Virág József
Egykori kapusunk távol az Üllői úttól, az FTC ausztrál túráján mutatkozott be az első csapatban. A 17 mérkőzés 34 félidejéből 13 félidőt védett (15 gólt kapott). A Népstadionban a Slovan Bratislava elleni 4-1-es meccsen lépett először pályára.
Tóth II. József
A sokoldalú csepeli csatár klubcsapatában a támadósor minden helyén szerepelt. A válogatott együttesben csak a jobbszélen játszott — kitűnően. Technikás, jól cselező, gyors és kapura is veszélyes szélsőnek bizonyult. A kombinatív játékban ügyesen vett részt. Beadásai használhatók voltak. Bátorsága, küzdőszelleme ellen sem lehetett kifogást emelni. Tovább olvasom
Robert Vagner: 38
A cseh támadó korábban már megfordult Magyarországon: a 2001/02-es idényben az örök rivális Újpestet erősítette, ahonnan a több magyar játékost is foglalkoztató Energie Cottbus csapatához igazolt.
Egy-egy első-, illetve másodosztályban eltöltött Bundesliga szezon után igazolta le a Ferencváros. Negyvenhét mérkőzésen öt gólt szerzett Németországban. A két elsőosztályú találata közül az egyiket, Király Gábornak rúgta (a 3:1-es Hertha győzelemmel végződött meccsen Dárdai is a kapuba talált). Tovább olvasom
Szabó József
Az élénk hajszíne miatt „Vörös” és „Piroska” becenéven közismert játékos apró termetű, fáradhatatlan, rendkívül szorgalmas labdarúgó volt. Páratlan akaratereje juttatta a zöld-fehérek örökmozgó játékosát a legjobbak közé. A védelemben és támadásban egyaránt hasznosnak bizonyult. Ügyesen szerelt, kielégítően passzolt. Csupa szív játéka és nagyszerű humora, vidám kedélye miatt nagy népszerűségnek örvendett. Tovább olvasom
Szigeti Oszkár
A DVTK válogatott védője 1958-ban egy alkalommal kapott helyet a legjobbak közt. Az erős fizikumú, kitűnő hátvéd rendszerint a védelem tengelyében szerepelt. A válogatottban a balhátvéd helyén játszott.
Pompásan rúgott és fejelt, kitűnően helyezkedett, jól szerelt. Fegyelmezett, higgadt, megbízható játékával csapatának nagyon értékes tagja volt. Külön dicséretet érdemel példás sportszerűsége és klubhűsége. Tovább olvasom
Takács I. Géza
Takács I. Géza, Takács II. József bátyja. Hungler II.-vel a Ferencváros történetének egyik legkiválóbb hátvédpárját alkották.
“Mari néni” a roppant lelkiismeretes, szorgalmas játékosok közé tartozott. Hatalmas fizikuma, erőteljes rúgásai és határozott közbelépései segítették a válogatott csapatba. Gyorsasága és technikai képzettsége azonban elmaradt a legjobbak színvonalától. A csatárok lesre állításának -Hungler II., később Papp társaságában- hazai úttörője, szinte “nagymestere”.
A „Mari néni” becenevet akkor kapta, amikor a dél-amerikai túrára utazó csapat új szerelést kapott. Takács a térdig érő, bőnadrágban úgy festett mintha szoknya lett volna rajta. Amikor a bemelegítéshez kifutott a pályára, az egyik szurkoló felkiáltott: – Úgy néz ki, mint egy Mari néni! Tovább olvasom
Zsivótzky Gyula: 46
Még nem volt 17 éves, amikor Novák Dezső bedobta a mélyvízbe saját nevelésű játékosunkat. Egy esztendő múlva, 1984 áprilisában a Bp. Honvéd ellen debütált az élvonalban már Vincze Géza kezei alatt.
Ugyanezen év nyarán tagja volt az Európa-bajnoki címet nyert ifiválogatottnak. Bicskei Bertalan gárdájában csapattársa volt: Szeiler, Haaz, Pintér, Keller, Deák és Zsinka is.
