A Ferencvárosi Torna Club vezetői: Szigeti Imre (1892-1944)
Szigeti Imre
Szigeti Imre “csak” 7 évet tevékenykedett egyesületünkben. Ez az időszak azonban kétségtelenül ferencvárosi sikerektől volt hangos. Munkássága 1922 nyarán kezdődött, amikor a labdarúgók egyik vezetője lett. Rövid idő alatt komoly szervezőképessége, jó anyagi lehetőségei miatt már az FTC nélkülözhetetlen, első számú embere lett. Az ő anyagi helyzete tette lehetővé, hogy a Fradi játékosokat tudott szerződtetni, pályát tudott bővíteni. A Fradi érdekében állandóan szervezett (pl. B-közép létrehozása), rendezkedett, irányított. A kellemesen társalgó nagykereskedőből nemcsak a Ferencváros, hanem a magyar labdarúgás egyik meghatározó egyénisége lett. Döntően neki is köszönhető, hogy Magyarországon bevezették a profizmust, amely akkor az előrelépést jelentette. Szigeti nemzetközi mérkőzések sorát szervezte itthon és külföldön egyaránt. Nevéhez fűződik az emlékezetes dél-amerikai túra Tovább olvasom
A Ferencvárosi Torna Club elnökei: Mattyók Aladár (1879 – ?)
Mattyók Aladár
Az ¡fjú Mattyók Aladár eleinte az OTE-ben és MAFC-ban sportolt, majd az FTC megalakulása után rövidesen az egyesület tagja lett. Foglalkozott tornával, atlétikával, úszással, vívással.
Az FTC-ben azonban nem sporteredményei miatt vált halhatatlanná, hanem azért, mert irányításával, a tervei alapján épült fel az Üllői úti pálya.
Mattyók Aladár okleveles mérnök volt, akinek a Fradi pálya építésén kívül nem egy sportlétesítmény őrizte alkotó kezét. Tovább olvasom
A Ferencvárosi Torna Club vezetői: Kárpáti Béla (1861-1920)
Kárpáti Béla
Kárpáti Béla az FTC első vezetői közé tartozott, majd szövetségi pozícióban mint alelnök, később, mint MLSZ elnök tevékenykedett. Csaknem másfél évtizeden át szolgálta nagy hozzáértéssel és fáradhatatlan ügybuzgalommal labdarúgásunk érdekeit. Igazi típusa volt azoknak a szövetségi munkásoknak, akik nem elégedtek meg a reprezentálással, hanem a folyamatos napi munkából is bőven kivették a részüket. 1902-ben választották alelnökké, ezt a tisztségét 1906-ig töltötte be, majd 1907-1909 között elnöke, 1910-1915 között társelnöke volt az MLSZ-nek. Közben az FTC-hez is hű maradt, hosszú időn keresztül a klub alelnökeként is dolgozott. Tovább olvasom
A Ferencvárosi Torna Club vezetői: Malaky János (1876-1922)
Malaky János
Malaky Mihály bátyja, a népszerű “Jáni” — szintén az alapítótagok egyike. Később tevékenyen részt vett a klub irányításában, a pályaépítési munkákban, s pénztárosa, majd igazgatója lett az üllői úti sporttelepnek. Malaky János hatalmas alakú, mindig mosolygó, vígkedélyű, népszerű ember volt. Szinte mindenkit ismert az FTC-ben, és mindenkivel igaz barátságban volt. Bajuszos alakja már az első barátságos mérkőzések idején feltűnt a pályán. Résztvevője volt 1900-ban az FTC első barátságos mérkőzésének, ekkor az OTE ellen balszélsőt játszott. Hivatalos mérkőzéseken azonban már nem szerepelt, inkább a “football-osztály” ügyeit intézte. Tovább olvasom
A Ferencvárosi Torna Club elnökei: Hargitai Károly
Hargitai Károly
Beszélgetés Hargitai Károllyal, a rendszerváltás időszakának ügyvezető elnökével
5-ös szektor 17. sor 9. szék Tovább olvasom
A Ferencvárosi Torna Club elnökei: Nöhrer Árpád
Münnichet egy hozzá hasonló szellemiségű elnök, Nöhrer Árpád követte az ÉDOSZ-nak hívott Fradi klubelnöki székében. Tovább olvasom
A Ferencvárosi Torna Club elnökei: Dr. Münnich Ferenc (1886-1967)
„Az FTC valósággal nemzeti intézmény Magyarországon. Vigyáznunk kell rá. Helyesen kell vezetnünk, építenünk, hogy valóban szilárd pillére lehessen a magyar népi demokrácia sportjának”. Münnich Ferenc szavai ezek, aki 1948 márciusától 1950 januárjáig -az ÉDOSZ fúzióig- volt a Ferencvárosi Torna Club elnöke. Tovább olvasom
A Ferencvárosi Torna Club elnökei: Jaross Andor (1896-1946)
Nagyon rövid ideig volt az FTC elnöke, azonban így is gyászos emlékeket hagyott maga után a zöld-fehér klub életében, hiszen személye egyet jelent a magyarországi vészkorszakkal. Tovább olvasom
A Ferencvárosi Torna Club elnökei: Dr. Usetty Béla
dr. Usetty Béla
Dr. Usetty Béla 1887-ben született. A fővárosban szerzett jog- és államtudományi doktorátust, majd egy hosszabb nyugat-európai tanulmányutat követően ügyvédi irodát nyitott Budapesten. 1920-tól kezdve szerepelt a helyi politikában, 1926-ban parlamenti képviselő lett az Egységes Párt színeiben, 1931-ben újraválasztották a dél-pesti választókerületben. 1935-ben ismét mandátumhoz jutott, az ezúttal már Gömbös Gyula neve által fémjelzett, Nemzeti Egység Pártjának hívott kormánypárt jelölésében. 1935 és 1940 között a Budapest Székesfőváros Közlekedési Részvénytársaság (BSzKRT) vezetője, 1939 és 1944 között pedig a Magyar Labdarúgó Szövetség első számú vezetője volt, majd az FTC elnöke lett. Tovább olvasom
A Ferencvárosi Torna Club elnökei: Mailinger Béla
1931.10.12. – 1944.12.26. Mailinger Béla ügyvezető elnök
Csaknem fél évszázadon át (!) tevékenykedett egyesületünkért. Az atlétáknál, az evezősöknél s természetesen a labdarúgóknál tevékenykedett sokat. Ügyvezető elnökként is nap-nap után az egyesületben töltötte délutánjait, intézte az FTC, majd a profi Ferencváros ügyeit. Ahogy ma mondanánk mindezt társadalmi munkában tette, hiszen az egyesülettől 43 éven át egyetlen fillért sem fogadott el! 1945 után visszavonult az aktív sportvezetői tevékenységtől, majd Ózdra költözött. Nyolcvanhét évet élt meg, 1970 júniusában halt meg az FTC egyik legnagyobb egyénisége.
