SÁBIÁN-tól – ZSIVÓTZKY-ig

Száger György

Száger György

Fradi-nevelés volt kétszeresen is. Édesapja a Fradi fiatalok nagy felfedezője nemcsak a pályán, de az otthon melegénél is alakította kapus fiának Fradi iránti érzelmeit.

Száger szerepelt ifjúsági bajnokcsapatban, ifjúsági válogatott volt, nemzetközi tornákon védett. Majd eljött a nagy pillanat, az FTC első csapatának kapuját is védhette. Tovább olvasom

Zavadszky Gábor

Zavadszky Gábor

Zava igazi futballista-családból származott, hiszen a nagypapa (más források szerint a nagypapa fivére), Závodi István – a MÁVAG egykori jobbszélsője, aki 1935-ben majdnem a Ferencváros igazolt játékosa lett – kétszer is szerepelt a magyar válogatottban az 1932-es esztendőben, Prágában gólt is szerzett.

A Ferencváros saját nevelésű játékosa tizenkilenc évesen mutatkozott be a nagycsapatban egy MTK elleni kupamérkőzésen.

1994 márciusában szerezte első találatát, amely három bajnoki pontot jelentett a Sopron ellen. Négy mérkőzésen lépett pályára a Bajnokok Ligájának csoportkörében, de csak az atlantai olimpia után lett a csapat alapembere. Az 1996 /97-es szezonban 32 bajnoki mérkőzésen szerepelt és öt gólt is szerzett. Tovább olvasom

Szűcs Mihály: 47

Szűcs Mihály

Tizenegy évesen, 1981-ben került a serdülő IV. csapatba, majd végigjárta a korosztályos csapatokat, 1988-ban került az első csapat keretéhez. Együtt edzett, majd felkészülési meccseken szerepet is kapott a 18 éves ifjú.

1989 júliusában mutatkozott be Rákosi Gyula csapatában (Telek Andrással és Vanicsek Zoltánnal együtt) hivatalos mérkőzésen a Népligetben az Al-Rasid csapata ellen. 1990 telén és nyarán is több nemzetközi mérkőzésen kapott lehetőséget, majd bevonult, egy évig az NB III-as Honvéd Hargita csapatában játszott.

1991 telén szerepelt ismét a csapatban, majd fél év múlva a Tatabánya elleni 3-1 alkalmával mutatkozott be az NB I-ben, így már az 1991/92 évi bajnokcsapat tagjának mondhatja magát. Tovább olvasom

Szabó Ferenc: 61

Szabó Ferenc

Édesapja is űzte ezt a sportágat a helyi csapatban, így kisfia előbb volt futballmeccsen, mint megtanult járni. Ezzel el is dőlt a sorsa.

Szülővárosában, Celldömölkön kezdett futballozni. Innen igazolta le az élvonalból kieső Palicskó Tibor edzette Haladás a már ekkor is rendkívül gőlerős csatárt. A szezon végén azonnal visszajutottak az élvonalba. Az ifjú Szabó Szombathelyen is szép számmal rugdosta a gólokat, harmadik lett a másodosztályú góllövőlistán. Ekkor igazolt a Fradiba, ahol ismerős csapattársai is akadtak, hiszen Kelemennel és Nyilasival együtt játszottak az ifi válogatottban.

Először 18 évesen a Bajnokok tornáján szerepelt a Ferencváros első csapatában a Videoton ellen. A nyári tornákon rendezett meccseken sorra betalált az ellenfelek kapujába, majd a Videoton ellen megszerezte első bajnoki találatait is a Fradiban. A Kupagyőztesek Európa Kupájában a Cardiff elleni párharc mindkét találkozóján gólt lőtt a walesieknek. A két KEK meccs közt betalált a Vasas kapujába is, majd a Rába ETO-nak rúgott 5! gólt a 6-1-re végződő mérkőzésen.  Tovább olvasom

Varga Zoltán

A vereséget ki lehet heverni, de ha feladja az ember, magából is elveszít valamit. Talán éppen a következő győzelem feltételeit.

Az ötvenes évek elején gyerek­zsivajtól hangos a belvárosi Károlyi-kert. Tízen-húszan ját­szanak naphosszat egymás el­len, két csapatban, és a gyer­kőcök között feltűnik egy nyolc-kilenc éves forma vé­konyka kisfiú. Ördöngösen bá­nik a labdával, a rendszerint ott bámészkodó úr meg is szólal egy nap: „Nini, ott a kis Pus­kás!”

A kis Puskás hamarosan már nem a Károlyi-kertben, hanem a Ferencvárosi TC ed­zésein bukkan fel Hajabács Géza csapatában. Az FTC ifjúsági együttesében Németh Miklós és Rátkai László között középcsatárt játszik. A zöld-fehérek leglelkesebb hívei már ekkor gyakran hasonlítják a kis Varga mozgását, cseleit a klub hajdani sokszoros válogatott játékosához, Kocsis Sándoréhoz.