Az 1984/85-ös idényben tucatszor pályára lépett a bajnokságban, de Vincze Géza távozása után egyre kevesebb lehetőséget kapott. A következő három szezonban 10, 8, majd 7 bajnoki mérkőzésen lépett pályára.
1988 nyarán Vácra igazolt, ahol megszerezte élete első NB I-es találatát is. Majd “természetesen” a Fradinak is betalált a 2-1-es váci győzelemmel végződött találkozón.
10 éve hunyt el Simon Tibor
A Ferencváros emblematikus kettese számos sikert ért el zöld-fehérben. Játékát a megalkuvás nélküli győzni akarás jellemezte.
A játékot édesapjától sajátította el, aki korábban űzte a sportágat, majd edzősködött is.
” – Hatan voltunk testvérek, öt fiú, és mind az öten fociztunk – kezdte id. Simon Tibor. Zsámbékon kezdtem, aztán az Újpesti Dózsában folytattam, utána mentem az Egyetértéshez, Egressy Csöpi bácsihoz, később pedig edzősködtem. Tibi mindenhova jött velem, szinte a futballpályán nőtt fel… Már amikor nagyobbacska lett, betettem Perbálon az ifi kettőbe, aztán az ifi egybe.
Tizennégy éves volt, törékenynek látszott ezért hamar megszerették, befogadták a többiek… Tovább olvasom
Vincze Géza: 67
Az Ferencváros játékosa, majd edzője. Tanári, pszichológus és közgazdász diplomával is rendelkezik. Négy nyelven beszél: angolul, franciául, oroszul és arabul. Huszonhét évet dolgozott a Fradinál. Ezalatt 89 éljátékost, közülük 21 válogatott játékost nevelt ki. Tíz évet edzősködött arab klubokban.
Otthonról hozta a Ferencváros szeretetét. A középiskolai éveiben döntötte el végérvényesen, hogy sporttal fog foglalkozni.
Huszonnyolc éves koráig játszott, majd megsérült. Rögtön az utánpótlásban kezdett el dolgozni. Első tanítványai között volt a 12 éves Zsiborás. Zsigától – Lisztesig számtalan játékos került ki a kezei alól.
Vincze Géza két fél szezonon át ült a Fradi kispadján. 1984 tavaszán – 14 éves edzői múlttal a háta mögött – Novák Dezsőtől vette át a bajnoki tabella 12. helyén álló csapatot és Tovább olvasom
Takács László: 57
Szülőhelyén, Mezőhegyesen ismerkedett a játékkal. A helyi Kinizsi csapatában játszott tizenhét éves koráig. Egy ifjúsági nemzetközi tornán nyújtott teljesítménye után figyelt fel rá a Fradi.
Az ifiben Kertész János, majd Rákosi Gyula voltak az edzői és a későbbi csikócsapatból már ekkor a társak között szerepelt Magyar, Kelemen, Rab, Onhausz valamint Nyilasi.
Az aprótermetű, hangyaszorgalmú futballista 1973-ban 18 és fél évesen mutatkozott be Csanádi Ferenc együttesében. Tovább olvasom
Székely Béla
Aránylag sok góllal hálálta meg a bizalmat, amikor az első csapatban lehetőséget kapott. 1934 májusában négy gólt is lőtt a Somogy elleni bajnoki mérkőzésen, de a Fradi akkori aranycsapatába kivételes képességekkel lehetett csak bekerülni.
Posztján a válogatott Kiss Gyula játszott! Aztán 1937-ben a Lazio elleni KK-döntőn fedezetként került be a csapatba.
A visszavágón már nem játszott, de két bajnoki meccsen még igen. Az ötvenedik gólját már nem tudta megrúgni a Fradi színeiben. Tovább olvasom
Ungár Gyula
Az ifiben már együtt játszott Patakival és Blummal. A tízes évek elején az FTC „aranykorszakában” került az első csapatba. Bár nem okozott csalódást. Fritz Alajost, az első számú kapust nem sikerült kiszorítania.