A Ferencvárosi Torna Club elnökei: dr. győri Gschwindt Ernő (1881-1932)
Dr. Gschwindt Ernő - Az FTC elnöke: 1923-1931
Az ismert likőrgyáros, majd országgyűlési képviselő 1923-tól 193l-ig állt a klub élén. Rengeteg anyagi áldozatot hozott a klubért, de mégsem volt olyan népszerű, mint például Springer Ferenc. Az érintkezési forma ugyanis nem volt olyan közvetlen, mint korábban — Gschwindt a Fradit is, mint egy üzemet vezette. Az üzleti életben megszokott vállalásokat azonban a sport területén is véghezvitte, ígéreteit mindig nagyvonalúan teljesítette. Gschwindt lemondása után egy évvel, egy operációt követő komplikáció miatt hunyt el. Temetésén az FTC testületileg képviseltette magát, s búcsúzott a mecénás elnöktől. Tovább olvasom
A Ferencvárosi Torna Club elnökei: Dr. Springer Ferenc (1863 – 1920)
Az FTC alapító elnöke, a klub legendás vezéralakja. 1899. május 3-tól, 1920. október 31-ig – haláláig! – állt az FTC élén! Springer Ferenc ügyvéd volt, majd 1893-tól országgyűlési képviselő. Tekintélyét az FTC érdekében mindenhol latba vetette. Nagy szerepet vállalt az Üllői úti pálya létrehozásában. Az MLSZ megalakulását is támogatta, a sportügyeket mindenhol felkarolta. Emlékére az Üllői úti pályán 1923-ban szobrot emeltek, amelyet az új stadionban ismét felállítottak. Tovább olvasom
HVG: Portré a Fradi új elnökéről
“Nálunk mindenki közgazdász volt, csak én lettem műszaki” – kezdi a még az utolsó forduló előtt is a másodosztályban maradás rémével küszködő Fradi 52 éves ügyeletes megmentője, milyen, a fájától messze eső alma ő valójában. Tovább olvasom
Portré a Fradi elnökével
“Már kisgyerekként bevontak mindenbe, vizet önteni a csirkéknek, kacsáknak, kukoricát darálni, és szinte huszonéves koromig az én feladatom maradt a három tehén ellátása. Téesztag szüleimmel a rendszerváltás után kárpótlási jegyeket vásároltunk, és most én folytatom a gazdálkodást” – Tovább olvasom
3333 NAP AZ ELNÖKI SZÉKBEN…
Harót János
Egy évtizeden át – 1970-től 1980-ig – volt a klub ügyvezető elnöke. Az FTC-ben ilyen hosszú ideig egyetlen elnök sem tevékenykedett 1945 után. Vezetése alatt igen sok hazai és nemzetközi sikert ért el az FTC, szinte valamennyi sportágban. Tény, hogy a Fradi története során ebben az évtizedben nyerte a legtöbb magyar bajnokságot és az új FTC-klubház és a stadion is Harót János elnöksége idején vált valósággá. Tovább olvasom
Szilágyi Sándor
Szilágyi Sándor
A Ferencvárosi Torna Club elnökei: Nádas Adolf
„Derék zoknigyáros” – így jellemezte Dalnoki Jenő, a Ferencváros örökös bajnoka Nádas Adolfot, aki 1945 szeptemberétől 1948-ig bezárólag volt az FTC első embere.
Ez az időszak az ország, s egyben a magyar labdarúgás újjáépítéséről szólt a II. világháború esztelen pusztítása után. A magyar nép demokráciáról álmodott, s e röpke háromévnyi álmodozást követően keserű volt az ébredés „az ideiglenesen hazánkban állomásozó” szovjet katonák szuronyai és a totális hatalomra törő kommunisták között…
Láng György
Láng György
dr. Kiss László
Dr. Kiss László
HOZZÁSZÓLÁSOK