SÁBIÁN-tól – ZSIVÓTZKY-ig

Takács László: 62

Takács László

Szülőhelyén, Mezőhegyesen ismerkedett a játékkal. A helyi Kinizsi csapatában játszott tizenhét éves koráig. Egy ifjúsági nemzetközi tornán nyújtott teljesítménye után figyelt fel rá a Fradi és 1973-ban öltötte magára először a zöld-fehér mezt.

Az ifiben Kertész János, majd Rákosi Gyula voltak az edzői és a későbbi csikócsapatból már ekkor a társak között szerepelt Magyar, Kelemen, Rab, Onhausz valamint Nyilasi.

Az aprótermetű, hangyaszorgalmú futballista 1973-ban 18 és fél évesen mutatkozott be Csanádi Ferenc együttesében. Tovább olvasom

Székely Béla

Székely Béla

Aránylag sok góllal hálálta meg a bizalmat, amikor az első csapatban lehetőséget kapott. 1934 májusában négy gólt is lőtt a Somogy elleni bajnoki mérkőzésen, de a Fradi akkori aranycsapatába kivételes képességekkel lehetett csak bekerülni.

Posztján a válogatott Kiss Gyula játszott! Aztán 1937-ben a Lazio elleni KK-döntőn fedezetként került be a csapatba.

A visszavágón már nem játszott, de két bajnoki meccsen még igen. Az ötvenedik gólját már nem tudta megrúgni a Fradi színeiben. Tovább olvasom

dr. Szoyka Kornél

Szoyka Kornél dr.

A Szegedről szerződtetett hátvéd közel száz alkalommal viselte a zöld-fehér mezt. A Tátrai—Szoyka bekkpár az NB I-ben tiszteletet parancsoló poszt volt és különösen az 1939/40-es bajnokságban volt fontos szerepük: a Fradi ugyanis jobb gólaránnyal nyerte a bajnokságot!

A ferencvárosi védelem az egész tavaszi idényben csak hét gólt kapott… Szoyka részese volt az 1939-es nagy KK-sorozatnak – a döntőbe jutott gárdának is. 1942 májusában Szegeden búcsúzott a Ferencváros mezétől. Tovább olvasom

Thomann Antal

Thomann Antal

A keménykötésű hátvéd első mérkőzését 1952-ben, az utolsót 1962-ben játszotta. A „szépséghiba”, hogy a TF-en eltöltött évek (1953-57) alatt csak a főiskolai csapatban szerepelhetett.

Visszatérése után tagja volt az FTC első MNK-t nyert csapatának! Megbízható, lelkes játékos volt – az ilyent a Fradi-szurkolók különösen szeretik… Ha nem fért be az első csapatba, a tartalék gárdában is hasznosan, sértődöttség nélkül rúgta a labdát. Tovább olvasom

Varga Zoltán

A vereséget ki lehet heverni, de ha feladja az ember, magából is elveszít valamit. Talán éppen a következő győzelem feltételeit.

Az ötvenes évek elején gyerek­zsivajtól hangos a belvárosi Károlyi-kert. Tízen-húszan ját­szanak naphosszat egymás el­len, két csapatban, és a gyer­kőcök között feltűnik egy nyolc-kilenc éves forma vé­konyka kisfiú. Ördöngösen bá­nik a labdával, a rendszerint ott bámészkodó úr meg is szólal egy nap: „Nini, ott a kis Pus­kás!”

A kis Puskás hamarosan már nem a Károlyi-kertben, hanem a Ferencvárosi TC ed­zésein bukkan fel Hajabács Géza csapatában. Az FTC ifjúsági együttesében Németh Miklós és Rátkai László között középcsatárt játszik. A zöld-fehérek leglelkesebb hívei már ekkor gyakran hasonlítják a kis Varga mozgását, cseleit a klub hajdani sokszoros válogatott játékosához, Kocsis Sándoréhoz.

1957 szeptemberében az alábbi sorok jelentek meg Lakatos György tollából a Képes Sportban: Tovább olvasom

Vadas Miklós

Vadas Miklós

Játékosként idehaza a Somogy, a Nemzeti, a III. kerület (1923-27: 24 mérkőzés), az ErSo és a Budai 11-ben szerepelt. A tengerentúlon a Brooklyn Hakoah FC (1929), a Brooklyn Wanderers (1929-30) és a New York Hungária csapatában is játszott. Európában a francia Olimpique Lyon (1934-35) és az Amiens játékosa volt, míg Svájcban a Porretruy (1936-39) játékosedzőjeként tevékenykedett.

1950 őszén az ÉDOSZ-korszakban volt a Ferencváros edzője. Tovább olvasom

Szigeti Ferenc: 87

Szigeti Ferenc

Egy kis falusi csapatból, Türjéről ifistaként került az FTC-be. A Fradi ifi bajnokcsapatában már gólkirály volt, az ifjúsági válogatottban is bemutatkozott. A tehetséges centercsatár – ekkor még Schmidt néven – nagy jövő előtt állt és az Üllői úti utánpótlás egyik gyöngyszemének számított.

Hat meccsen már a felnőtt csapatban is bemutatkozott és 10 gólt lőtt! Ezután a Megyeri útra csábították (10 bajnoki mérkőzés / 2 gól) … Ettől kezdve átok ült rajta.

Lábtörésekkel, sérülésekkel teli pályafutása dunaújvárosi (34 NB I-es bajnoki / 10 gól) kitérő után 1957-től az Üllői úton folytatódott. Nem sokáig, hiszen az 1959-es lábtörése után visszavonult az élvonalból.

A 32 mérkőzésen 42 gólt szerzett az Üllői úti csapatban! Pályafutásának furcsa fintora, hogy ez a gólerős játékos edzőitől egyetlen bajnoki szereplésre sem kapott bizalmat!