Néhány nagyszerű védést így is produkált, a legnagyobbat éppen a labdarúgás tanítómestereinek, az angolok otthonában. Az időpont: 1912, London. Az English Wanderers elleni mérkőzésen már az első félidőben is, többször is bravúrral védte az angol játékosok lövéseit. A második játékrészben „az angolok fokozott iramát már csak Ungár ügyes védései teszik ártalmatlanná, miközben meg is sérült, de szerencsére labdával érte el. Másnap a lapok a fotográfiáját is hozták „a briliáns magyar kapuvédő” címmel.” - (Nemzeti Sport)
Ő volt az FTC történetének az első kapusa, aki tizenegyest lőtt. Tovább olvasom
dr. Szoyka Kornél
A Szegedről szerződtetett hátvéd közel száz alkalommal viselte a zöld-fehér mezt. A Tátrai—Szoyka bekkpár az NB I-ben tiszteletet parancsoló poszt volt és különösen az 1939/40-es bajnokságban volt fontos szerepük: a Fradi ugyanis jobb gólaránnyal nyerte a bajnokságot!
A ferencvárosi védelem az egész tavaszi idényben csak hét gólt kapott… Szoyka részese volt az 1939-es nagy KK-sorozatnak – a döntőbe jutott gárdának is. 1942 májusában Szegeden búcsúzott a Ferencváros mezétől. Tovább olvasom
Thomann Antal
A keménykötésű hátvéd első mérkőzését 1952-ben, az utolsót 1962-ben játszotta. A „szépséghiba”, hogy a TF-en eltöltött évek alatt csak a főiskolai csapatban szerepelhetett.
Visszatérése után tagja volt az FTC első MNK-t nyert csapatának! Megbízható, lelkes játékos volt – az ilyent a Fradi-szurkolók különösen szeretik… Ha nem fért be az első csapatba, a tartalék gárdában is hasznosan, sértődöttség nélkül rúgta a labdát. Tovább olvasom
Tőrös István
Rövid ideig szerepelt a IX. kerületben. A középfedezet posztján Bukovit kellett volna kiszorítania a csapatból. Aztán mire lehetőséget kapott már az ifjú Sárosi is helyet követelt magának a fedezetsorban.
1934-ben már a Phöbus FC jobbhátvédjeként volt a válogatott csapat tagja. Tovább olvasom
Varga Zoltán
A vereséget ki lehet heverni, de ha feladja az ember, magából is elveszít valamit. Talán éppen a következő győzelem feltételeit.
Az ötvenes évek elején gyerekzsivajtól hangos a belvárosi Károlyi-kert. Tízen-húszan játszanak naphosszat egymás ellen, két csapatban, és a gyerkőcök között feltűnik egy nyolc-kilenc éves forma vékonyka kisfiú. Ördöngösen bánik a labdával, a rendszerint ott bámészkodó úr meg is szólal egy nap: „Nini, ott a kis Puskás!”
A kis Puskás hamarosan már nem a Károlyi-kertben, hanem a Ferencvárosi TC edzésein bukkan fel Hajabács Géza csapatában. Az FTC ifjúsági együttesében Németh Miklós és Rátkai László között középcsatárt játszik. A zöld-fehérek leglelkesebb hívei már ekkor gyakran hasonlítják a kis Varga mozgását, cseleit a klub hajdani sokszoros válogatott játékosához, Kocsis Sándoréhoz.
1957 szeptemberében az alábbi sorok jelentek meg Lakatos György tollából a Képes Sportban: Tovább olvasom
Szojka Ferenc
A Salgótarjáni Bányász és a Salgótarjáni BTC fedezete, 1954 és 1960 köpött 28 mérkőzésen volt válogatott és 1 gólt ért el. Tagja volt az 1954. évi világbajnokságon ezüstérmet nyert és az 1958. évi világbajnokságon szerepelt magyar együttesnek. Tovább olvasom
Szigeti Ferenc: 82
Egy kis falusi csapatból, Türjéről ifistaként került az FTC-be. A Fradi ifi bajnokcsapatában már gólkirály volt. A tehetséges centercsatár – ekkor még Schmidt néven – nagy jövő előtt állt és az Üllői úti utánpótlás egyik gyöngyszemének számított.
