Nemzetközi kupa

A KK története – 1940: A “kis” KK

A háborús viszonyok miatt a KK-t a régi alapon nem lehe­tett kiírni. Mivel nemzetközi kupáért is szerettek volna ját­szani, a KK vezetősége hozzájárult ahhoz, hogy a küzdelme­ket „Kis KK” néven megrendezzék. A KK-bizottság erre egy serleget fel is ajánlott. Ugyan nem az eredeti KK-ért, de annak szabályai szerint kezdték meg vetélkedésüket a magyar, a román és a jugoszláv csapatok. Magyarországot, a három nagy klub, a Ferencváros, a Hungária és az Újpest képviselte. Tovább olvasom

A KK története – 1939: Újpest – Fradi házidöntő

Sokáig kérdéses volt, hogy ebben az évben megrendezik-e a KK-t? A sváj­ciak, románok és természetesen az osztrákok távollétében ekkor csak négy nemzet nyolc csapata indult. Magyarországot a Ferencváros és az Újpest képviselte. Tovább olvasom

A KK története – 1938: A Slavia sikere

Ausztria, Németország részeként megszűnt önálló államnak lenni, így nem indulhatott a KK-ban. Felmerült a kérdés, hogy ki kerüljön be helyettük a KK mezőnyébe. Végül úgy döntöttek, hogy Csehszlovákia, Olaszország és Magyarország a bajnokság első négy helyezettjét indítja, míg Jugoszlávia és Románia két-két legjobb csapatával szerepel a KK-ban. A magyar színe­ket a Ferencváros, az Újpest, a Hungária és a Kispest képviselte. Utóbbi három csapat sajnos nem sokáig. A Ferencváros viszont ebben a kiírásban is a döntőbe került! Tovább olvasom

A KK története – 1936: Az Austria másodszor

Tizedszer indul el a nagy küzdelem Közép-Európa immár klasszikussá vált vándordíjáért, a KK-ért. Ebben az évben először kapcsolódik bele a küz­delembe Svájc négy csapattal még pedig úgy, hogy a svájci bajnokság első négy helyezettje méri össze erejét a KK szokásos rendszere szerint a másik négy ország negyedik helyezettjeivel. Tovább olvasom

A KK története – 1935: A Sparta másodszor

Ebben az évben ismét 16-os mezőny rajtolt a kupáért, országonként 4—4 csapat. Magyar részről a „három nagy” mellett a bajnokságban negyedik helyen végző Szeged FC vívta ki az indulási jogot. Tovább olvasom

A KK története – 1934: A Bologna másodszor

A KK szűkebb bizottságának nápolyi határozatait nagy felháborodás kísérte az egyes országokban. Az elnökség szükségesnek is tartotta az összes tagok megszavaztatását és mint a beérkezett táviratokból megállapították, nem hagyták jóvá a nápolyi döntéseket. Így minden egyesület visszakapta pályaválasztói jogát és nem kellett minden városban a legnagyobb pályán rendezni a meccseket.

Azt a határozatot is sikerrel vétózták, mely szerint csak az a játékos szerepelhet a kupameccseken, akinek legalább hat hónapra szóló felbontha­tatlan szerződése van.

Ebben az évben nyolcról tizenhatra emelték fel a KK-ban résztvevő csa­patok létszámát. Magyar szempontból ez örvendetes volt, mert mi három egyforma képességű csapattal rendelkeztünk és eddig a három közül az egyik mindig igazságtalanul kimaradt a küzdelmekből.

Ebben a kiírásban minden nemzet négy csapatot indíthatott! Tovább olvasom

A KK története – 1933: Az Austria sikere

A KK bécsi konferenciáján az első forduló programjának megállapítását háromórás vita követte a pénzügyi feltételekről. Az olaszok (akiknél mindig nagy volt a bevétel) azért kardoskodtak, hogy változtassanak az anyagi el­osztáson. Végül, minden maradt a régiben, a vendégcsapatok továbbra is megkapták a bevétel 30 százalékát, de legalább 2.500 svájci frankot.

