fegyelmezett játéka miatt- a szélsőhátvéd helyére került. Csupa szív, lankadatlan küzdőmodorával nagyon értékes játékosnak bizonyult. Góljait büntetőrúgásokból szerezte, megbízható ítéletvégrehajtónak bizonyult. Tovább olvasom
Mertl Ferenc
Már az alapításnál ott találjuk a nevét az FTC-tagok, a futballozó fiatalok között. A csapat 1900-as barátságos meccsein is rendre szerepelt, majd 1901-ben már a csapat első barátságos mérkőzésén is pályára lépett, sőt az egyesület első atlétikai házibajnokságán távol- és hármasugrásban is az első helyen végzett.
1901-ben mezőnyjátékosként, egy évvel később kapusként lépett pályára az FTC-ben, két éremmel zárta két mérkőzéses rövid élvonalbeli pályafutását. Tovább olvasom
dr. Pálinkás József
Jó felépítésű, magas labdarúgó volt. Kitűnően helyezkedett, biztos kézzel fogta a labdát vagy öklözött, határozottan avatkozott játékba. Kifutásra is bátran vállalkozott, néha azonban könnyelműsködött.
A húszas évek elején a Kisteleki TE csapatában kezdett védeni. 1932 nyarán szerződtette a Szeged FC. Pálinkás hat évig védett a Tisza-parti városban, ahonnan válogatott is volt. Az 1938-as labdarúgó világbajnokságon is részt vett (Hádával együtt), de pályára nem lépett.
A Ferencvároshoz 1939-ben szerződtették Háda helyére. Tovább olvasom
Ruprich László
Ruprich “Cila” édesapja jó nevű akadémiai műasztalos volt, aki többek között a Budavári Mátyás-templom, a kassai dóm, vagy az Üllői úti Örökimádás templom belső faberendezését készítette, egyben a Magyar Iparművészeti Társaság egyik vezető személyisége.
Gyára az Üllői út és Kisfaludi utca sarkán, a laktanyával szemben volt, ide született László is, 1903-ban, negyedik gyerekként. Tovább olvasom
Mészáros József
Mészáros József (1923. január 16., Pestszenterzsébet – 1997. április 21., Budapest) a Pesterzsébeti MTK (1938-40), a Kispest (1940-48: 203 bajnoki / 112 gól), a Ferencváros, az ÉDOSZ, a Bp. Kinizsi (1948-54: 136 bajnoki /30 gól; egy bajnokcsapat tagja), a Bp. Vörös Meteor majd újra a Ferencváros (1957) csatára 1948-ban egy alkalommal játszott a válogatottban és kétszer volt eredményes. Tovább olvasom
Stanko Poklepovic: 75
Mucha Józsefet váltotta a kispadon a 4. bajnoki forduló után 1999 szeptemberében. A horvát mester érkezésekor a zöld-fehérek a bajnoki tabella 11. helyén álltak valamint túl voltak egy sikerrel megvívott UEFA kupa selejtező mérkőzésen.
Az MTK elleni győztes örökrangadón mutatkozott be a Fradi kispadján Poklepovic. A nem túl acélos gárda előbb az UEFA kupából, majd a Magyar Kupából is kiesett az ősz folyamán. Az idény felénél a 8. helyen állt a Ferencváros, majd a szezon végére a 5. helyre sikerült felkapaszkodni.
Az Ő edzősége alatt aratta a Ferencváros az utóbbi évtizedek egyik legnagyobb gólarányú győzelmét: 8-0 a Vác ellen. Tovább olvasom
Igor Nicsenko: 42
Szovjet, majd ukrán élvonalbeli csapatok után került Magyarországra. 1995 nyarán igazolta le a Stadler gárdája. Hamar igazolta, hogy jó választás volt, hiszen az akasztói gárdában sorra rugdosta a gólokat, majdnem egygólos átlagot tudott felmutatni az élvonalban.
Ez is illetve Stadler József zöld-fehér szimpátiája is kellett ahhoz, hogy a csatár a főváros IX. kerületébe szerződjön 1996 telén.
