Bp. Honvéd (Kispest; KAC)

Puskás Ferenc

Puskás Ferenc (1927. április 1., Kispest – 2006. november 17., Budapest) a Kispest AC majd a Budapesti Honvéd (1942-57: 349 bajnoki / 358 gól; öt bajnokcsapat tagja; négyszeres gólkirály) és a Real Madrid (1958-67: 179 bajnoki / 159 gól; hat bajnok-, két kupagyőztes-, három BEK-győztes- és egy Világkupa-győztes csapat tagja; négyszeres gólkirály) balösszekötője, 1945 és 1956 között 85 válogatott mérkőzésen szerepelt és 84 gólt szerzett. Tagja és csapatkapitánya volt az 1952. évi olimpiai játékokon arany- és az 1954-es világbajnokságon ezüstérmet nyert magyar együttesnek. A spanyol válogatottban 1961-ben és 1962-ben négy alkalommal szerepelt. A Bp. Honvéd “Halhatalan tag”-ja. Egy kattintás ide a folytatáshoz....

Kocsis Sándor

Kocsis Sándor

Az „aranycsapat” legjobb képességű játékosainak egyike volt. Tökéletes technika, magas fokú játékintelligencia, kitűnő áttekintés és sziporkázó szellemesség jellemezte. Társait — főleg szélső­jét — pompás átadásokkal foglalkoztatta. Váratlan hú­zásokkal bontotta meg az ellenfél védelmi sorait. Ered­ményességben, a helyzetek kihasználásában kimagasló teljesítményt nyújtott. Mindkét lábbal és fejjel állandó veszélyt jelentett a kapura. Fejjátékával az egész hazai mezőnyből kiemelkedett. Kalmár Jenő óta nem akadt magyar labdarúgó, aki hasonlóan tudott tájékozódni a levegőben. Páratlan ruganyosságának és ütemérzé­kének köszönhette, hogy rendszerint a felugró kapus kinyújtott karjánál is magasabbra lendült, ahonnan nagy biztonsággal és pontossággal irányította fejeseit. Fénykorában a világ legkiválóbb jobbösszekötőjének tartották. Egy kattintás ide a folytatáshoz....

Feljegyzések a fotelból – Szeretem a történelmet

Mielőtt bárki egy jól irányzott hárompontos kísérlettel a kukába dobná a digitális jegyzetemet (zsákolni egy monitort mégis csak kínos lenne) abból a “félelméből”, hogy itt ma nem a tegnapi Honvéd elleni mérkőzésről olvashat, a biztonság kedvéért leszögezem (legalább egy százas szöggel), hogy bár tényleg szeretem a történelmet és Fradi-meccs hiányában már tűkön ülve várom az esti dokufilmet Pompeii katasztrófájáról, a címben szereplő történelem szó természetesen és kötelezően szeretett klubunkhoz, a Fradihoz kötődik. És persze a Honvédhoz, mely Kispestként kezdte és valami megmagyarázatlan “honvágy” miatt ebben az évszázadban visszanyúlt az ötvenes évekhez, mely ténylegesen aranykorszaka volt a piros-fekete(fehér) egyesületnek, de mégis csak Farkas Mihályhoz kötődik még akkor is, ha akkoriban Puskás Öcsi is ott kergette őrületbe az ellenfelet. Plusz az “átcsábított” Kocsis, Budai, Czibor hármas, akiket ha a hatalom nem térít el Kispest felé, labdarúgás dicsőséges történetének legszebb korszakát írhatták volna az Üllői úton. De mielőtt eltévelyednék az ötvenes évek számunkra nagyon is sötét világában és tényleg a kukába találnám a jegyzetemet, talán illene magyarázatot adni a kissé “öndicsérő” címre, melyhez most a legrégebbi riválisunk otthonához, a Hungária körúthoz van köze és természetesen a tegnapi ellenfelünkhöz, a Honvédhoz (vajon miért is “csak a Kispest”?). Bármennyire is furcsa és “életidegen”, de a két csapat eddig több mint száz éves közös története alatt a tegnapi rangadónak már negyedik alkalommal adott otthont az MTK pályája. És mivel szeretem a történelmet és néha még a számmisztikában is hiszek, így elég jó ómennek bizonyult a pályaválasztás, hiszen eddig háromból három győzelem a mérlegünk, amit tegnap este eggyel meg is toldottunk és ha a kedves olvasó eddig eljutott egy csont nélküli dobás kísérlete nélkül, akkor ígérhetem, innentől már csak a tegnapi győzelemre fókuszálok. Egy kattintás ide a folytatáshoz....

