SÁBIÁN-tól – ZSIVÓTZKY-ig
André Schembri: 31
André Schembri több mint 30-szoros máltai válogatottként az SK Austria Karnten csapatától érkezett Craig Short együttesébe. A máltai csatár korábban két góljával szinte egyedül verte meg a magyar nemzeti együttest.
Az angol edzőnél nem sokat szerepelt, a góljai is elmaradtak. Prukner László érkezésével vált a csapat biztos tagjává.
Schneider Gábor: 49
A Pécs színeiben mutatkozott be az NB I-ben 1987 őszén, összesen háromszor öltötte magára a mecsekaljaiak mezét az élvonalban.
A Fradihoz már Bajáról érkezett támadó rövid ideig szerepelt zöld-fehérben, de így is bajnokcsapat tagjának mondhatja magát. Tovább olvasom
Varga Béla
1955-ben a Kecskeméti Kinizsi csapatától érkezett az Üllői útra. Tovább olvasom
Tombor Tamás
Egykori balszélsőnknek 1955 tavaszán egyetlen kupamérkőzésen sikerült a csapatba verekednie magát. Tovább olvasom
Weisz István
1921 tavaszán egyetlen mérkőzésen szerepelt az első csapatban. A védő Hungler II-t pótolta a BEAC ellen lejátszott mérkőzésen. Tovább olvasom
Tamássi Zoltán
Amikor először találkoztam Tamássi Zoltán adatlapjával és szembesültem azzal, hogy a Ferencváros volt játékosa 1912. március 8-án született, akaratlanul is a Fradi dicső múltja jutott az eszembe. Bár Tamássi Zoltánnak ebből nem jutott sok, hiszen összesen három alkalommal lépett a pályára zöld-fehérben, de élete során végigkísérhette azt az időszakot melyről manapság csak a dicsőséges jelzővel együtt emlegetünk. A kerek évforduló is megérdemli a megemlékezést, de mivel Tamássi Zoltán és családja egybeforr a Fradival így külön értelme kap az a fajta Fradizmus, mely sajnos mostanság már nem nagyon jellemzi a családokat. Valamikor apáról fiúra, anyáról lányra szállt a zöld-fehér szín szeretete, a ragaszkodás a klubhoz, ahhoz a mítoszhoz, amit az Erkölcs, erő, egyetértés jelentett nagyon sokak szívében és lelkében. Tovább olvasom
Virágh József
Ifjúsági és tartalékbajnoki címet is nyert kapusunk távol az Üllői úttól, az FTC ausztrál túráján mutatkozott be az első csapatban.
A 17 mérkőzés 34 félidejéből 13 félidőt védett (15 gólt kapott).
Varga György
Két bajnoki címet is nyert az MTK-val a jobbösszekötő, mielőtt az FTC-hez igazolt.
1926 tavaszán négy bajnoki mérkőzésen lépett pályára a ferencvárosi bajnokcsapatban. Tovább olvasom
Robert Vagner: 43
A cseh támadó korábban már megfordult Magyarországon: a 2001/02-es idényben az örök rivális Újpestet erősítette, ahonnan a több magyar játékost is foglalkoztató Energie Cottbus csapatához igazolt.
Egy-egy első-, illetve másodosztályban eltöltött Bundesliga szezon után igazolta le a Ferencváros. Negyvenhét mérkőzésen öt gólt szerzett Németországban. A két elsőosztályú találata közül az egyiket, Király Gábornak rúgta (a 3:1-es Hertha győzelemmel végződött meccsen Dárdai is a kapuba talált). Tovább olvasom
Szabó József
Az élénk hajszíne miatt „Vörös” és „Piroska” becenéven közismert játékos apró termetű, fáradhatatlan, rendkívül szorgalmas labdarúgó volt. Páratlan akaratereje juttatta a zöld-fehérek örökmozgó játékosát a legjobbak közé. A védelemben és támadásban egyaránt hasznosnak bizonyult. Ügyesen szerelt, kielégítően passzolt. Csupa szív játéka és nagyszerű humora, vidám kedélye miatt nagy népszerűségnek örvendett. Tovább olvasom
Spancsek Antal
1912 tavaszán négy nemzetközi barátságos mérkőzésen kapott játéklehetőséget a hátvédsorban. Rumbold, Maglitz és Payer mellett tétmérkőzésen már nem került be a csapatba.
