1937/38

A Ferencváros nagy sorozatai II.

Veretlenségi szériák a bajnoki pontvadászatban

Egy kattintás ide a folytatáshoz....

Helyünk a kupanap alatt – VIII.

Helyünk a kupanap alatt_bo_01Viola, zöld kalap

A Ferencvárosi labdarúgás történetének egyik legizgalmasabb (ha nem a legizgalmasabb) oda-visszavágós döntőjét 1937 őszén rendezték. A sors vagy a vakszerencse sem í­rhatta volna meg feszültebben annak a két mérkőzésnek a történetét melynek végén dr. Sárosi György emelhette Rómában magasba a Közép-európai Kupát. A labdarúgáson túl ha belegondolunk, mik is történtek 1937-ben akkor tudhatjuk azt is, hogy itt nem csak egy “hétköznapi” kupadöntőre került sor. Egy évvel voltunk a Franciaországban rendezett VB előtt, miközben Itália élén egy fasiszta politikus, Benito Mussolini “hajszolta” saját népét (Hitlerrel együtt az egész világot) a háborúba. A fasiszta propaganda gépezet számára minden elérhető siker a párt nagyságát és felsőbbrendűségét volt hivatott szolgálni, és talán ennek is tudható be, hogy számos legenda szól arról, hogy milyen üzenettel (fenyegetéssel) küldte harcba az olasz válogatottat az 1938-as VB döntőjében… ahol Magyarország volt az ellenfél. Ahogy 1937 őszén is ennek két országnak a legjobb csapata küzdött meg egymással a Közép-európai Kupáért. Egy kattintás ide a folytatáshoz....

A Ferencváros nagy sorozatai I.

Győzelmek, döntetlenek és vereségek bajnoki mérkőzéseken

Egy kattintás ide a folytatáshoz....

Bajnoki cí­meink: 1937/38 – A sikerből soha nem elég

Bár már több éve dolgozunk a Ferencváros történetének feldolgozásán, de még mindig bizsergéssel kí­sért, enyhe félelem hat át, amikor egy olyan korról próbálok összegző í­rást készí­teni, amit kizárólag a történelem könyvekből és a régi, megsárgult újságokból ismerek. Valamikori történelem tanárom tanácsolta, hogy ha közelebb akarunk kerülni a számunkra ismeretlen múlthoz, akkor nem elég csak beleülni egy képzeletbeli időgépbe, hanem meg kell próbálni az agyunkat is áthangolni és találni kell egy olyan fogódzót mely segí­t megérteni a kor történéseit. Még most is a fülembe csengenek a mondatai, miszerint a történelem megértése nem csupán az adatok halmaza, hanem maga az ember, és ha nem értjük azt, hogy mit és miért is tettek a történelem viharaiban, akkor az összefüggéseket sem fogjuk sohasem megérteni.

Első olvasásra talán védekezésnek hallhatóak az előbbi mondatok, pedig csak arról a különleges bizsergésről van szó, ami akkor fut végig rajtam, ha számomra ismeretlen évekről kell í­rnom. Ez még akkor is igaz, ha az 1937/38-as szezonról van szó, melyről az eddigi Ferencvárosi „tanulmányaim” során elég sokat megtanultam. Bajnoki cí­m, KK győzelem, Táncos-Sárosi-Toldi csatártrió, franciaországi VB ezüstérem – ezek kapásból jutnak a Fradisták eszébe, de ahhoz, hogy eljussunk a sikerekig több olyan apró rezdülésről meg kell emlékezni, melyek zöld-fehér szí­nnel fonják keretbe a Ferencvárosi labdarúgás 14. bajnoki cí­mét. Egy kattintás ide a folytatáshoz....

30 vagy 60?

Az elmúlt napok az emlékezés jegyében teltek. A váratlanul ránk szakadt tragédia árnyékában egyre fontosabbak lettek azok a pillanatok, mérkőzések, gólok és sikerek melyek Albert Flóriánhoz és pályafutása legjobb időszakához a hatvanas évekhez kötődtek. Nem kellett kötelezően megszépí­teni a múltat, azok az évek tárt tarokkal várták az emlékezőket, hiszen sokaknak nemcsak a megsárgult újságok jelentették a múlt felidézését, hanem saját átélt emlékeikkel is tudták a szomorúságot háttérbe szorí­tani. Az elmúlt napokban azt vettem észre, hogy a Császárra való emlékezések közepette a baráti társaságokban többször felvetődött egy kérdés, ami inkább már állí­tásként hangzott el, miszerint minden idők legjobb Ferencvárosát a hatvanas évek sikereiben kell keresnünk. De tényleg í­gy van? Egyáltalán lehetséges a több mint száz éves dicső múltunkból ilyen megállapí­tást tenni és vajon milyen alapon hasonlí­tunk össze bajnoki cí­meket, kupagyőzelmeket és játékosokat? Egy kattintás ide a folytatáshoz....

A KK története – 1938: A Slavia sikere

Ausztria, Németország részeként megszűnt önálló államnak lenni, í­gy nem indulhatott a KK-ban. Felmerült a kérdés, hogy ki kerüljön be helyettük a KK mezőnyébe. Végül úgy döntöttek, hogy Csehszlovákia, Olaszország és Magyarország a bajnokság első négy helyezettjét indí­tja, mí­g Jugoszlávia és Románia két-két legjobb csapatával szerepel a KK-ban. A magyar szí­ne­ket a Ferencváros, az Újpest, a Hungária és a Kispest képviselte. Utóbbi három csapat sajnos nem sokáig. A Ferencváros viszont ebben a kií­rásban is a döntőbe került! Egy kattintás ide a folytatáshoz....

OLDALAK
Novák Dezső
25 ÉVES A BL-SIKER
FOTELSZURKOLÓ