1957 szeptemberében az alábbi sorok jelentek meg Lakatos György tollából a Képes Sportban: Tovább olvasom

Weisz Ferenc

Weisz Ferenc

Vérbeli csatárnak tartották, de a kapustól a balszélsőig, valamennyi poszton megfordult. Igazán a jobbszélső, jobbösszekötő, balösszekötő posztján érezte jól magát, talán azért, mert szeretett és tudott is futni. Mindkét lábával egyformán jól bánt a labdával, beadásai mérnöki pontosságúak voltak és remekül lőtt távolról, akár 30-40 méterről is képes volt az ellenfelek kapuját bevenni. Tovább olvasom

Szeibert György: 56

Szeibert György

Az MTK-tól érkezett a gólerős középpályás Rákosi Gyula csapatába. Már első ferencvárosi meccsén góllal nyitott a Cercle Bruges ellen, majd a Kupagyőztesek Európa Kupájában, a finn Haka elleni találkozón megszerezte első ferencvárosi dupláját is, amit még további kettő követett 1990 tavaszán (DMVSC 3-1, Csepel 5-1). Különösen a Loki elleni mérkőzésen szerzett fontos gólokat, hiszen a a befejezés előtt tíz perccel még döntetlenre állt a meccs az Üllői úton. Tovább olvasom

Takács Géza

Takács I. Géza

Takács I. Géza, Takács II. József bátyja. Hungler II.-vel a Ferencváros történetének egyik legkiválóbb hátvédpárját alkották.

Hasonlóan öccséhez Ő is a Vasasban (1915-1919) rúgta a labdát, tagja volt a piros-kékek első élvonalba jutott csapatának. A Fradiban 1919-ben mutatkozott be.

“Mari néni” (becenevét akkor kapta, amikor a dél-amerikai túrára utazó csapat új szerelést kapott. Takács a térdig érő, bőnadrágban úgy festett mintha szoknya lett volna rajta. Amikor a bemelegítéshez kifutott a pályára, az egyik szurkoló felkiáltott: – Úgy néz ki, mint egy Mari néni!) a roppant lelkiismeretes, szorgalmas játékosok közé tartozott. Hatalmas fizikuma, erőteljes rúgásai és határozott közbelépései segítették a válogatott csapatba. Gyorsasága és technikai képzettsége azonban elmaradt a legjobbak színvonalától. A csatárok lesre állításának – Hungler II., később Papp társaságában – hazai úttörője, szinte “nagymestere”.

Tovább olvasom

Szepessy László: 67

Szepessy László

Hórihorgas csatárunk tizenhárom évesen a BEAC-ban kezdte, majd 16 évesen a Bp. Honvédban folytatta pályafutását.

Kispesten a tartalékcsapatig jutott, katonaidejét a Kossuth KFSE csapatában töltötte.

1970 nyarán Belgiumba látogatott és az RWD Molenbeek-nél “ragadt”. Előbb amatőr, később profi státuszban, egészen 1971 őszéig volt a belga csapat keretének tagja.

Hazatérése után a VM Egyetértésbe igazolt, itt is mutatkozott be az NB I-ben. Miután megszűnt a csapata, az NB II-ben szereplő Dunaújvároshoz igazolt. A Kohásszal megnyerték az 1975/76 évi másodosztályú bajnokságot.

1979 őszéig játszott a Duna partján Novák Dezső kezei alatt, majd visszatért a fővárosba és a Volánhoz igazolt egy idény erejéig.

1980 nyarán Nyíregyházára került, ahol mindössze pár hetet töltött el, végül közvetlenül az 1980/81-es bajnoki rajt előtt került a Fradihoz, ahol ekkor már Novák volt a vezetőedző. Tovább olvasom

Urbancsik Gábor

Urbancsik Gábor

Játékosként az 1928/29 évi Hungária bajnokcsapatában egy alkalommal lépett pályára, később játszott a Vasasban is.

A Fradinak háromszor is az edzője volt: Az 1945/46-os idényben az alapszakasz Nyugati csoportját nyerték meg a zöld-fehérek, majd a rájátszás után csak 5. helyen végzett a csapat. Az új edző Dimény Lajos lett, Urbancsik a labdarúgó szakosztály igazgatójaként dolgozott tovább.

1947 őszén a lemondott Opatától vette át az irányítást az őszi idényre, majd adta át a munkát Lyka Antalnak.

1951-ben a 6. helyre vezette a Kinizsire “keresztelt” Ferencvárosiakat. Tovább olvasom

Hírfolyam
OLDALAK
VVK 50 – A kupasiker 14 legszebb pillanata
FACEBOOK:
HOST:
FOTELSZURKOLÓ