Tovább olvasom

Sós Károly

sos-karoly-31925 és 1927 között a Ferencváros játékosa volt, de az első csapatban nem játszott. Játékos pályafutásának állomásai: Vasas, Nemzeti, Attila. Külföldön az FC Saint Malo, Olimpique Ales, FC Bern, Banska Bystrica csapataiban fordult meg.

1938-ban hazatért a Gammába, ahol pályafutása végén már játékosedzőként ténykedett.

Edzői pályafutásának következő állomásai: Haladás, Újpest, Haladás, SBTC, Dorogi Tárna.

Deák Ferenc távozása után, 1953-ban ült le a Bp. Kinizsi kispadjára. Négy szezonon át volt a nevétől és színeitől is megfosztott Ferencváros vezetőedzője. Tovább olvasom

Játékosból lett szertáros – Szőke László

A történet néhány évvel ezelőtt kezdődött. Egy csodaszép nyári napon Novák Dezső vendégei lehettünk balatoni házában. Órákig a mesék és az anekdoták világába csöppentünk, előjöttek a régi játszótársak a dicsőséges múlt, a bajnoki címek, de nem maradt ki a világválogatottság sem. Ahogy az sem, hogy a nagyszerű játékosok mellett milyen fontos szerepet játszottak a „mellékszereplők”: az orvosok, a gyúrók, és a szertárosok, akik nélkül szinte ki sem tudott volna futni a csapat a pályára. Így került szóba Szőke László, akit Novák Dezső invitált a Fradihoz és akihez régi ismeretség fűzte.

„Csak a Fradi-szív és a baráti hívó szó, ami ideköt. Nekem tulajdonképpen nem hiányzik annyira ez a pénz, amit itt keresek. Viszont örömmel jövök a barátok, a ferencvárosi szurkolók közé. Igyekszem a szertárat olyan színvonalon tartani – ami méltó egy Ferencvároshoz.” – nyilatkozta 1996 tavaszán.

Tovább olvasom

Sárosi László

A Vasas balhátvédje, 1956 és 1965 között 46 alkalommal játszott a magyar válogatottban. Tagja volt az 1958. és 1962. évi világbajnokságon szerepelt együttesnek.

A piros-kékek rokonszenves, sportszerű, kiváló képességű védőjátékosa kitűnően helyezkedett, mindkét lábbal biztosan rúgott, jól fejelt. Mindehhez nagy gyorsaság, rendkívüli lelkiismeretesség, taktikai érettség és fegyelmezettség járult. Ellenfelét szorosan őrizte, de nem feledkezett meg a korszerű hátvédjáték támadással kapcsolatos követelményeiről sem.

Mint balszélső kezdte pályafutását. A csatársorban szerzett tapasztalatait hátul is jól hasznosította. Ügyesen vezette fel a labdát és pontosan ívelte a kapu elé. A magyar válogatottnak csaknem egy évtizeden át rendkívül hasznos tagja volt. Balszerencséjére elég sok sérülés érte, amelyek miatt rövidebb-hosszabb pihenésre kényszerült. Visszavonulása után befejezte egyetemi tanulmányait és doktorátust szerzett. A válogatottban legkiválóbb teljesítményét 1962. május 31-én, a chilei világbajnokság során Anglia ellen vívott mérkőzésen (2:1) nyújtotta. Legjobb formáját ezen a világbajnokságon érte el.

Játékos-pályafutását 1966-ban, tulajdonképpen Dalnoki Jenővel egyszerre fejezte be, majd edzősködni kezdett a Vasas ifjúsági csapatainál. Tovább olvasom

Szokolai László: 65

Szokolai László

Nem született csatárnak. Alacsony volt, amikor először láttam kifutni a Szentély zöld gyepére a hetvenes évek vége felé, azt gondoltam, itt valami tévedés történt. Amikor a mellettem ülő idős szurkoló látva elképedésemet, csak ennyit mondott: – Alacsony fiam, ez tény, de olyan rugói vannak, mint annak idején Kocsis Sanyinak és olyan ütemben tud érkezni, hogy mire a nagy darab védők feleszmélnek, már Szoki fejét simogatja az egész csapat! Élete első “válogatóján”, ahol a Csepel keresett fiatal tehetségeket, könyörtelenül tehetségtelennek titulálták, sőt meg is jegyezték, hogy ilyen alacsony termettel semmi helye sincs az élmezőnyben. Tévedtek, és bár nem született csatárnak, de góllövőnek igen. 283 mérkőzésen lépett pályára a Ferencváros színeiben, és 149 gólt szerzett, ezzel a Fradi 17. leghatékonyabb gólszerzője! Kisebb nagyobb kitérők után 1977-ben Győrből került a Ferencvároshoz, ahogy jellemezte „az álmok csataterére”. Tovább olvasom

Vermes Vilmos

focicimer

Vermes Vilmos (1916-ban Weinberger Ernő néven látta meg a napvilágot) 1934 és 1936 között az amatőr FTC balszélsőjeként rúgta a labdát.

1935-ben két ferencvárosi tétmérkőzésen lépett pályára a profik között, így egy kupagyőztes és egy bajnoki bronzérmes csapat tagjának vallhatta magát.

’36 nyarán Budai ’11”-hez igazolt. Új csapatában ő szerezte a Ferencváros elleni bajnoki mérkőzésen csapata becsületgólját. Tovább olvasom

Hírfolyam
OLDALAK
VVK 50 – A kupasiker 14 legszebb pillanata
Következik: 05.27. 19:00 FTC-Újpest (stream: m4sport.hu)
Következik: MK döntő 05.31. 19:00 FTC-Vasas (TV: M4)
FACEBOOK:
HOST:
FOTELSZURKOLÓ