LABORCZFALVI-tól – RUTTKAY-ig

Megyesi István

Megyesi István

Tizenöt évesen balszélsőt játszott az NB III-as Békéscsabai VTSK-ban, olyan társakkal, mint a később újpesti Tóth András és Nagy László továbbá a Vasasba kerülő Müller Sándor. Innen került 18 évesen a Fradihoz. Rögtön az első csapat edzéseit látogatta, aztán fél éves katonaság következett a Flotillánál. Innen szerette volna leigazolni a Honvéd. Megyesi azonban nem írta alá az átigazolási lapot.

1967-től a Fradi-pályán élt Juhász Pistával és Horváth Apival együtt. Szó szerint lehet venni, hiszen évekig a klubház padlásszobájában, a Villa Negrában lakott … Tovább olvasom

Mészöly Pál: 60

Mészöly Pál

A labdarúgás nem állt távol a családtól, hiszen a papa, id. Mészöly József a BVSC kapusa (és a későbbi remek Fradi-hálóőr, Aczél vetélytársa) volt az ’50-es évek végén.

A bátyja, József ugyancsak a Fradi igazolt játékosa volt.

A kisebbik Mészöly-fiú, az ÉPGÉP csapatából került a Fradi serdülőbe. Tehetsége hamar megmutatkozott, így már ekkor is felfelé játszott. Az ifiben Rákosi Gyula volt az edzője, majd 19 esztendősen mutatkozott be a Fradi első csapatában Brnoban egy KK mérkőzésen. Aztán az angyalbőr (a Kossuth KFSE-ben Budai Laci bácsi volt az edzője, mint oly sok Fradistának) és egy súlyos sérülés hátráltatta pályafutásának mihamarabbi felívelését. Az 1978/79-es szezontól vált a csapat alapemberévé, két éven át meghatározó tagja volt a Ferencváros támadóalakzatának. Tovább olvasom

Mándi Gyula

mandi-gyulaA kitűnő képességű játékos a magyar labdarúgás leg­kiválóbb hátvédjei közé tartozik. A védőjátékban új iskolát teremtett. Nem a nagy lendülettel és hatalmas rúgásokkal játszó elődök példáját követte. Viszonylag gyenge fizikumával erre nem is lett volna képes. Ki­mondottan „észhátvéd” volt. Fölényes játékintelligen­ciája és technikai tudása kivételes ütem- és helyezkedési érzékkel párosult. Szinte kiszámította a labda várható útját és annak megfelelően helyezkedett. Kor­társai „a helyezkedés művésze és a tempóérzék világ­bajnoka” címmel ruházták fel — méltán. Eleinte ugyan nem nagyon értették meg játékfelfogását. Rövid, fede­zetszerű átadásait valósággal kigúnyolták. Idővel azon­ban rájöttek, hogy ez a korszerű, ez felel meg a fej­lődés irányának. 1924-ben súlyos térdficamot szenve­dett, amely hosszú időre visszavetette. Leküzdhetetlen szívóssága és akaratereje állította ismét talpra, öt évi szünet után a válogatottban is visszaszerezte a helyét. Természetesen hiányosságai is akadtak. Veszélyes hely­zetekben is erőltette a rövid felszabadító rúgásokat. Elég gyakran mentett fölöslegesen partra és szögletre. A kézzel való „játékot”, az ellenfél visszahúzását is alkalmazta. Ezek a hibák azonban nem csökkentik fel­sorolt erényeinek értékét, játékának jelentőségét. Közel járt a negyedik x-hez, amikor abbahagyta a labdarú­gást. A kék-fehér színekhez végig hű maradt. Tovább olvasom

Nehéz Máté: 24

Nehéz Máté2012 nyarán került az MTK korosztályos csapatától a Fradi második csapatába.

Az NB II-ben gólerősen játszott csatárunk, tizenkilenc bajnoki találkozón tizenegyszer volt eredményes, ezzel a 2012/13-as idénye legeredményesebb ferencvárosi játékosa volt.

A téli felkészülési szezonban már az első csapatban is bemutatkozott, tétmérkőzésen azonban nem kapott játéklehetőséget. Tovább olvasom

Rudas Ferenc

Rudas Ferenc

A legkiválóbb magyar hátvédek közé sorolható. A zöld-fehérek nyúlánk termetű, nagyszerű alakú labda­rúgójának játékát nagy gyorsaság, kitűnő technikai felkészültség és taktikai érettség jellemezte. Rendkí­vüli könnyedséggel, elegánsan, magabiztosan játszott. Kiváló képességei azonban olykor könnyelműségre csábították, ami főleg pontatlan helyezkedésben nyil­vánult meg. Gyakran „elengedte” szélsőjét. Ilyenkor villámgyorsan eredt utána. Az esetek többségében utol is érte és látványosan szerelte ellenfelét. De — nem mindig… Éveken át Európa legjobb hátvédjei között emlegették — méltán.

