Profizmus 1926/27 – 1945

1939/40: Quo Vadis Ferencváros? – Irány a 15. bajnoki cím!

1939. augusztus 27. Varsó, Hadsereg Stadion. Vitéz Ginzery Dénes szövetségi kapitány dirigálta magyar válogatott, Sárosival és Gyetvaival (plusz két volt zöld-fehér játékossal, Turayval és Toldival) 4:2-es vereséget szenved a lengyel válogatottól. Négy nap múlva, szeptember 1-én, hajnali 4 óra 55 perckor a hitleri Németország hadüzenet nélkül megtámadja Lengyelországot, a danzigi korridor miatt két nappal korábban elrendelt lengyel mozgósításokra válaszul. Ezzel elkezdődik a XX. századi történelmünk második világégése. Vajon a válogatott mérkőzésen a játékosok tudták, hogy már az ajtón kopogtat a halál és a borzalom? A varsói vereség után néhány nappal nem csak a légiriadó szirénái szólaltak meg, hanem a magyar labdarúgás felett is megkongatták a vészharangot. Pedig csak egy év telt el a nagyszerű VB ezüst óta, de 1939-ben egyetlen mérkőzést sem tudott nyerni a válogatott. Vajon mi történt? Korszakváltás vagy a háború szele sodorta a szakadék szélére a magyar focit? És mi lesz a bajnoksággal és mi lesz az egész harmincas éveket uraló Ferencvárossal az 1939/40-es idényben? Bajnoki címeinket bemutató sorozatunkban erre keressük a választ. Tovább olvasom

Bajnoki címeink: 1940/41 – „Egy tizenegyért, tizenegy egyért!”

A Ferencvárosi labdarúgás történetének több, mint száz évét elég sokszor befolyásolták a világtörténelmi események. Bár eredetileg a labdarúgást nem arra „találták” ki, hogy a politikai eszköze legyen, de sajnos a XX. század többször bizonyította, hogy a politika eszközeivel még ezt a csodálatos sportot is a giotin alá lehet hajtani. Ez meg kettőzötten jelentkezik akkor, ha nem csak a belpolitika áldozatává válik a labdarúgás, hanem egy, az egész világot felégetni szándékozó őrület eszköze lesz. Néhány pillanat erejéig, amikor kifutnak a csapatok a pályára talán ki lehet kapcsolni az agyakból a borzalmat, de ez csalóka és hamis. Főleg akkor, ha teljesen ki vagyunk szolgáltatva az erőszaknak, egy örült ámokfutásának, és közelgő világégés rémképének. Egy ilyen közegben bajnokságot nyerni minden bizonnyal nem volt könnyű feladat. És nem elsősorban a pályán való küzdelmekre értve, hanem a 16. bajnoki címünket övező borzalmak miatt, hiszen az 1940/41-es bajnoki címünk nem csak arról szól, hogy a csapat tagjai tovább gazdagították a dicsőséges múltunkat. Tovább olvasom

Bajnoki címeink: 1937/38 – Az első NB I-es aranyérem

Bár már három éve dolgozunk a Ferencváros történetének feldolgozásán, de még mindig bizsergéssel kísért, enyhe félelem hat át, amikor egy olyan korról próbálok összegző írást készíteni, amit kizárólag a történelem könyvekből és a régi, megsárgult újságokból ismerek. Valamikori történelem tanárom tanácsolta, hogy ha közelebb akarunk kerülni a számunkra ismeretlen múlthoz, akkor nem elég csak beleülni egy képzeletbeli időgépbe, hanem meg kell próbálni az agyunkat is áthangolni és találni kell egy olyan fogódzót mely segít megérteni a kor történéseit. Még most is a fülembe csengenek a mondatai, miszerint a történelem megértése nem csupán az adatok halmaza, hanem maga az ember, és ha nem értjük azt, hogy mit és miért is tettek a történelem viharaiban, akkor az összefüggéseket sem fogjuk sohasem megérteni.

Első olvasásra talán védekezésnek hallhatóak az előbbi mondatok, pedig csak arról a különleges bizsergésről van szó, ami akkor fut végig rajtam, ha számomra ismeretlen évekről kell írnom. Ez még akkor is igaz, ha az 1937/38-as szezonról van szó, melyről az eddigi Ferencvárosi „tanulmányaim” során elég sokat megtanultam. Bajnoki cím, KK győzelem, Táncos-Sárosi-Toldi csatártrió, franciaországi VB ezüstérem – ezek kapásból jutnak a Fradisták eszébe, de ahhoz, hogy eljussunk a sikerekig több olyan apró rezdülésről meg kell emlékezni, melyek zöld-fehér színnel fonják keretbe a Ferencvárosi labdarúgás 14. bajnoki címét. Tovább olvasom

