SÁBIÁN-tól – ZSIVÓTZKY-ig
Vadas Miklós
Játékosként idehaza a Somogy, a Nemzeti, a III. kerület (1923-27: 24 mérkőzés), az ErSo és a Budai 11-ben szerepelt. A tengerentúlon a Brooklyn Hakoah FC (1929), a Brooklyn Wanderers (1929-30) és a New York Hungária csapatában is játszott. Európában a francia Olimpique Lyon (1934-35) és az Amiens játékosa volt, míg Svájcban a Porretruy (1936-39) játékosedzőjeként tevékenykedett.
1950 őszén az ÉDOSZ-korszakban volt a Ferencváros edzője. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Sárosi László
A Vasas balhátvédje, 1956 és 1965 között 46 alkalommal játszott a magyar válogatottban. Tagja volt az 1958. és 1962. évi világbajnokságon szerepelt együttesnek.
A piros-kékek rokonszenves, sportszerű, kiváló képességű védőjátékosa kitűnően helyezkedett, mindkét lábbal biztosan rúgott, jól fejelt. Mindehhez nagy gyorsaság, rendkívüli lelkiismeretesség, taktikai érettség és fegyelmezettség járult. Ellenfelét szorosan őrizte, de nem feledkezett meg a korszerű hátvédjáték támadással kapcsolatos követelményeiről sem.
Mint balszélső kezdte pályafutását. A csatársorban szerzett tapasztalatait hátul is jól hasznosította. Ügyesen vezette fel a labdát és pontosan ívelte a kapu elé. A magyar válogatottnak csaknem egy évtizeden át rendkívül hasznos tagja volt. Balszerencséjére elég sok sérülés érte, amelyek miatt rövidebb-hosszabb pihenésre kényszerült. Visszavonulása után befejezte egyetemi tanulmányait és doktorátust szerzett. A válogatottban legkiválóbb teljesítményét 1962. május 31-én, a chilei világbajnokság során Anglia ellen vívott mérkőzésen (2:1) nyújtotta. Legjobb formáját ezen a világbajnokságon érte el.
Játékos-pályafutását 1966-ban, tulajdonképpen Dalnoki Jenővel egyszerre fejezte be, majd edzősködni kezdett a Vasas ifjúsági csapatainál. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Verebes József
A ferencvárosi születésű balösszekötő élvonalbeli szereplése a Fradihoz fűződik.
Az FTC ifi bajnokcsapatából, óriási tehetségként – Didi becenévvel – került fel az első csapathoz.
Első bajnoki meccsén, az Üllői úton rendezett az SBTC elleni találkozón rögtön góllal mutatkozott be!
Azután a sikerek – részben sérülés miatt is – elmaradtak, mint ahogy ő is az Üllői útról. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Szőke János
Ifibajnokságot nyert csatárunk 1945 és 1947 között négyszer lépett pályára az élvonalban.
1947 nyarán még a Mexikóba utazó keretbe is bekerült. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Vágvölgyi Mihály
Saját nevelésű csatárunk 1969 nyarán játszotta egyetlen tétmérkőzését a Fradiban. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Villányi Tibor
Ifibajnokságot nyert csapatunk összekötője nem kisebb feladat előtt állt 1948 őszén, minthogy beverekedje magát a Budai, Kocsis, Deák, Mészáros, Czibor ötösfogatba.
Tizennyolc évesen egyszer sikerült is neki, így tagja lett az 1948/49 évi legendás bajnokcsapatnak. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Játékosból lett szertáros – Szőke László
A történet néhány évvel ezelőtt kezdődött. Egy csodaszép nyári napon Novák Dezső vendégei lehettünk balatoni házában. Órákig a mesék és az anekdoták világába csöppentünk, előjöttek a régi játszótársak a dicsőséges múlt, a bajnoki címek, de nem maradt ki a világválogatottság sem. Ahogy az sem, hogy a nagyszerű játékosok mellett milyen fontos szerepet játszottak a „mellékszereplők”: az orvosok, a gyúrók, és a szertárosok, akik nélkül szinte ki sem tudott volna futni a csapat a pályára. így került szóba Szőke László, akit Novák Dezső invitált a Fradihoz és akihez régi ismeretség fűzte.
„Csak a Fradi-szív és a baráti hívó szó, ami ideköt. Nekem tulajdonképpen nem hiányzik annyira ez a pénz, amit itt keresek. Viszont örömmel jövök a barátok, a ferencvárosi szurkolók közé. Igyekszem a szertárat olyan színvonalon tartani – ami méltó egy Ferencvároshoz.” – nyilatkozta 1996 tavaszán.
Szabó Ferenc
Ha Szabó Ferenc és a Ferencváros, akkor száz fradistából 99-nek alighanem a celldömölki születésű ifi válogatott csatár Szabó Ferenc jut az eszébe; nem más, hanem az a Szabó Ferenc, aki egyszer öt gólt vágott a Rába ETO-nak, kiérdemelve a Népsport 10-es osztályzatát. Nevezett Szabó Ferenc a hetvenes években, majd a nyolcvanas dekád elején játszott a Fradiban, és a Tempó Fradi! által „kettőként”, azaz Szabó II Ferencként van elkönyvelve.
Jó, jó, de akkor kicsoda az „egy”, kicsoda Szabó I Ferenc? Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Weinber József
1902 őszén igazolt a BAK csapatától az FTC-hez.
Weinber I. (Weinber II. Jánosnak, a zöld-fehérek válogatott játékosának testvérbátyja) volt az FTC első olyan kapusa, aki mezőnyjátékosként nem szerepelt.
A civilben fogtechnikusként működő idősebb Weinber fivér tagja volt az FTC első bajnokságot, majd tartalékbajnokságot (Szövetségi-díj) nyert gárdájának is és szerepelt a kezdeti idők öregfiúk (FTC “Vén Dicsőség”) csapatában is. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Száger György
Fradi-nevelés volt kétszeresen is. Édesapja a Fradi fiatalok nagy felfedezője nemcsak a pályán, de az otthon melegénél is alakította kapus fiának Fradi iránti érzelmeit.
Száger szerepelt ifjúsági bajnokcsapatban, ifjúsági válogatott volt, nemzetközi tornákon védett. Majd eljött a nagy pillanat, az FTC első csapatának kapuját is védhette. Egy kattintás ide a folytatáshoz....