SÁBIÁN-tól – ZSIVÓTZKY-ig
Ma ünnepli 50. születésnapját Wukovics László
A 39. percben M. Tamás egy bedobást harcolt ki az ellenfél térfelének felénél, a bedobás Sz. Zsolthoz került, aki egy szép befordulás és pontos passz után Wukovicshoz játszott, aki közelről nem hibázott. – Ha most a kedves olvasó egy kicsit értetlenül olvassa a fenti sorokat, akkor nem kell rajta csodálkozni, hiszen az nem okoz meglepetést, hogy a támadás végén Wuko gólt szerez, de az már igen, hogy ki ellen és mikor szerezte ezt a találatot. Az időpont, 2008. május 15, és a Pest megyei bajnokságban, a Viadukt SE csatáraként szerezte Wukovics László azt a gólt. Harmincnyolc évesen.
Hogy milyen utat járt be Wukovics László, a Fradi többszörös „házi gólkirálya” addig, amíg eljutott a levezetésnek szánt Viadukt SE-ig? Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Tihanyi László
Háda tartalékjaként hét bajnokin védett, ebből kettőt az 1937/38 évi bajnokcsapatban, mindkétszer egy-egy gólt kapott.
Érdekesség, hogy nem szerepelt vesztes (hat győzelem és egy döntetlen) bajnoki mérkőzésen zöld-fehérben. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Szűcs Mihály: 50
Tizenegy évesen, 1981-ben került a serdülő IV. csapatba, majd végigjárta a korosztályos csapatokat, 1988-ban került az első csapat keretéhez. Együtt edzett, majd felkészülési meccseken szerepet is kapott a 18 éves ifjú.
1989 júliusában mutatkozott be Rákosi Gyula csapatában (Telek Andrással és Vanicsek Zoltánnal együtt) hivatalos mérkőzésen a Népligetben az Al-Rasid csapata ellen. 1990 telén és nyarán is több nemzetközi mérkőzésen kapott lehetőséget, majd bevonult, egy évig az NB III-as Honvéd Hargita csapatában játszott.
1991 telén szerepelt ismét a csapatban, majd fél év múlva a Tatabánya elleni 3-1 alkalmával mutatkozott be az NB I-ben, így már az 1991/92 évi bajnokcsapat tagjának mondhatja magát. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Szabó Ferenc: 64
Édesapja is űzte ezt a sportágat a helyi csapatban, így kisfia előbb volt futballmeccsen, mint megtanult járni. Ezzel el is dőlt a sorsa.
Szülővárosában, Celldömölkön kezdett futballozni. Innen igazolta le az élvonalból kieső Palicskó Tibor edzette Haladás a már ekkor is rendkívül gőlerős csatárt. A szezon végén azonnal visszajutottak az élvonalba. Az ifjú Szabó Szombathelyen is szép számmal rugdosta a gólokat, harmadik lett a másodosztályú góllövőlistán. Ekkor igazolt a Fradiba, ahol ismerős csapattársai is akadtak, hiszen Kelemennel és Nyilasival együtt játszottak az ifi válogatottban.
Először 18 évesen a Bajnokok tornáján szerepelt a Ferencváros első csapatában a Videoton ellen. A nyári tornákon rendezett meccseken sorra betalált az ellenfelek kapujába, majd a Videoton ellen megszerezte első bajnoki találatait is a Fradiban. A Kupagyőztesek Európa Kupájában a Cardiff elleni párharc mindkét találkozóján gólt lőtt a walesieknek. A két KEK meccs közt betalált a Vasas kapujába is, majd a Rába ETO-nak rúgott 5! gólt a 6-1-re végződő mérkőzésen. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Varga Zoltán
A vereséget ki lehet heverni, de ha feladja az ember, magából is elveszít valamit. Talán éppen a következő győzelem feltételeit.
Az ötvenes évek elején gyerekzsivajtól hangos a belvárosi Károlyi-kert. Tízen-húszan játszanak naphosszat egymás ellen, két csapatban, és a gyerkőcök között feltűnik egy nyolc-kilenc éves forma vékonyka kisfiú. Ördöngösen bánik a labdával, a rendszerint ott bámészkodó úr meg is szólal egy nap: „Nini, ott a kis Puskás!”
A kis Puskás hamarosan már nem a Károlyi-kertben, hanem a Ferencvárosi TC edzésein bukkan fel Hajabács Géza csapatában. Az FTC ifjúsági együttesében Németh Miklós és Rátkai László között középcsatárt játszik. A zöld-fehérek leglelkesebb hívei már ekkor gyakran hasonlítják a kis Varga mozgását, cseleit a klub hajdani sokszoros válogatott játékosához, Kocsis Sándoréhoz.
