SÁBIÁN-tól – ZSIVÓTZKY-ig
Tóth István
Az ’50-es évek elején játékosmegfigyelőként működő Csikós Gyula hozta Csepelről az Üllői útra.
A Kinizsi korszak első kapusainak egyike hétszer állt a gólvonal előtt 1951 tavaszán. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Thomann Antal
A keménykötésű hátvéd első mérkőzését 1952-ben, az utolsót 1962-ben játszotta. A „szépséghiba”, hogy a TF-en eltöltött évek (1953-57) alatt csak a főiskolai csapatban szerepelhetett.
Visszatérése után tagja volt az FTC első MNK-t nyert csapatának! Megbízható, lelkes játékos volt – az ilyent a Fradi-szurkolók különösen szeretik… Ha nem fért be az első csapatba, a tartalék gárdában is hasznosan, sértődöttség nélkül rúgta a labdát. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Zsirai Kálmán: 75
1964 telén érkezett a Keszthelyi Petőfi csapatától az Üllői útra.
Géczi tartalékjaként tétmérkőzésen nem jutott szóhoz.
Pályafutásának érdekessége, hogy csak külföldön őrizte az FTC kapuját. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Trenka László
Háda tartalékjaként hét bajnokin védett, ebből kettőt az 1937/38 évi bajnokcsapatban, mindkétszer egy-egy gólt kapott.
Érdekesség, hogy nem szerepelt vesztes (hat győzelem és egy döntetlen) bajnoki mérkőzésen zöld-fehérben. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Szokolai László: 70
Nem született csatárnak. Alacsony volt, amikor először láttam kifutni a Szentély zöld gyepére a hetvenes évek vége felé, azt gondoltam, itt valami tévedés történt. Amikor a mellettem ülő idős szurkoló látva elképedésemet, csak ennyit mondott: – Alacsony fiam, ez tény, de olyan rugói vannak, mint annak idején Kocsis Sanyinak és olyan ütemben tud érkezni, hogy mire a nagy darab védők feleszmélnek, már Szoki fejét simogatja az egész csapat! Élete első “válogatóján”, ahol a Csepel keresett fiatal tehetségeket, könyörtelenül tehetségtelennek titulálták, sőt meg is jegyezték, hogy ilyen alacsony termettel semmi helye sincs az élmezőnyben. Tévedtek, és bár nem született csatárnak, de góllövőnek igen. 283 mérkőzésen lépett pályára a Ferencváros színeiben, és 149 gólt szerzett, ezzel a Fradi 17. leghatékonyabb gólszerzője! Kisebb nagyobb kitérők után 1977-ben Győrből került a Ferencvároshoz, ahogy jellemezte „az álmok csataterére”. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Schwarcz Ernő
Az „amerikai magyar futball” Henni Géza mellett másik nagy klasszikusa, sőt időben az első. Az FTC ificsapatában tűnt fel az 1916/17-es idényben, gyorsasága mellett rendkívüli gólérzékenységével.
A nagycsapatba 1920 szeptemberében került be. Az FTC-ben mindössze két évet játszott. Nem volt gyors csatár, de a kaputól 30-35 méterre már veszélyesen “tüzelt”. Óriási erejű lövéseiből igen sok gólt szerzett. Majdnem annyi gólt lőtt ahány Fradi-meccsen játszott!
1922-ben a válogatottba is bekerült, a finnek ellen két gólt is szerzett. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Sárosi László
A Vasas balhátvédje, 1956 és 1965 között 46 alkalommal játszott a magyar válogatottban. Tagja volt az 1958. és 1962. évi világbajnokságon szerepelt együttesnek.
A piros-kékek rokonszenves, sportszerű, kiváló képességű védőjátékosa kitűnően helyezkedett, mindkét lábbal biztosan rúgott, jól fejelt. Mindehhez nagy gyorsaság, rendkívüli lelkiismeretesség, taktikai érettség és fegyelmezettség járult. Ellenfelét szorosan őrizte, de nem feledkezett meg a korszerű hátvédjáték támadással kapcsolatos követelményeiről sem.
Mint balszélső kezdte pályafutását. A csatársorban szerzett tapasztalatait hátul is jól hasznosította. Ügyesen vezette fel a labdát és pontosan ívelte a kapu elé. A magyar válogatottnak csaknem egy évtizeden át rendkívül hasznos tagja volt. Balszerencséjére elég sok sérülés érte, amelyek miatt rövidebb-hosszabb pihenésre kényszerült. Visszavonulása után befejezte egyetemi tanulmányait és doktorátust szerzett. A válogatottban legkiválóbb teljesítményét 1962. május 31-én, a chilei világbajnokság során Anglia ellen vívott mérkőzésen (2:1) nyújtotta. Legjobb formáját ezen a világbajnokságon érte el.
Játékos-pályafutását 1966-ban, tulajdonképpen Dalnoki Jenővel egyszerre fejezte be, majd edzősködni kezdett a Vasas ifjúsági csapatainál. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Siflis Géza
A kapus rövid ideig volt az Üllői úton, pedig jugoszláv válogatottként, nagy reményekkel érkezett a Fradihoz Szabadkáról.
Védőinek számtalanszor mondta, hogy “Apus”, így ez lett az egyik beceneve. A másik óriási termete miatt Gulliver volt. A Fradiból az Újpestbe lépett át. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Szőke István: 75
Az FTC korábbi csatárának, Borsos Miklósnak a javaslatára megy el egy toborzóra a Haller téri grundról, majd kerül Agárdi Feri bácsi csapatába. Tizenegy évesen három góllal mutatkozik be a kölyökcsapat jobbszélsőjeként. Tizenöt évesen már az ifiben játszik a 17-18 éves fiatalok között.
1965-ben egy rövid időre, a csapat korábbi játékosa Vilezsál Oszkár lesz az első csapat edzője, aki a Szeged ellen újoncot is avat a 18 éves Szőke személyében. Ekkor áll össze először a Szőke, Varga, Albert, Rákosi, Fenyvesi ötösfogat. Ifjú szélsőnk még két győztes bajnokin és egy BEK meccsen szerepel az őszi idényben. 1966 tavaszán mindössze egy bajnoki meccsen kap szerepet Tátrai Sándortól az Ózd ellen, de a júliusi lengyel túrán a válogatott játékosait nélkülöző csapatban már minden meccsen pályára lép. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Szabó Pál
1945 áprilisában nevezték ki az ekkor éppen az Elektromosnál tevékenykedő szakembert a Ferencváros kispadjára.
A tavaszi egyidényes bajnokságban volt a zöld-fehérek edzője és ezüstéremig vezette a csapatot. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