Magyar részről ebben az évben is a bajnokság első két helyezettje indult a KK-ban. (A bajnokság sorrendje ez volt: 1. Újpest 37 pont, 2. Hungária 36 p., 3. Ferencváros 35 p.) Tovább olvasom

A KK története – 1932: A Bologna sikere

A résztvevő országok bajnokságuk első és második helyezett csapataikat indították. (A magyar élmezőny ez volt: 1. Ferencváros 44 pont, 2. Újpest 36 p., 3. Hungária 35 p.). Ebben az évben a magyar szurkolóknak nem sok örömet hozott a KK. Igaz máshol is problémák voltak. Rendkívül nagy küzdelem volt, sok sportszerűtlen mérkőzéssel.

A legkirívóbb a Slavia – Juventus mérkőzés volt, ahol a botrány miatt a találkozó félbeszakadt. Mindkét csapatot vesztesnek nyilvánították, így a döntőbe csak a másik ágról került csapat! A Bologna így játék nélkül nyerte a döntőt! Az olaszok első KK győzelmükhöz tehát szokatlan mó­donjutottak.

Nézzük, hogy mik történtek az előcsatározások során. Tovább olvasom

A KK története – 1931: Osztrák házidöntő

A Közép-európai Kupa első fordulójának sorsolását már áprilisban megtartották. A páro­sítás sokak elégedetlenségét váltotta ki, hiszen az induló két magyar együt­tes két osztrák, míg a két csehszlovák klub két olasz ellenféllel került szembe. Tovább olvasom

A KK története – 1930: A Rapid sikere

Triesztben, március 9-én ülésezett a KK konferencia. Fischer Mór elnökölt, aki először köszöntötte a felgyógyult Hugo Meislt, majd a különféle jelentésekre került sor. Az osztrák delegátus bejelentette, hogy Ausztria a jövőben csak abban az esetben vesz részt a küzdelemben, ha minden ország legjobb két csapatát nevezi be a KK-ra. Erre a résztvevő országok bejelentették, hogy Magyarország és Olaszország a bajnokság két első helyezettjét, Ausztria a bajnokot és a kupagyőztest, Csehszlovákia pedig a bajnokot és a minősítő körmérkőzés győztesét nevezi be. Eldöntötték, hogy április 1-ig várnak és ha a résztvevő országok közül egyik sem indul a világbajnokságon, akkor írja ki a bizottság 1930-ra a KK-t. Tovább olvasom

A KK története – 1929: Az első újpesti győzelem

A KK vezetői ebben az évben első ülésüket Budapesten tartották. Fodor dr.-nak a jövedelemelosztásra vonatkozó javaslatát, amely a vendéglátó egyletnek juttat minden bevételt, elutasították, maradt tehát a régi 60-40 százalékos felosztási kulcs. A szabadjegyek számát egységesen 500 darabban határozták meg. Az óvási díjat 50 dollárban állapították meg, amelyet azonban visszautalnak az óvóegyesületnek, ha óvásának helyt adnak. Tovább olvasom

A KK története – 1928: Az első ferencvárosi diadal

A KK bizottság májusi, prágai ülésén szabályozták, hogy csak az a játékos vehet részt a sorozat mérkőzésein, akit a küzdelemsorozat kezdete előtt négy héttel leigazoltak a résztvevő klubhoz (okulva az előző esztendőben történt Sparta – Hungária esetből). A három alapító ország – Magyarország, Ausztria, Csehszlovákia – ismét engedélyezte jugoszláv klubcsapatok részére az indulást, míg Románia először kapott erre lehetőséget. (A Temesvári Kinizsinek a Beogradskival kellett volna selejtezőt játszani, de végül visszaléptek). A KK-ra a nevezési díj 100 dollár volt. A rendező egyesület a tiszta bevétel 60, a vendégcsapat a 40%-át kapta. A szeptember elsejei bécsi KK konferencián kimondták, hogy egy csapat sem adhat 15 dollárnál magasabb győzelmi prémiumot. Kiderült ugyanis, hogy amíg a magyar csapatok 100 pengő körül fizetik játékosaikat, a cseheknél 500 pengő a prémium! Tovább olvasom

Hírfolyam
OLDALAK
VVK 50 – A kupasiker 14 legszebb pillanata
Következik: 05.27. 19:00 FTC-Újpest (stream: m4sport.hu)
Következik: MK döntő 05.31. 19:00 FTC-Vasas (TV: M4)
FACEBOOK:
HOST:
FOTELSZURKOLÓ