Hat meccsen már a felnőtt csapatban is bemutatkozott és 10 gólt lőtt! Ezután a Megyeri útra csábították … Ettől kezdve átok ült rajta.
Lábtörésekkel, sérülésekkel teli pályafutása dunaújvárosi kitérő után 1957-től az Üllői úton folytatódott. Nem sokáig, hiszen az 1959-es lábtörése után visszavonult az élvonalból. A 32 mérkőzésen 42 gólt szerzett az Üllői úti csapatban! Pályafutásának furcsa fintora, hogy ez a gólerős játékos edzőitől egyetlen bajnoki szereplésre sem kapott bizalmat!
Játékosból lett szertáros – Szőke László: 64
A történet még tavaly kezdődött. Egy csodaszép nyári napon Novák Dezső vendégei lehettünk balatoni házában. Órákig a mesék és az anekdoták világába csöppentünk, előjöttek a régi játszótársak a dicsőséges múlt, a bajnoki címek, de nem maradt ki a világválogatottság sem. Ahogy az sem, hogy a nagyszerű játékosok mellett milyen fontos szerepet játszottak a „mellékszereplők”: az orvosok, a gyúrók, és a szertárosok, akik nélkül szinte ki sem tudott volna futni a csapat a pályára. Így került szóba Szőke László, akit Novák Dezső invitált a Fradihoz és akihez régi ismeretség fűzte. A „tömény” információhalmazban akkor elveszett az a néhány mondat ami róla szólt, de néhány napja, amikor keresgéltem honlapunk játékos adattárában, megakadt a szemem egy néven: Szőke László, aki egyetlen hazai kupamérkőzésen lépett pályára 1969.06.18.-án a Nagytétényi Kohász elleni MK mérkőzésen. Tovább olvasom
Sós Károly
1925 és 1927 között a Ferencváros játékosa volt, de az első csapatban nem játszott. Játékos pályafutásának állomásai: Vasas, Nemzeti, Attila. Külföldön az FC Saint Malo, Olimpique Ales, FC Bern, Banska Bystrica csapataiban fordult meg.
1938-ban hazatért a Gammába, ahol pályafutása végén már játékosedzőként ténykedett.
Edzői pályafutásának következő állomásai: Haladás, Újpest, Haladás, SBTC, Dorogi Tárna.
Deák Ferenc távozása után, 1953-ban ült le a Bp. Kinizsi kispadjára. Négy szezonon át volt a nevétől és színeitől is megfosztott Ferencváros vezetőedzője. Tovább olvasom
Száger Mihály
Az FTC ifiben játszott, s pályafutása végén ismét visszatért az ifikhez és a kölyökcsapatokhoz. Közben az első csapatban is megfordult. 1926 őszén a Rapid elleni mérkőzésen 1 gólt szerzett, összesen két mérkőzésen szerepelt.
„Vedd le a labdát!” majd „Vedd le a labdát és emeld fel a fejed!” Ezek besulykolása után már „Tedd a labdát!” a jelszó.
Mindez az egy mindenkiért, mindenki egyért szellemében.
A II. világháború után évtizedekig a fenti gondolatok jegyében nevelte a ferencvárosi futballgenerációkat. Lelkes munkája nyomán a kis kölykökből válogatott labdarúgókat nevelt. Több tucat híres játékos nőtt fel a kezei alatt. Az FTC egyik legjobb nevelőedzőjét tisztelhetjük személyében, az FTC örökös tagjában.
