Bp. Honvéd (Kispest; KAC)

Muzeális bajnoki beharangozó: 1989.X.21. Bp. Honvéd – Ferencváros 0:2

Közelmúltunkban ritkán fordult elő, hogy a történelem körbeöleljen egy bajnoki mérkőzést. Sokan talán még azt is vitatnák, hogy 25 év távlatából lehet-e történelemről beszélni, és itt nem elsősorban az évek miatt, hanem az azóta eltelt időszak politikai történései miatt. Pedig akkor, 1989 októberében már az ajtónk előtt toporgott a szabadság semmivel sem pótolható lágy fuvallata. Fiatalok voltunk és lelkesek, nyáron már szabadon skandáltuk, hogy „ruszkik haza”, rogyadozott a negyven éves kommunista rezsim, október elején fel is oszlatta magát az MSZMP, és 18-án Szűrős Mátyást megbízták a köztársaság elnöki feladatok ellátásával, rá öt nappal meg kikiáltotta a Magyar Köztársaságot. Megközölve a két dátumot, október 21-én meg a Bozsik stadionban simán vertük a Budapesti Honvédot.

De most a politika szintjén hagyjuk el a rendszerváltást és maradjunk a focinál, mert ott is jelentős változások kezdődtek. Az eltelt negyedszázad számtalan sikert hozott, de volt részünk csalódásban és kétség között is vergődtünk éveken át. A 80-s évek amúgy sem a Fradi dicsőségét hozta, sőt volt két olyan év, amikor még a kiesés is meglegyintette az ország legnépszerűbb klubját. Újra Dalnoki Jenőt hívták egy új Fradi kialakításához, de sajnos a „pipás” mesternek most nem sikerült az, ami 1975-ben. 1987 októberében, az őszi szezon 10. fordulóban elszenvedett hazai vereség után (ZTE 1:3) lemondott és távozott az Üllői útról. Addig sem volt rózsás a helyzetünk, de a mester távozásával az összes „vészharang” egyszerre szólalt meg a Szentély környékén. A Fradi akkori irányítói nem akartak több kockázatot vállalni, ezért a „tutira” mentek. Jött a zöld-fehér triumvirátus: Albert Flórián szakosztály-igazgató, Rákosi Gyula vezetőedző és Szűcs Lajos “pályaedző”. Három zseniális játékos, három Fradi legenda – kell ennél jobb megoldás? Tovább olvasom

Ritka vendég a döntetlen a Bozsik stadionban

A két csapat 193. bajnoki mérkőzése következik. Ez történt a múltban.

1914. december 5-én találkozott egymással a két klub először. Az Auguszta serlegért vívott találkozót 7:0 arányban a zöld-fehérek nyerték. Az I. világháború alatt még további két alkalommal (az Amatőr Ligabajnokság és a Hadikupa ugyancsak bajnokságpótló mérkőzések keretében) mérkőzött meg a két egylet 1915-ben. Tovább olvasom

Esterházy Márton: 58

Esterházy Márton (1956. április 9., Budapest) a KSI (1966-72), a Csillaghegyi MTE (1974), a III. ker TVE (1975), a Budafoki MTE (1976-77), a Ferencváros (1977-79: 21 bajnoki / 2 gól; egy kupagyőztes csapat tagja), a Vasas Izzó (1979-80), a Bp. Honvéd (1980-84: 152 banoki / 59 gól három bajnokcsapat tagja), az AEK Athén (1984-87), a Panathinaikosz (1987), a Casino Salzburg (1988), a CS Chenois (1989-91), az FC Bulle (1991-92), a Bag (1992) és az FC Weissenbach (1993) csatára. 1980 és 1988 között 29 válogatott találkozón 11 gólt szerzett. Tovább olvasom

