Két hetet töltöttem a Flamengo meghívására Rio de Janeiro-ban. Az utat a VB-n, Liverpoolban a brazilok felett aratott győzelmünknek köszönhetem, tehát végső sorban csapatunknak, amely ezzel a szenzációs eredményével megdöntötte a dél-amerikaiak csak­nem évtizedes hegemóniáját, és is­mét a magyar labdarúgásra irányí­totta világszerte a figyelmet.

Tisztában voltam az első perctől kezdve, hogy  vendéglátóim  rajtam keresztül   a magyar futball szerve­zettségére, edzésmódszerére, s egyéb titkaira kíváncsiak, s éppen  ezért jól felkészültem arra, hogy a leg­kényesebb kérdésekre is megfelelő, és kielégítő választ adjak, de arra is, hogy a pályán, az edzéseken, a mér­kőzéseken se okozzak csalódást. Nos, visszagondolva a Brazíliában töltött   napokra   —  miután   már eléggé összegeztem  emlékeimet, él­ményeimet — úgy érzem, hogy egyik területen  sem  hoztam  szégyent  a magyar sportra. A sajtóértekezleteken, a tv-adásokon — amelyek elma­radhatatlan   programpontjai   voltak egy napnak — álltam a sarat, s mezben is megtettem minden tőlem telhetőt. Tovább olvasom →