Ő is azon ferencvárosi játékosok közé tartozik, aki ugyan keveset szerepelt, de vesztes csapatban nem lépett pályára. Tovább olvasom
Tóth Lajos
A középfedezet 1937 tavaszán egyetlen mérkőzésen lépett pályára Belgrádban. Tovább olvasom
Weisz Dezső
Meglehetősen kurtára sikeredett szereplése az első csapatban a szélsőnek, bár Weisz F., Tóth, Pataki, Schlosser és Borbás mellett remek képességekkel kellett bírni annak a támadónak, aki be akart kerülni az FTC csatársorába. Tovább olvasom
Takács Géza
Takács I. Géza, Takács II. József bátyja. Hungler II.-vel a Ferencváros történetének egyik legkiválóbb hátvédpárját alkották.
Hasonlóan öccséhez Ő is a Vasasban (1915-1919) rúgta a labdát, tagja volt a piros-kékek első élvonalba jutott csapatának. A Fradiban 1919-ben mutatkozott be.
“Mari néni” (becenevét akkor kapta, amikor a dél-amerikai túrára utazó csapat új szerelést kapott. Takács a térdig érő, bőnadrágban úgy festett mintha szoknya lett volna rajta. Amikor a bemelegítéshez kifutott a pályára, az egyik szurkoló felkiáltott: – Úgy néz ki, mint egy Mari néni!) a roppant lelkiismeretes, szorgalmas játékosok közé tartozott. Hatalmas fizikuma, erőteljes rúgásai és határozott közbelépései segítették a válogatott csapatba. Gyorsasága és technikai képzettsége azonban elmaradt a legjobbak színvonalától. A csatárok lesre állításának – Hungler II., később Papp társaságában – hazai úttörője, szinte “nagymestere”.
Zsivótzky Gyula: 51
Tizenegy évesen, 1977 nyarán lett az FTC tagja olimpiai bajnok kalapácsvetőnk, Zsivótzky Gyula fia.
Végigjárta a korosztályos csapatokat, serdülő és ifjúsági válogatottaknak is tagja volt.
Még nem volt 17 éves, amikor Novák Dezső bedobta a mélyvízbe. Egy esztendő múlva, 1984 áprilisában a Bp. Honvéd ellen debütált az élvonalban már Vincze Géza kezei alatt.
Ugyanezen év tavaszán tagja volt a Bicskei Bertalan vezette Európa-bajnoki címet nyert ifi-válogatottnak. Tovább olvasom
Simon Tibor
Serdülőként a Pénzügyőrben, ifistaként a KSI-ben nevelkedett, aztán próbajátékra jelentkezett a Fradinál, de elutasították, így Ferencváros helyett Zugló következett: rövid ideig a BVSC játékosa volt.
Saját bevallása szerint sem volt “istenáldotta tehetség”, de futni, focizni és nyerni nagyon szeretett és az sem zavarta, ha mérkőzésről-mérkőzésre más poszton kap játéklehetőséget, a lényeg a játék volt, lehetőleg zöld-fehérben.
1985 (más források szerint egy évvel korábban) elején újra bejelentkezett a Fradinál, végül Vincze Géza “igazolta” le a junior-csapathoz (1985. február 20-án lett a klub igazolt-, de csak 1987 februárjától lett szerződtetett játékosa).
Először Dalnoki Jenő kezei alatt, ’85 nyarán került az első csapat közelébe, augusztusban játszott először az “egyben”, novemberben az NB I-ben is bemutatkozott.
Ahogy a kezdetekben sem ment minden simán, úgy a folytatás is nehézkes volt: 1988 áprilisáig mindössze 6 bajnokin és 4 kupameccsen kapott szerepet… jellemzően Mucha József csapatában, a juniorok közt szerepelt, időközben katonaidejét is letöltötte. Tovább olvasom
Vincze Géza: 72
Az Ferencváros játékosa, majd edzője. Tanári, pszichológus és közgazdász diplomával is rendelkezik. Négy nyelven beszél: angolul, franciául, oroszul és arabul. Huszonhét évet dolgozott a Fradinál. Ezalatt 89 éljátékost, közülük 21 válogatott játékost nevelt ki. Tíz évet edzősködött arab klubokban.
Otthonról hozta a Ferencváros szeretetét. A középiskolai éveiben döntötte el végérvényesen, hogy sporttal fog foglalkozni.
Huszonnyolc éves koráig játszott, majd megsérült. Rögtön az utánpótlásban kezdett el dolgozni. Első tanítványai között volt a 12 éves Zsiborás. Zsigától – Lisztesig számtalan játékos került ki a kezei alól.
Vincze Géza két fél szezonon át ült a Fradi kispadján. 1984 tavaszán – 14 éves edzői múlttal a háta mögött – Novák Dezsőtől vette át a bajnoki tabella 12. helyén álló csapatot és Tovább olvasom