1943/44 – “ZÖLD-FEHÉR A MI SZINÜNK” – egy kézzel írt történet

1943-44-ben a bajnokságban második helyén végez a kupagyőztes és két tornán második kelyezett Ferencváros

“ZÖLD-FEHÉR A MI SZINÜNK”  II. kötet –  Szerző: Hélisz József

Tovább olvasom

1942/43 – “ZÖLD-FEHÉR A MI SZINÜNK” – egy kézzel írt történet

A MAGYAR KUPA győzelmét megismétlő csapatunk 1942-43-ban második lesz a SZENT ISTVÁN KUPÁBAN és harmadik a bajnokságban

“ZÖLD-FEHÉR A MI SZINÜNK”  II. kötet –  Szerző: Hélisz József

Tovább olvasom

1941/42 – “ZÖLD-FEHÉR A MI SZINÜNK” – egy kézzel írt történet

1941-42-es bajnokságban a hatodik helyen végez a MAGYAR KUPÁT nyert és a SZENT ISTVÁN KUPÁBAN is diadalmaskodó Ferencváros

“ZÖLD-FEHÉR A MI SZINÜNK”  II. kötet –  Szerző: Hélisz József

Tovább olvasom

1940/41 – “ZÖLD-FEHÉR A MI SZINÜNK” – egy kézzel írt történet

1940-41-ben 11 pontos előnnyel nyer bajnokságot a SZENT ISTVÁN KUPÁBAN és a BAJNOKOK TORNÁJÁN első helyezett Ferencváros

“ZÖLD-FEHÉR A MI SZINÜNK”  II. kötet –  Szerző: Hélisz József

Tovább olvasom

1939/40 – “ZÖLD-FEHÉR A MI SZINÜNK” – egy kézzel írt történet

Soha nem látott bajnoki hajrában bajnokságot nyer 1939-40-ben Jugoszláviában és Törökországban eredményesen túrázó III. Ferencváros

“ZÖLD-FEHÉR A MI SZINÜNK”  II. kötet –  Szerző: Hélisz József

Tovább olvasom

1938/39 – “ZÖLD-FEHÉR A MI SZINÜNK” – egy kézzel írt történet

Az 1938-39-es bajnokságban második helyen végez a tavalyi és idei KK második helyezetje, a Balkánon sikerrel portyázó, HÚSVÉTI TORNA GYŐZTES III. Ferencváros

“ZÖLD-FEHÉR A MI SZINÜNK”  II. kötet –  Szerző: Hélisz József

Tovább olvasom

1936/37 – “ZÖLD-FEHÉR A MI SZINÜNK” – egy kézzel írt történet

Az 1936-37-es bajnokság második helyén végez a BÉCSI HÚSVÉTI TORNÁT megnyerő és Portugáliában túrázó Ferencváros

“ZÖLD-FEHÉR A MI SZINÜNK”  II. kötet –  Szerző: Hélisz József

Tovább olvasom

1936/37 – Puskaporos portugál portya

TFU_19720400_FH_0003A Ferencváros 1936-37 telére három portyaajánlatot is kapott. Először Egyiptomba hívták a Fradit, majd Máltára. Azután egy anyagilag kedvezőbb spanyol-portugál túraajánlat következett. A Ferencváros vezetői utóbbi mellett döntöttek. A máltai túrát pedig „átadták” a Hungáriának, amely végül minden tekintetben sikerrel zárta azt. Tovább olvasom

1935/36 – “ZÖLD-FEHÉR A MI SZINÜNK” – egy kézzel írt történet

A KK második csapatunk megnyeri az ATWERPENI HÚSVÉTI TORNÁT, sikerrel túrázik Francia és Német földön, de csak harmadik lesz az első NEMZETI BAJNOKSÁGBAN

“ZÖLD-FEHÉR A MI SZINÜNK”  II. kötet –  Szerző: Hélisz József

Tovább olvasom

1934/35 – “ZÖLD-FEHÉR A MI SZINÜNK” – egy kézzel írt történet

Az utolsó PROFI-BAJNOKSÁGBAN a második helyen végez Afrikában és Nyugat-Európában ismét sikerrel túrázó kupagyőztes csapatunk

“ZÖLD-FEHÉR A MI SZINÜNK”  II. kötet –  Szerző: Hélisz József

Tovább olvasom

Hírfolyam
OLDALAK
VVK 50 – A kupasiker 14 legszebb pillanata
Következik: MK 03.29. 19:00 FTC-DVTK (TV:M4)
Következik: 04.01. 20:30 Honvéd-FTC (TV:M4)
FACEBOOK:
HOST:
FOTELSZURKOLÓ