Puskás Ferenc

Puskás Ferenc (1927. április 1., Kispest – 2006. november 17., Budapest) a Kispest AC majd a Budapesti Honvéd (1942-57: 349 bajnoki / 358 gól; öt bajnokcsapat tagja; négyszeres gólkirály) és a Real Madrid (1958-67: 179 bajnoki / 159 gól; hat bajnok-, két kupagyőztes-, három BEK-győztes- és egy Világkupa-győztes csapat tagja; négyszeres gólkirály) balösszekötője, 1945 és 1956 között 85 válogatott mérkőzésen szerepelt és 84 gólt szerzett. Tagja és csapatkapitánya volt az 1952. évi olimpiai játékokon arany- és az 1954-es világbajnokságon ezüstérmet nyert magyar együttesnek. A spanyol válogatottban 1961-ben és 1962-ben négy alkalommal szerepelt. A Bp. Honvéd “Halhatalan tag”-ja. Tovább olvasom

Tichy Lajos

Tichy Lajos (1935. március 21., Újpest – 1999. január 6., Budapest), a Bp. Honvéd (1953-71: 320 bajnoki / 247 gól; két bajnok- és egy kupagyőztes csapat tagja, ötszörös gólkirály; az év játékosa: 1958/59) belsőcsatára, 1955 és 1971 között 72 alkalommal játszott a legjobb tizenegyben és 51 gólt szerzett. Tagja volt az 1958. és 1962. évi világbajnokságon szerepelt magyar együttesnek, az 1964-es EB-bronzérmes magyar válogatott tagja. A Bp. Honvéd örökös bajnoka. Tovább olvasom

Bozsik József

Bozsik József (1925. november 28., Kispest – 1978. május 31., Budapest) a Kispesti AC és a Bp. Honvéd (1942-62: 447 bajnoki / 33 gól; öt bajnokcsapat tagja; az év játékosa: 1952) jobbfedezete, 1947 és 1962 között 101 alkalommal játszott a válogatott csapatban és 11 gólt ért el. Tagja volt az 1952. évi olimpiai tornán arany- és az 1954-es világbajnokságon ezüstérmet nyert, valamint az 1958. évi világbajnokságon szerepelt magyar együttesnek. Válogatott labdarúgóink rangsorában az első helyen áll! A Bp. Honvéd “Halhatatlan tag”-ja. Tovább olvasom

Feljegyzések a fotelból – Mélyponton

fotelszurkolo_newNem irigyeltem a héten Ricardo Monizt. Elég nehéz feladat lehetett kizökkenteni a csapatot az Akeem tragédiája okozta sokkból, ehhez jött még a Puskás Akadémia elleni nem várt vereség. Pedig a derbi után a fellegekben jártunk, azt hittük, hogy az előttünk álló 4-5 mérkőzés után – melyeket a papírforma szerint hoznunk kellett volna – már csak a Videotonnal kell majd megküzdeni az őszi elsőségért. Ettől még a derbi utolsó 5 perce sem tántorított el, pedig már akkor elindult egy olyan folyamat, mely szembement az elmúlt egy év eredményeivel. És itt nem csak a pontszámokra gondolok, hanem arra, ahogy kezdett újra felépülni a Fradi. Tisztultak a viszonyok, rohamtempóval épül a stadion, elkészült a látogatói központ. Ehhez jött a jó bajnoki kezdet, a derbi és a 22 ezer néző. Ebbe rondított bele a sors, és ezt próbálják egyes erők lerombolni. Ha ezekhez hozzávesszük Moniz első Fradi mérkőzését, a Nemzeti Sport “Nem nyert” főcímét, valamint a Honvéd elleni “visszavágót” ahol szintén vereséget szenvedtünk, talán érthetővé válik a címben megfogalmazott személyes kétely. Nem csak a külső körülményeket és a csapat felett lebegő bizonytalanságot kellett megoldania, hanem a Honvéd elleni “babonát” is… ami nem is sikerült. Tovább olvasom

2013.X.6. Ferencváros – Bp. Honvéd: 1-2

20131006-honved-villanyujsagKispest, nagy meglepetés: Fradit vert a Honvéd az NB I rangadóján

A labdarúgó NB I 10. fordulójában a Ferencváros a Honvédot fogadta a Puskás Ferenc Stadionban. A zöld-fehérek hamar vezetést szereztek Gyömbér Gábor okos találatával, de a kispestiek Raffaele Alcibiade és Ayub Daud találatával fordítani tudtak.