A Fradiban is igazolta, hogy mestere a góllövésnek. A bajnokcsapatban 10 gólt (háromszor duplázni is tudott: Békéscsaba, Győri ETO, PMFC) szerzett, 14 tavaszi találkozón. A szezont az NB I-es góllövőlistájának élén zárta, ezzel az FTC utolsó gólkirályának mondhatja magát.
A következő idényben 24 bajnoki találkozón 15 gólt szerzett. Ismét három NB I-es találkozón ért el két gólt: (Kispest, Újpest, ZTE). Tovább olvasom
Lyka Rezső
A “Totó” becenévre hallgató játékos (becenevét onnan kapta, hogy sokat “totojázott” a labdával) 1925 és 1926 áprilisa között szerepelt a Fradiban, az 1924/25 évi ezüstérmes gárdában játszotta mindhárom bajnoki mérkőzését.
Rusz Miklós
1905-ben főszereplője volt annak a megsemmisített Postás – Főv. TC mérkőzésnek, amelynek eredményét törölte az MLSZ és ennek (is) köszönhetően nyerte újabb bajnoki címét az FTC. Tovább olvasom
Rósa Dénes: 36
Dini számára elég hosszú és kalandos út után nyílt meg a lehetőség, hogy a Ferencváros játékosa lehessen. 1996-ban, 19 évesen mutatkozott be az NB I-ben a BVSC színeiben. Az ott eltöltött közel két év jó ajánlólevélnek bizonyult ahhoz, hogy a Győri ETO-hoz szerződjön. Garami József hívó szavára érkezett meg Győrbe, de nem találta meg igazán a számítását. Kölcsönbe került, majd 2002-től Dunaújvárosba tette át a székhelyét. A szebb napokat megért vidéki együtteshez akkor érkezett, amikor az már a „haláltusáját” vívta. Ki is estek az első osztályból, így Dininek is mennie kellett. Testvére hívta Újpestre, ahol hamar be is illeszkedett és jól is érezte magát, de akkor, 2003 nyarán jött a Ferencváros hívó szava. Tovább olvasom
Lendvai Miklós: 39
A ZTE csapatában mutatkozott be az élvonalban az MTK ellen. Nekünk, Fradistáknak mégis a második bajnoki meccse az emlékezetesebb.
Lendvai 8 percet kapott az Üllői úton Mihalecz mestertől, míg csapata, a Zalaegerszeg hét góllal távozott 1992 tavaszán. ’96-ban a kék-fehérektől lett válogatott, majd a francia Bordeaux-ba igazolt.
1998 nyarán érkezett az Üllői útra a védekező középpályás. Egy szezont húzott le Nyilasi Tibor csapatában. Az ezüstérmes gárda alapembere volt, csak egy bajnokit hagyott ki. Gólt szerzett a Haladás ellen valamint betalált az UEFA kupában az AEK Athén ellen is. Tovább olvasom
Németh Miklós: 67
Egykori csatárunk a hatvanas évek elején ifjúsági játékosként került az Üllői útra és gólerejével hívta fel magára a figyelmet.
A Fradi felnőtt csapatában is sikerrel debütált, a szurkolók is nagyon szerették. 1965-ben, a VVK győztes Fradiban (!) élete első három bajnoki meccsén két gólt is szerzett! Az ellenfelek az MTK, Újpest és a Vasas voltak …
Pályafutásának ebben a szakaszában 33 gólt szerzett 47 pályára lépése alkalmával, mégse tudott gyökeret ereszteni a csapatban, így két évre Salgótarjánba került.
1969-került visszatért és, hogy nem felejtette el góllövő tudományát azonnal igazolta, hiszen a Haladás ellen két gólt is rúgott. Sőt 1969. április 30-án a Népstadionban az Eger elleni találkozón (a Fradi 6-2-re győzött) mesternégyest is szerzett bajnoki mérkőzésen.
Nikolsburger I. Rezső
Technikás, lendületes, gólveszélyes csatár volt, de hajlott az önző játék felé. Pályára lépése fél gólt jelentett az FTC-nek, de mégsem tudott hosszú távon gyökeret verni a csapatban.
