LABORCZFALVI-tól – RUTTKAY-ig
Lukács Ede
A nagyváradi születésű csatár a helyi Crisanában kezdett futballozni 1934-ben, a ’37/38-as idényben már az első csapatba is bekerült. ’39 nyarán került a Nagybányai SE-hez. Ekkor már román B-válogatottat is megjárta, éppen a magyarok ellen játszatták. 1940-ben pályára lépett Erdély válogatottjában és két gólt is lőtt Pálinkás kapujába, későbbi csapata a Ferencváros ellen. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Móré János
A magas termetű, jó fizikumú játékos remekül látott a pályán, kitűnően szervezte a játékot, ügyesen és ötletesen küldte támadásba a csatárokat. Fejjátéka jóval túlszárnyalta az átlagot, technikailag is megfelelő képességekkel rendelkezett.
Móré 16 évesen már a debreceni profi csapat, a Bocskai FC játékosa volt, innen került be a válogatottba. A Fradi 1933-ban szerződtette és itt már csatár erényeit is megcsillantotta. Azonnal bajnokcsapat tagjának vallhatta magát és ezért Móré is sokat tett. A Lyka, Móré, Lázár fedezetsor sokszor produkált nagyszerű játékot.
A ferencvárosi évekről egyszer így nyilatkozott: Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Németh Gábor: 50
Édesapja NB II-es játékos, keresztapja pedig az olimpiai bajnok, szombathelyi legenda Szarka Zoltán volt, így tulajdonképpen beleszületett a labdarúgásba. Répcelakról került Szombathelyre, ahol végigjárta a szamárlétrát. 1996-ban mutatkozott be az élvonalban.
1999-ben a Videotonhoz igazolt, ahol bajnoki címet nyertek a másodosztályban Csank János vezetésével. 2000 nyarán követte mesterét és ő is a Fradihoz igazolt. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Nemes Gyula
Már kölyökjátékosként az Üllői úton rúgta a labdát – akkor még zöld-fehérben … Később már a piros-fehér Kinizsi-mezben ismerte meg a ferencvárosi publikum.
Óriási tehetségnek tartották. Jó technikájú, úgynevezett gondolkozó játékos volt. Az ifi válogatottban középhátvédet játszott, a Fradiban azonban ezen a poszton Kispéter Miska szerepelt. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Pokorny József
Az FTC első gólkirályát a századfordulón, a Budatétényben nyaraló Békés testvérek „fedezték” fel. A szünidő végén elhívták őt az FTC-be.
Pokorny hátvédként kezdte 17 éves korában, majd a csatársor közepébe került, mint a legígéretesebb fiatal játékos.
Rokken Imre
Rokken már 16 éves korában az OTE felnőtt csapatában rendszeresen játszott. Rendkívüli tehetségként került a hazai labdarúgás élvonalába. Kitűnő technikája nagy körültekintéssel, ötletességgel és határozottsággal párosult. Pompásan helyezkedett és szerelt, nagyszerű érzékkel adogatott, fejjátéka pedig egészen kiváló volt. Mozgását ritka könnyedség jellemezte.
A tehetséges játékos 1923. novemberében átlépett az FTC-be. Az egy éves kivárás alatt elutazott Olaszországba, és tárgyalt az ottani klubok vezetőivel is. Az FTC-nek azonban sikerült hazahivatnia, s Rokken már az Üllői úton edzett. A bajnokság megkezdése előtti válogatott mérkőzéseken – Ausztria és Németország ellen – Rokken, mint az FTC játékosa került be a nemzeti tizenegybe.
A Fradiban azonban már nem léphetett pályára. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Nagy Béla
Egykori saját nevelésű védőnk az amatőr gárdában éveken át rúgta a labdát, de az első csapatban mindössze egyszer szerepelt.
Az 1938/39 évi ezüstérmes csapatban az Elektromos ellen lépett pályára. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Reichmann Dániel
Az ifista korú Reichmann az 1920/21-es bajnokság bronzérmes ferencvárosi csapatában a tartaléksorból lépett előre egy mérkőzés erejéig és Obitzot igyekezett pótolni az FTC fedezetsorában. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Maróti Csaba
A VVK győzelem után New Yorkban túrázott az első csapat, így a soros Magyar Kupa mérkőzésre a Zalaegerszegi Építők ellen a tartalékcsapatát játszatta a Ferencváros.
Ifi bajnoki címet nyert játékosunk jobbfedezetet játszott egyetlen ferencvárosi díjmérkőzésén. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Nyilasi Tibor: 70
Nem gondoltam volna, hogy ilyen nehéz lesz róla írnom. Biztos voltam benne, csak elő kell bányásznom az emlékeket és úgy fog szaladni a kezem alatt a billentyűzet, mint ahogy Nyíl cikázott át az ellenfél védőin. 1975-től számomra Nyilasi Tibi testesíti meg a Fradizmust, azóta hogy először láttam játszani a Szeged ellen. Akkor már ismert játékos volt, de mint vidéki középiskolás, csak nagy ritkán tudtunk mérkőzésre járni. Arra tisztán emlékszem, hogy nagyon készültünk, már néhány héttel előtte, az Újpest elleni derbire (4:1 vertük a lilákat és Nyíl lőtte a negyedik gólunkat) szerettünk volna felmenni a Népstadionba, de akkor nem sikerült. Szeptember végén (amikor „még nyílnak a völgyben a kerti virágok”) már ott szorongtunk Szegeden a lelátón és boldogan csaptunk egymás kezébe, amikor a második félidő közepén Nyíl megszerezte a győztes gólt.