Tovább olvasom

Pusztai László

A sors örökké kiszámíthatatlan marad.

Soha nem tudhatjuk, miért sodort minket az áramlat éppen ahhoz a szigethez, ahová sodort, és miért nem ahhoz, ahova eredetileg el akartunk jutni. Pusztai László és felesége 1987. július 6-án, Polgárdi közelében biztosan nem arra gondolt, hogy egy szemközti sávban közlekedő autó defektje miatt egy olyan szigetre sodorja őket a sors, ahová még nem akartak megérkezni, hiszen az élet olyan feladatokkal ajándékozta meg őket, amit még teljesíteni akartak. Tovább olvasom

Mike István

Mike István

A rendkívül erőteljes, robbanékony, hatalmas lövőerejű játékost nehezen tudták feltartóztatni, ha megindult. A Fradiban középcsatárként, a válogatottban jobbszélen szerepelt.

Hogy a Ferencváros történetének egyik csatárzsenijéről beszélünk, azt a következő bizonyítja: 80 bajnoki mérkőzésen 93 gólt lőtt!

Erre mondják manapság azt, hogy lehetetlen. Pedig nem is volt a vezetők és az edzők, de még egyes játékostársak “szíve csücske” sem. Tovább olvasom

Lisztes Krisztián: 41

Krisztián pályafutásáról egy regényt lehetne írni, hiszen abban a 25 évben, amit „hivatalosan” a pályán töltött benne van minden: felfedezés, kaland, sérülés, siker és könnyek. Egy olyan korban volt a magyar labdarúgás egyik legfényesebb csillaga, amikor a szurkolók már lassan el is felejtették, hogy milyen érzés egy olyan labdarúgót látni a pályán aki szinte egymaga képes eldönteni egy mérkőzést és aki olyan cseleket és trükköket tud bemutatni, amiért érdemes meccsre járni, amiért érdemes rajongani és imádni ezt a csodálatos játékot. Ettől függetlenül pályafutása nem tudott kiteljesedni, közbeszólt a magyar labdarúgás színvonal esése (a 90-s években egyedül az 1996-os olimpián vettünk részt, de VB-re és EB-re nem jutottunk ki), valamint egy súlyos sérülés. Tovább olvasom

Lukács Ede

Lukács Ede

A nagyváradi születésű csatár a helyi Crisanában kezdett futballozni 1934-ben, a ’37/38-as idényben már az első csapatba is bekerült. ’39 nyarán került a Nagybányai SE-hez. Ekkor már román B-válogatottat is megjárta, éppen a magyarok ellen játszatták. 1940-ben pályára lépett Erdély válogatottjában és két gólt is lőtt Pálinkás kapujába, későbbi csapata a Ferencváros ellen. Tovább olvasom

Nagy Norbert

Nagy Norbert

NB I-es pályafutását a Nyíregyháza csapatában kezdte, 1992 augusztusában az UTE ellen lépett először pályára az élvonalban.

Később megfordult Diósgyőrben, majd az elsőosztályú Stadler FC játékosa lett, ahonnan a válogatottba is bekerült. 1995 szeptemberében a törökök elleni EB selejtezőn húzhatta magára először a válogatott címeres mezét.

Az 1995/96-os bajnokság téli szünetében igazolt Novák Dezső csapatába. Tovább olvasom

Pósa Béla

Egykori válogatott szélsővédőnket Izsák Zsazsa a nagy játékosfelfedező és nevelő hozta a grundról a Fradiba. Jól mutatkozott be és leigazolták előbb az amatőrökhöz, majd később profi szerződést is kapott.

„Prakker” vékony, szikár de roppant szívós és technikás labdarúgó volt. Ügyesen szerelt, jól helyezkedett és pontosan adogatott. Eredetileg szélsőfedezetet játszott, aztán a WM-rendszerben -fegyelmezett játéka miatt- a szélsőhátvéd helyére került.

Csupa szív, lankadatlan küzdőmodorával nagyon értékes játékosnak bizonyult. Góljait büntetőrúgásokból szerezte, megbízható ítélet-végrehajtónak bizonyult. Tovább olvasom

Hírfolyam
OLDALAK
VVK 50 – A kupasiker 14 legszebb pillanata
Következik: 09.23. 18:00 FTC-DVTK (Stream:m4sport.hu)
FACEBOOK:
HOST:
FOTELSZURKOLÓ