Tovább olvasom
Szokolai László: 60
Nem született csatárnak. Alacsony volt, amikor először láttam kifutni a Szentély zöld gyepére a hetvenes évek vége felé, azt gondoltam, itt valami tévedés történt. Amikor a mellettem ülő idős szurkoló látva elképedésemet, csak ennyit mondott: – Alacsony fiam, ez tény, de olyan rugói vannak, mint annak idején Kocsis Sanyinak és olyan ütemben tud érkezni, hogy mire a nagy darab védők feleszmélnek, már Szoki fejét simogatja az egész csapat! Élete első “válogatóján”, ahol a Csepel keresett fiatal tehetségeket, könyörtelenül tehetségtelennek titulálták, sőt meg is jegyezték, hogy ilyen alacsony termettel semmi helye sincs az élmezőnyben. Tévedtek, és bár nem született csatárnak, de góllövőnek igen. 283 mérkőzésen lépett pályára a Ferencváros színeiben, és 149 gólt szerzett, ezzel a Fradi 17. leghatékonyabb gólszerzője! Kisebb nagyobb kitérők után 1977-ben Győrből került a Ferencvároshoz, ahogy jellemezte „az álmok csataterére”. Tovább olvasom
Vermes Vilmos
1935-ben két ferencvárosi tétmérkőzésen lépett pályára a balszélső, így egy kupagyőztes és egy bajnoki bronzérmes csapat tagjának vallhatta magát.
1936 nyaráig döntően az FTC amatőr gárdájában lőtte a gólokat. Tovább olvasom
Soóky János
Ő is a ferencvárosi elsők közé tartozik, az alapítók egyike volt. A zöld-fehérek első hivatalos mérkőzésének másnapján a Fradi Pozsonyban játszotta első vidéki mérkőzését, így azon a meccsen már el is búcsúzott a zöldek csapatától. Tovább olvasom
Verebes József: 71
A ferencvárosi születésű Verebes élvonalbeli szereplése a Fradihoz fűződik. Az FTC ifi csapatából, óriási tehetségként – Didi becenévvel – került fel az első csapathoz. Első bajnoki meccsén, az Üllői úton rendezett az SBTC elleni találkozón góllal mutatkozott be! Azután a sikerek – részben sérülés miatt is – elmaradtak, mint ahogy ő is az Üllői útról.
Jelentős sikereit edzőként érte el: a Videoton, majd 1981 után a Rába ETO fémjelezte munkásságát. Bajnoki aranyérmes volt a Rába ETO-val (2x), majd az MTK-VM-mel is.
Ezt követően szövetségi kapitány volt kétszer is. Közben illetve utána edzősködött a Bp. Honvéd, Győr, Vasas, Diósgyőr, Szeged, a Videoton, majd a Pápa és Vác csapatainál.
Tepszics Ignác: 54
Hat éven át rúgta a zöld-fehérek első csapatában a bőrt a saját nevelésű védő. 1976 augusztusában Kecskeméten mutatkozott be a Honvéd ellen a Bajnokok Tornáján. Bő fél év múlva tétmeccsen is lehetőséget kapott Dalnoki Jenőtől, majd másfél évig nem került be a nagycsapatba.
1978 nyarán Friedmanszky Zoltán lett az edző és a 20 esztendős játékos előbb a kupában, majd a bajnokságban is megkapta a lehetőséget. Ha már megkapta, meg is ragadta és próbálta bizonyítani, hogy méltó utódja lehet Martos Győzőnek, aki egy sorral előrébb játszott ekkor. Tovább olvasom
Zilahi Pál
A csatárként szereplő Zilahi 1930 tavaszán 5 bajnoki mérkőzésen 3 gólt szerzett az ezüstérmes Ferencvárosban, majd a III. kerületnél folytatta pályafutását.
Az óbudaiak színeiben három gólt szerzett a zöld-fehérek elleni kupadöntőben 1931 tavaszán (III. Ker. – Ferencváros 4:1). Tovább olvasom










































HOZZÁSZÓLÁSOK