SÁBIÁN-tól – ZSIVÓTZKY-ig
Takács Géza
Takács I. Géza, Takács II. József bátyja. Hungler II.-vel a Ferencváros történetének egyik legkiválóbb hátvédpárját alkották.
Hasonlóan öccséhez Ő is a Vasasban (1915-1919) rúgta a labdát, tagja volt a piros-kékek első élvonalba jutott csapatának. A Fradiban 1919-ben mutatkozott be.
“Mari néni” (becenevét akkor kapta, amikor a dél-amerikai túrára utazó csapat új szerelést kapott. Takács a térdig érő, bőnadrágban úgy festett mintha szoknya lett volna rajta. Amikor a bemelegítéshez kifutott a pályára, az egyik szurkoló felkiáltott: – Úgy néz ki, mint egy Mari néni!) a roppant lelkiismeretes, szorgalmas játékosok közé tartozott. Hatalmas fizikuma, erőteljes rúgásai és határozott közbelépései segítették a válogatott csapatba. Gyorsasága és technikai képzettsége azonban elmaradt a legjobbak színvonalától. A csatárok lesre állításának – Hungler II., később Papp társaságában – hazai úttörője, szinte “nagymestere”.
Takács László: 64
Szülőhelyén, Mezőhegyesen ismerkedett a játékkal. A helyi Kinizsi csapatában játszott tizenhét éves koráig. Egy ifjúsági nemzetközi tornán nyújtott teljesítménye után figyelt fel rá a Fradi és 1973-ban öltötte magára először a zöld-fehér mezt.
Az ifiben Kertész János, majd Rákosi Gyula voltak az edzői és a későbbi csikócsapatból már ekkor a társak között szerepelt Magyar, Kelemen, Rab, Onhausz valamint Nyilasi.
Az aprótermetű, hangyaszorgalmú futballista 1973-ban 18 és fél évesen mutatkozott be Csanádi Ferenc együttesében. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
dr. Szoyka Kornél
A Szegedről szerződtetett hátvéd közel száz alkalommal viselte a zöld-fehér mezt. A Tátrai—Szoyka bekkpár az NB I-ben tiszteletet parancsoló poszt volt és különösen az 1939/40-es bajnokságban volt fontos szerepük: a Fradi ugyanis jobb gólaránnyal nyerte a bajnokságot!
A ferencvárosi védelem az egész tavaszi idényben csak hét gólt kapott… Szoyka részese volt az 1939-es nagy KK-sorozatnak – a döntőbe jutott gárdának is. 1942 májusában Szegeden búcsúzott a Ferencváros mezétől. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Varga Zoltán
A vereséget ki lehet heverni, de ha feladja az ember, magából is elveszít valamit. Talán éppen a következő győzelem feltételeit.
Az ötvenes évek elején gyerekzsivajtól hangos a belvárosi Károlyi-kert. Tízen-húszan játszanak naphosszat egymás ellen, két csapatban, és a gyerkőcök között feltűnik egy nyolc-kilenc éves forma vékonyka kisfiú. Ördöngösen bánik a labdával, a rendszerint ott bámészkodó úr meg is szólal egy nap: „Nini, ott a kis Puskás!”
A kis Puskás hamarosan már nem a Károlyi-kertben, hanem a Ferencvárosi TC edzésein bukkan fel Hajabács Géza csapatában. Az FTC ifjúsági együttesében Németh Miklós és Rátkai László között középcsatárt játszik. A zöld-fehérek leglelkesebb hívei már ekkor gyakran hasonlítják a kis Varga mozgását, cseleit a klub hajdani sokszoros válogatott játékosához, Kocsis Sándoréhoz.
1957 szeptemberében az alábbi sorok jelentek meg Lakatos György tollából a Képes Sportban: Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Sós Károly
1925 és 1927 között a Ferencváros játékosa volt, de az első csapatban nem játszott. Játékos pályafutásának állomásai: Vasas, Nemzeti, Attila. Külföldön az FC Saint Malo, Olimpique Ales, FC Bern, Banska Bystrica csapataiban fordult meg.
1938-ban hazatért a Gammába, ahol pályafutása végén már játékosedzőként ténykedett.
Edzői pályafutásának következő állomásai: Haladás, Újpest, Haladás, SBTC, Dorogi Tárna.