1957 szeptemberében az alábbi sorok jelentek meg Lakatos György tollából a Képes Sportban: Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Takács Géza
Takács I. Géza, Takács II. József bátyja. Hungler II.-vel a Ferencváros történetének egyik legkiválóbb hátvédpárját alkották.
Hasonlóan öccséhez Ő is a Vasasban (1915-1919) rúgta a labdát, tagja volt a piros-kékek első élvonalba jutott csapatának. A Fradiban 1919-ben mutatkozott be.
“Mari néni” (becenevét akkor kapta, amikor a dél-amerikai túrára utazó csapat új szerelést kapott. Takács a térdig érő, bőnadrágban úgy festett mintha szoknya lett volna rajta. Amikor a bemelegítéshez kifutott a pályára, az egyik szurkoló felkiáltott: – Úgy néz ki, mint egy Mari néni!) a roppant lelkiismeretes, szorgalmas játékosok közé tartozott. Hatalmas fizikuma, erőteljes rúgásai és határozott közbelépései segítették a válogatott csapatba. Gyorsasága és technikai képzettsége azonban elmaradt a legjobbak színvonalától. A csatárok lesre állításának – Hungler II., később Papp társaságában – hazai úttörője, szinte “nagymestere”.
Váczi Dénes: 55
1974-ben került az Üllői útra végül a junior-csapat jelentette számára a végállomást zöld-fehérben.
Az első csapatba mindössze egyszer került be, 1984 nyarán lépett pályára egy felkészülési találkozón. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Szepessy László: 70
Hórihorgas csatárunk tizenhárom évesen a BEAC-ban kezdte, majd 16 évesen a Bp. Honvédban folytatta pályafutását.
Kispesten a tartalékcsapatig jutott, katonaidejét a Kossuth KFSE csapatában töltötte.
1970 nyarán Belgiumba látogatott és az RWD Molenbeek-nél “ragadt”. Előbb amatőr, később profi státuszban, egészen 1971 őszéig volt a belga csapat keretének tagja.
Hazatérése után a VM Egyetértésbe igazolt, itt is mutatkozott be az NB I-ben. Miután megszűnt a csapata, az NB II-ben szereplő Dunaújvároshoz igazolt. A Kohásszal megnyerték az 1975/76 évi másodosztályú bajnokságot.
1979 őszéig játszott a Duna partján Novák Dezső kezei alatt, majd visszatért a fővárosba és a Volánhoz igazolt egy idény erejéig.
1980 nyarán Nyíregyházára került, ahol mindössze pár hetet töltött el, végül közvetlenül az 1980/81-es bajnoki rajt előtt került a Fradihoz, ahol ekkor már Novák volt a vezetőedző. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Szűcs Lajos: 76
Tizenkét éves volt, amikor „külső sugallatra” végleg elhatározta, hogy labdarúgó lesz. A nagyszünetben dribliztek az iskola udvarán, s a kerítésen kívül egy középkorú férfi figyelte a gyerekek játékát. Egyszer csak odakiáltott Lajosnak:
“Öcsi! Te, te hát. Gyere csak ide! Jó mozgású gyerek vagy, tudod-e? Menj el egyesületbe focizni, ha szorgalmas leszel, sokra viheted.”
A 12 éves fiú kicsit csodálkozva nézett a távozó után: lehet, hogy ez a bácsi komolyan beszélt? A csengetés ébresztette fel álmodozásából.
Pár nap múlva már kinn volt az Ú. Dózsa pályáján, jelentkezett próbajátékra. Két hét elmúltával megkapta a választ: felvették a szakosztály tagjai közé.
— Szűcs nemcsak tehetséges, hanem lelkiismeretes is. Kiváló játékos lehet belőle — mondta róla 1962-ben Kapocsi Sándor, az UEFA-keret edzője.
Az Újpest azonban megvált az ígéretes játékostól, így Szűcs Lajos egy év kényszerű kihagyás után Dorogra került, ahol két szép évet töltött el. 1966-ban húzott először zöld-fehér mezt, pont a Megyeri úton a kelet-német drezdai Dynamo elleni felkészülési találkozón. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Wilhelm Gyula
A hat Wilhelm fiú közül szinte mindegyik szerette a labdát. A kis Gyula a Soroksári úti KAOE pályán töltötte ideje jelentős részét és ekkor még beérte a labdaszedés “mesterégével”. Egy próbajáték után az FTC ificsapatába került, később már a tartalékok között szerepelt. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
