LABORCZFALVI-tól – RUTTKAY-ig
Opata Zoltán
Opata (Ormos, Patai) Zoltán (1900. szeptember 24., Budapest – 1982. május 19., Budapest) az MTK, a Hungária FC (1920-34: 144 bajnoki / 57 gól; hat bajnok-, és két kupagyőztes csapat tagja), közben a miskolci Attila FC (1929-30) csatára 1922 és 1930 között 17 válogatott mérkőzésen szerepelt és 6 gólt ért el. Tagja volt az 1924. évi olimpiai játékokon részt vett magyar együttesnek. A sokoldalú csatár a támadósor minden helyén szerepelt nemcsak az MTK-ban, hanem a válogatott csapatban is. Leggyakrabban középcsatárt játszott. Az MTK örökös tagja.
Pótz Nagy Árpád
Az apró termetű, lesipuskás játékos hosszú szöktetéseket és gyors kitöréseket alkalmazott. Mindig a leshatáron tartózkodott. A krónikák szerint ő a “lesben állás világrekordere”. A játékvezetők miatta több lesállást ítéltek egy mérkőzésen, mint az összes többi csatár miatt együttvéve. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Nyilas Elek: 53
Újpesten focizott, de szurkolni az Üllői útra járt. Az FTC 70. születésnapján, azaz 1969. május 3-án született a Ferencváros válogatott középpályása.
A Vác csapatában mutatkozott be az első osztályban 22 évesen, 1991 őszén. Négy NB I-es szezont húzott le a Duna partján, mely közül a legsikeresebb az 1993/94-es bajnoki évad volt: a váci csapat története során először nyert bajnoki címet. Csank János csapatának egyik alapembere volt a vékony, technikás középpályás. Nyilas 29 meccsen 7 gólt lőtt a bajnokcsapatban. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Mészáros József
Mészáros József (1923. január 16., Pestszenterzsébet – 1997. április 21., Budapest) a Pesterzsébeti MTK (1938-40), a Kispest (1940-48: 203 bajnoki / 112 gól), a Ferencváros, az ÉDOSZ, a Bp. Kinizsi (1948-54: 136 bajnoki /30 gól; egy bajnokcsapat tagja), a Bp. Vörös Meteor majd újra a Ferencváros (1957) csatára 1948-ban egy alkalommal játszott a válogatottban és kétszer volt eredményes. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
A Malaky fivérek
Malaky Mihály
Malaky Mihály (tanító, iskolaigazgató, 1880 – 1932. március 25., Budapest): Egy kattintás ide a folytatáshoz....
dr. Pálinkás József
Jó felépítésű, magas labdarúgó volt. Kitűnően helyezkedett, biztos kézzel fogta a labdát vagy öklözött, határozottan avatkozott játékba. Kifutásra is bátran vállalkozott, néha azonban könnyelműsködött.
A húszas évek elején a Kisteleki TE csapatában kezdett védeni. 1932 nyarán szerződtette a Szeged FC. Pálinkás hat évig védett a Tisza-parti városban, ahonnan válogatott is volt. Az 1938-as labdarúgó világbajnokságon is részt vett (Hádával együtt), de pályára nem lépett.
A Ferencvároshoz idény közben, 1939 telén szerződtették Háda vetélytársának. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Polgár Gyula
A kitűnő alakú, erős fizikumú Polgár a legsokoldalúbb labdarúgóink közé tartozott. A válogatott csapatban hét szerepkörben is játszott. (A hátvédhármas mindhárom, a két szélsőfedezet, továbbá a középcsatár és balösszekötő helyén.) Tulajdonképpen csatárnak indult, de Korányi I emlékezetes lábtörése alkalmával (1933-ban az 1:0-s olasz—magyar mérkőzésen) kiderült, hogy a védelemben sokkal jobban érvényesülnek kitűnő adottságai. A roppant gyors „Drumi” mindkét lábbal nagyszerűen rúgott és pompásan fejelt. Kifogástalanul szerelt, jól indított és veszélyesen lőtt kapura is. A második világháború idején a korszerű labdarúgás útjára lépő magyar válogatott első nemzetközi színvonalú középhátvédje lett.
Novák Dezső
Kétszeres olimpiai, négyszeres magyar bajnok, VVK győztes, világválogatott labdarúgó, három ferencvárosi bajnok-, valamint a Bajnokok Ligájának csoportkörébe jutott csapat edzője. Schlosser Imre óta nem volt a Fradi történetében olyan játékos, edző, aki hét bajnoki aranyérmet nyert volna ferencvárosi pályafutása során.
A játékos:
A világhírnév felé vezető úton az Egyházasrádóc megyei első osztályú csapatából indult, ahol még a csatársort erősítette. 1954-ben a szombathelyi Gépipari Technikum tanulója lett és kollégista a Táncsicsban. A futball volt az élete, az iskolát abba is hagyta miatta. Két hétig Körmenden a Ládagyárban dolgozott, majd Szombathelyen folytatta pályafutását, a Postáshoz került, ahol Balogh “Loja” bácsi figyelt fel tehetségére. Egy idény után leigazolta a megye első számú csapata, a Haladás. 1956. május 9-én mutatkozott be az élvonalban. 1957. márciusában a Salgótarján ellen – sérülések miatt, kényszerből – a balhátvéd posztjára állította őt Kiss Gábor vezető edző. Húzása olyan jól bevált, hogy Novák Dezső pályafutása végéig a védelemben maradt. 1959. október 25-én Svájc ellen mutatkozott be a válogatottban, 8:0-ra győzött csapatunk. Bekerült a római olimpiára készülő keretbe is. Még az olimpia előtt a Fradi szerette volna leigazolni, de a Haladás nem adta ki. Két választása volt: vagy kivár egy évet és akkor lemarad az olimpiáról, vagy az NB II-ben folytatja, mivel a Haladás kiesett az NB I-ből. Ő az utóbbit választotta.
Nikolsburger Mihály
Az idősebbik Nikolsburger kevésbé ért el sportsikereket, mint a magyar válogatottba is bekerült Rezső öccse.
A hátvéd mindössze egy bajnoki mérkőzésen szerepelt a ferencvárosi csapatban 1922 tavaszán. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Nyilasi Tibor: 67
Nem gondoltam volna, hogy ilyen nehéz lesz róla írnom. Biztos voltam benne, csak elő kell bányásznom az emlékeket és úgy fog szaladni a kezem alatt a billentyűzet, mint ahogy Nyíl cikázott át az ellenfél védőin. 1975-től számomra Nyilasi Tibi testesíti meg a Fradizmust, azóta hogy először láttam játszani a Szeged ellen. Akkor már ismert játékos volt, de mint vidéki középiskolás, csak nagy ritkán tudtunk mérkőzésre járni. Arra tisztán emlékszem, hogy nagyon készültünk, már néhány héttel előtte, az Újpest elleni derbire (4:1 vertük a lilákat és Nyíl lőtte a negyedik gólunkat) szerettünk volna felmenni a Népstadionba, de akkor nem sikerült. Szeptember végén (amikor „még nyílnak a völgyben a kerti virágok”) már ott szorongtunk Szegeden a lelátón és boldogan csaptunk egymás kezébe, amikor a második félidő közepén Nyíl megszerezte a győztes gólt.