Deák Ferenc távozása után, 1953-ban ült le a Bp. Kinizsi kispadjára. Négy szezonon át volt a nevétől és színeitől is megfosztott Ferencváros vezetőedzője. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Szokolai László: 67
Nem született csatárnak. Alacsony volt, amikor először láttam kifutni a Szentély zöld gyepére a hetvenes évek vége felé, azt gondoltam, itt valami tévedés történt. Amikor a mellettem ülő idős szurkoló látva elképedésemet, csak ennyit mondott: – Alacsony fiam, ez tény, de olyan rugói vannak, mint annak idején Kocsis Sanyinak és olyan ütemben tud érkezni, hogy mire a nagy darab védők feleszmélnek, már Szoki fejét simogatja az egész csapat! Élete első “válogatóján”, ahol a Csepel keresett fiatal tehetségeket, könyörtelenül tehetségtelennek titulálták, sőt meg is jegyezték, hogy ilyen alacsony termettel semmi helye sincs az élmezőnyben. Tévedtek, és bár nem született csatárnak, de góllövőnek igen. 283 mérkőzésen lépett pályára a Ferencváros színeiben, és 149 gólt szerzett, ezzel a Fradi 17. leghatékonyabb gólszerzője! Kisebb nagyobb kitérők után 1977-ben Győrből került a Ferencvároshoz, ahogy jellemezte „az álmok csataterére”. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Száger György
Fradi-nevelés volt kétszeresen is. Édesapja a Fradi fiatalok nagy felfedezője nemcsak a pályán, de az otthon melegénél is alakította kapus fiának Fradi iránti érzelmeit.
Száger szerepelt ifjúsági bajnokcsapatban, ifjúsági válogatott volt, nemzetközi tornákon védett. Majd eljött a nagy pillanat, az FTC első csapatának kapuját is védhette. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Szabó Ferenc
Ha Szabó Ferenc és a Ferencváros, akkor száz fradistából 99-nek alighanem a celldömölki születésű ifi válogatott csatár Szabó Ferenc jut az eszébe; nem más, hanem az a Szabó Ferenc, aki egyszer öt gólt vágott a Rába ETO-nak, kiérdemelve a Népsport 10-es osztályzatát. Nevezett Szabó Ferenc a hetvenes években, majd a nyolcvanas dekád elején játszott a Fradiban, és a Tempó Fradi! által „kettőként”, azaz Szabó II Ferencként van elkönyvelve.
Jó, jó, de akkor kicsoda az „egy”, kicsoda Szabó I Ferenc? Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Teket László
Egykori saját nevelésű, ifi bajnokságot nyert, ifi válogatott balszélsőnk egyszer lépett pályára az 1949/50 évi ezüstérmes csapatban.
1949 karácsonyán a Dorogi Tárna elleni találkozón, Czibor helyén került be Lyka Antal csapatába. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Wiener Jenő
Az ifjabbik Wiener, Wiener II néven futballozott (Wiener I-gyel nem álltak rokoni kapcsolatban) mozgékony, gyors, a labdát kitűnően vezette, de beadásai nem mindig sikerültek. Rövid élvonalbeli szereplés után jutott el a válogatottságig.
Pályafutását 1915-ben az FTC ifjúsági csapatában kezdte. Egy év múlva már ifiválogatott volt, s a tehetséges játékost számításba vették az első csapatban is. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Turay József
Turay a magyar labdarúgás legkiválóbb és legérdekesebb egyéniségeinek egyike. Az egyszerű munkásfiú szinte egyik napról a másikra került a sportélet élvonalába. A nagyszerű tulajdonságokkal rendelkező, rokonszenves fiatalember mégis nagy utat tett meg, míg “Suttyó”-ból “Császár” lett.
Szikár termetű, szívós, páratlanul munkabíró játékos volt. Mindkét lábbal kitűnően rúgott és nagyszerűen fejelt. Játéka hű tükre volt emberi egyéniségének. Nem a csillogás, hanem az egyszerű, de értékes és hasznos megoldások hívének bizonyult. Mint középcsatár jó érzékkel osztogatott. Lábbal és fejjel egyaránt veszélyt jelentett az ellenfél kapujára. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