2018.IX.15. Bp. Honvéd – Ferencváros: 0-1

Célfutballal nyerte a rangadót a Fradi a Honvéd ellen

Petrjak gólja döntött, négy ponttal megugrott az FTC a tabellán.
A Honvéd abban a reményben lépett pályára ideiglenes otthonában, az MTK-pályán, hogy ha legyőzi a Ferencvárost, a tabella élére ugrik. A labdarúgó NB I 8. fordulójában ezt a számítást Petrjak húzta keresztbe, aki gyors kontra után 16 perc elteltével vezetést szerzett. Ezután fölénybe került a Honvéd, de igazán nagy helyzetet nem tudott kialakítani, így a Fradi négypontos előnyre tett szert a tabellán.

Egy kattintás ide a folytatáshoz....

Sípszó előtt: Budapest Honvéd – Ferencváros

sipszo-elottA két csapat 205. bajnoki mérkőzése következik a Hungária körúti MTK stadionban.

1914. december 5-én találkozott egymással először a két klub, az Auguszta serlegért vívott találkozót 7:0 arányban a zöld-fehérek nyerték. Az első hivatalos (hadi)bajnoki mérkőzésre 1916. október 8-án került sor az Üllői úton. “Változatos, nívós mérkőzésen” a Ferencváros 1:0-ra nyert, Hegyi Mátyás (58 mérkőzésen lépett pályára és 16 gólt szerzett) góljával. A második félidő 35. percében a “kispesti védelem 11-est vét, a megítélt büntető rugást Binder a kapus kezébe lővi”. Az elkövetkező több mint száz évben a Honvéddal a harmadik legtöbb NB I-s mérkőzést játszottuk. A Kispestieket csak a Újpest elleni derbik és az MTK elleni örökrangadók “előzik” meg.

Az eddigi 204 mérkőzés Ferencvárosi mérlege: 112 győzelem, 32 döntetlen, 60 vereség, 460 lőtt és 317 kapott gól.

Egy kattintás ide a folytatáshoz....

Kotász Antal

(Fotó: dr. Kotász Mária archívumából)

Kotász (Gottlieb) Antal (1929. szeptember 1., Vasvár – 2003. július 5., Visegrád) a Kőbányai TK (- 1947), a Vasas (1947-48: 45 bajnoki / 1 gól), a Szegedi Honvéd (1948-50: 45 bajnoki / 8 gól), a Sztálinvárosi Vasmű Építők (1950-54 (Ő volt az első dunaújvárosi válogatott labdarúgó)), majd a Bp. Honvéd (1955-63: 179 bajnoki / 7 gól, egy bajnokcsapat tagja) balfedezete. 1954 és 1961 között 37 találkozón kapott helyet a válogatott csapatban. Tagja volt az 1958. évi világbajnokságon szerepelt magyar együttesnek. Egy kattintás ide a folytatáshoz....

Faragó Lajos: 86

Faragó Lajos (1932. augusztus 3., Budapest) a Kispest ill. Bp. Honvéd (1945-63: 146 bajnoki; három bajnokcsapat tagja) kapusa, 1954 és 1957 között 7 mérkőzésen őrizte a magyar válogatott kapuját. Az 1960-as olimpián bronzérmet nyert magyar válogatott tagja. A Bp. Honvéd örökös bajnoka. Egy kattintás ide a folytatáshoz....

Budai László

budai-laszlo-6A sok sikert aratott „arany­csapat” jobbszélsője Kocsis Sándorral együtt világ­hírű szárnyat alkotott. Kettőjük összeszokottsága (szinte minden edzés után még vagy egy órát gyakorolta a híressé vált ferencvárosi jobbszárny ezt a specialitását) min­taszerű volt. Szinte egymás gondolatait is ismerték. A zömök, lendületes, bátor labdarúgó nagy gyorsasága kitűnően érvényesült ebben a környezetben. „Behunyt szemmel” is tudta, hogy Kocsis mikor és hová íveli vagy lövi eléje a labdát, amellyel azután villám­gyorsan elszáguldott — akár az alapvonalig. Pontos beadásaival — amelyekből társai, főleg Kocsis, sok gólt értek el — mesterien értett a támadások ered­ményes befejezéséhez. Erőteljes lövéseivel gyakran veszélyeztette az ellenfél kapuját. Roppant hasznos, fáradhatatlan, a mezőnyben is nagy munkát vállaló játékos volt. Egy kattintás ide a folytatáshoz....

OLDALAK
Ranglisták és statisztikák:
VVK 50 – A kupasiker 14 legszebb pillanata
FOTELSZURKOLÓ
FACEBOOK:
Novák Dezső utánpótlás emléktornák
HOST