Az FTC csatársor közepén jól kezdte pályafutását (az 1920/21-es szezonban a csapat legeredményesebb góllövője is volt a bajnokságban 22 mérkőzésen szerzett 18 góljával), de azután Patakival nem vehette fel a versenyt, balösszekötőben pedig végleg elkedvetlenedett. A válogatottba Orth helyén került be. Nem vallott szégyent, de ahogy a Patakival folytatott harcban, úgy az Orth-hal folytatott versengésben sem vehette fel a versenyt. Tovább olvasom
Megyesi István: 64
Tizenöt évesen balszélsőt játszott az NB III-as békéscsabai VTSK-ban, olyan társakkal, mint a később újpesti Tóth András és Nagy László továbbá a Vasasba kerülő Müller Sándor. Innen került 18 évesen a Fradihoz. Rögtön az első csapat edzéseit látogatta, aztán fél éves katonaság következett a Flotillánál. Innen szerette volna leigazolni a Honvéd. Megyesi azonban nem írta alá az átigazolási lapot.
1967-től a Fradi-pályán élt Juhász Pistával és Horváth Apival együtt. Szó szerint lehet venni, hiszen évekig a klubház padlásszobájában, a Villa Negrában lakott … Tovább olvasom
Móra Kunó
“A zöld-fehér csapat – kivéve a Pataki helyén ügyetlenkedő Koródyt és a kaput gyámoltalanul védelmező Móra ifjúsági játékost – egyéni játékban és összmunkában jól megállta helyét a WAC-cal szemben.” – írta róla debütáló mérkőzésén a sportsajtó.
Hogy a gyámolatlanul védő, igaz gólt nem kapó játékos szerepváltásához volt-e oka ennek a fanyar megjegyzésnek az nem tudjuk, mindenesetre egy esztendő múltán már a fedezetsorban találkozhatunk a nevével. Tovább olvasom
Lipcsei Péter: 41
A Ferencvárosi labdarúgás több mint száz éves történelme során szinte minden évtizednek megvoltak a meghatározó játékosai. Olyanok, akik a játékukkal, a góljaikkal, a Fradihoz fűződő viszonyukkal örökre beírták magukat a történelmünk lapjaira. A legtöbbjüket sajnos csak a videókon láthattuk játszani, vagy emléküket a megsárgult újságok hasábjain tudjuk ápolni, de mivel az emlékezet megőrizte őket a jövőnek, soha, de soha nem merülhetnek a feledés homályába.
Azt, hogy szerencsés korban születtünk-e, nehéz eldönteni, de ahogy az elején írtam, minden kornak megvoltak és megvannak a legendás alakjai, akik közül néhányan olyan helyet vívtak ki maguknak, mely ténylegesen örökké belé fog ivódni minden Ferencvárosi szurkoló szívébe. Lipcsei Péter ilyen helyet foglal el. Egy élő legenda, aki szinte egybeforr a Ferencvárossal. Peti pályafutása, góljai, kiállása a Fradiért a nehéz időkben, példát mutat a három E betű igazi értelmének. Tovább olvasom
Rácz László: 52
A kárpátaljai Fancsikán látta meg a napvilágot. 1981-ben került a Dinamo Kijevhez. A szovjet élcsapattal három bajnoki aranyérmet, négy kupagyőzelmet és 1986-ban KEK trófeát szerzett. Tagja volt az 1988-ban EB döntőig menetelő szovjet válogatottnak. Kölcsönjátékosként megfordult a spanyol Espanolban is.
Régi vágya volt, hogy Magyarországra szerződjön. Korábban, amikor a Dinamo átutazott Magyarországon, rendre az Üllői úton edzettek, így Rácz már csak ezért sem volt ismeretlen a ferencvárosi vezetők előtt.
Már 1990 őszén szerették volna leigazolni a játékost, de a procedúra elhúzódott. Időközben egy megfázás után súlyos komplikációk léptek fel nála. A szovjet egészségügyi állapotokra majdnem ráment az egészsége. 1991 februárjában érkezett az Üllői útra. Ekkor úgy tűnt: meggyógyult. Aztán hamarosan kiderült, azaz, hogy nem derült ki semmi. Vizsgálat, vizsgálatot követett, közben a tavaszi idény is véget ért, a középpályás azonban nem tudott pályára lépni.
Teljes volt a bizonytalanság. Tovább olvasom
HOZZÁSZÓLÁSOK