Tovább olvasom

Foci gólja hozta az utolsó Honvéd sikert a Népstadionban

A két csapat 192. bajnoki mérkőzése következik. Ez történt a múltban. Tovább olvasom

Kocsis Sándor

Kocsis Sándor

Az „aranycsapat” legjobb képességű játékosainak egyike volt. Tökéletes technika, magas fokú játékintelligencia, kitűnő áttekintés és sziporkázó szellemesség jellemezte. Társait — főleg szélső­jét — pompás átadásokkal foglalkoztatta. Váratlan hú­zásokkal bontotta meg az ellenfél védelmi sorait. Ered­ményességben, a helyzetek kihasználásában kimagasló teljesítményt nyújtott. Mindkét lábbal és fejjel állandó veszélyt jelentett a kapura. Fejjátékával az egész hazai mezőnyből kiemelkedett. Kalmár Jenő óta nem akadt magyar labdarúgó, aki hasonlóan tudott tájékozódni a levegőben. Páratlan ruganyosságának és ütemérzé­kének köszönhette, hogy rendszerint a felugró kapus kinyújtott karjánál is magasabbra lendült, ahonnan nagy biztonsággal és pontossággal irányította fejeseit. Fénykorában a világ legkiválóbb jobbösszekötőjének tartották. Tovább olvasom

Kotász Antal

(Fotó: dr. Kotász Mária archívumából)

Kotász (Gottlieb) Antal (1929. szeptember 1., Vasvár – 2003. július 6., Budapest) a Kőbányai TK (- 1947), a Vasas (1947-48: 45 bajnoki / 1 gól), a Szegedi Honvéd (1948-50: 45 bajnoki / 8 gól), a Sztálinvárosi Vasmű Építők (1950-54 (Ő volt az első dunaújvárosi válogatott labdarúgó)), majd a Bp. Honvéd (1955-63: 179 bajnoki / 7 gól, egy bajnokcsapat tagja) balfedezete. 1954 és 1961 között 37 találkozón kapott helyet a válogatott csapatban. Tagja volt az 1958. évi világbajnokságon szerepelt magyar együttesnek. Tovább olvasom

Faragó Lajos

Faragó Lajos (1932. augusztus 3., Budapest) a Kispest ill. Bp. Honvéd (1945-63: 146 bajnoki; három bajnokcsapat tagja) kapusa, 1954 és 1957 között 7 mérkőzésen őrizte a magyar válogatott kapuját. Az 1960-as olimpián bronzérmet nyert magyar válogatott tagja. A Bp. Honvéd örökös bajnoka. Tovább olvasom

Budai László

A sok sikert aratott „arany­csapat” jobbszélsője Kocsis Sándorral együtt világ­hírű szárnyat alkotott. Kettőjük összeszokottsága (szinte minden edzés után még vagy egy órát gyakorolta a híressé vált ferencvárosi jobbszárny ezt a specialitását) min­taszerű volt. Szinte egymás gondolatait is ismerték. A zömök, lendületes, bátor labdarúgó nagy gyorsasága kitűnően érvényesült ebben a környezetben. „Behunyt szemmel” is tudta, hogy Kocsis mikor és hová íveli vagy lövi eléje a labdát, amellyel azután villám­gyorsan elszáguldott — akár az alapvonalig. Pontos beadásaival — amelyekből társai, főleg Kocsis, sok gólt értek el — mesterien értett a támadások ered­ményes befejezéséhez. Erőteljes lövéseivel gyakran veszélyeztette az ellenfél kapuját. Roppant hasznos, fáradhatatlan, a mezőnyben is nagy munkát vállaló játékos volt. Tovább olvasom

Mészáros József

Mészáros József (1923. január 16., Pestszenterzsébet – 1997. április 21., Budapest) a Pesterzsébeti MTK (1938-40), a Kispest (1940-48: 203 bajnoki / 112 gól), a Ferencváros, az ÉDOSZ, a Bp. Kinizsi (1948-54: 136 bajnoki /30 gól; egy bajnokcsapat tagja), a Bp. Vörös Meteor majd újra a Ferencváros (1957) csatára 1948-ban egy alkalommal játszott a válogatottban és kétszer volt eredményes.  Tovább olvasom

Leonardo és a Favela törvénye
OLDALAK
Következik: 2014.04.20. 16:30 Bp. Honvéd – Ferencváros
HOST:
FOTELSZURKOLÓ