Bp. Honvéd (Kispest; KAC)

Feljegyzések a fotelból – Szeretem a történelmet

Mielőtt bárki egy jól irányzott hárompontos kísérlettel a kukába dobná a digitális jegyzetemet (zsákolni egy monitort mégis csak kínos lenne) abból a “félelméből”, hogy itt ma nem a tegnapi Honvéd elleni mérkőzésről olvashat, a biztonság kedvéért leszögezem (legalább egy százas szöggel), hogy bár tényleg szeretem a történelmet és Fradi-meccs hiányában már tűkön ülve várom az esti dokufilmet Pompeii katasztrófájáról, a címben szereplő történelem szó természetesen és kötelezően szeretett klubunkhoz, a Fradihoz kötődik. És persze a Honvédhoz, mely Kispestként kezdte és valami megmagyarázatlan “honvágy” miatt ebben az évszázadban visszanyúlt az ötvenes évekhez, mely ténylegesen aranykorszaka volt a piros-fekete(fehér) egyesületnek, de mégis csak Farkas Mihályhoz kötődik még akkor is, ha akkoriban Puskás Öcsi is ott kergette őrületbe az ellenfelet. Plusz az “átcsábított” Kocsis, Budai, Czibor hármas, akiket ha a hatalom nem térít el Kispest felé, labdarúgás dicsőséges történetének legszebb korszakát írhatták volna az Üllői úton. De mielőtt eltévelyednék az ötvenes évek számunkra nagyon is sötét világában és tényleg a kukába találnám a jegyzetemet, talán illene magyarázatot adni a kissé “öndicsérő” címre, melyhez most a legrégebbi riválisunk otthonához, a Hungária körúthoz van köze és természetesen a tegnapi ellenfelünkhöz, a Honvédhoz (vajon miért is “csak a Kispest”?). Bármennyire is furcsa és “életidegen”, de a két csapat eddig több mint száz éves közös története alatt a tegnapi rangadónak már negyedik alkalommal adott otthont az MTK pályája. És mivel szeretem a történelmet és néha még a számmisztikában is hiszek, így elég jó ómennek bizonyult a pályaválasztás, hiszen eddig háromból három győzelem a mérlegünk, amit tegnap este eggyel meg is toldottunk és ha a kedves olvasó eddig eljutott egy csont nélküli dobás kísérlete nélkül, akkor ígérhetem, innentől már csak a tegnapi győzelemre fókuszálok. Egy kattintás ide a folytatáshoz....

2018.IX.15. Bp. Honvéd – Ferencváros: 0-1

Célfutballal nyerte a rangadót a Fradi a Honvéd ellen

Petrjak gólja döntött, négy ponttal megugrott az FTC a tabellán.
A Honvéd abban a reményben lépett pályára ideiglenes otthonában, az MTK-pályán, hogy ha legyőzi a Ferencvárost, a tabella élére ugrik. A labdarúgó NB I 8. fordulójában ezt a számítást Petrjak húzta keresztbe, aki gyors kontra után 16 perc elteltével vezetést szerzett. Ezután fölénybe került a Honvéd, de igazán nagy helyzetet nem tudott kialakítani, így a Fradi négypontos előnyre tett szert a tabellán.

Egy kattintás ide a folytatáshoz....

Kotász Antal

(Fotó: dr. Kotász Mária archívumából)

Kotász (Gottlieb) Antal (1929. szeptember 1., Vasvár – 2003. július 5., Visegrád) a Kőbányai TK (- 1947), a Vasas (1947-48: 45 bajnoki / 1 gól), a Szegedi Honvéd (1948-50: 45 bajnoki / 8 gól), a Sztálinvárosi Vasmű Építők (1950-54 (Ő volt az első dunaújvárosi válogatott labdarúgó)), majd a Bp. Honvéd (1955-63: 179 bajnoki / 7 gól, egy bajnokcsapat tagja) balfedezete. 1954 és 1961 között 37 találkozón kapott helyet a válogatott csapatban. Tagja volt az 1958. évi világbajnokságon szerepelt magyar együttesnek. Egy kattintás ide a folytatáshoz....

Faragó Lajos

Faragó Lajos (1932. augusztus 3., Budapest – 2019. május 13.) a Kispest ill. Bp. Honvéd (1945-63: 146 bajnoki; három bajnokcsapat tagja) kapusa, 1954 és 1957 között 7 mérkőzésen őrizte a magyar válogatott kapuját. Az 1960-as olimpián bronzérmet nyert magyar válogatott tagja. A Bp. Honvéd örökös bajnoka. Egy kattintás ide a folytatáshoz....

Feljegyzések a fotelból – A harmincadik prolongálva

Mivel még a látszatát is elszeretném kerülni annak, hogy egyből a világ összeg haragját rázúdítom a kedves olvasóra, másodállásban meg felcsapok olyan összeesküvés-elmélet gyártónak, amit még Mel Gibson és Julia Roberts is megirigyelne, inkább arról a sajtról írnék hőskölteményt, amit saját szánkból énekeltünk ki. Természetesen senki sem számítson egy Illiászra, bár egy kissé erőltetve tudnék párhuzamokat vonni Trója ostromáról és a Fradiról, igaz ebből inkább egy magyar nótás kesergő kerekedni ki és nem egy hősies eposz. A kályhától sem akarok túl messzire menni, hiszen a fociban sem létezik a “ha” szócskával kezdődő magyarázatok (hasonlóval a Videoton is előállhatna), de azt tényleg nehéz megemészteni, hogy az utolsó három mérkőzésünkön kidolgozott húsz helyzetből egyetlen egyet sem tudtunk értékesíteni. Videoton, Vasas, Honvéd: három mérkőzés, három pont, két gól. Az utóbbit nem azok lőtték, akik az emlegetett “szamarat” kihagyták, hanem Blazic. Aki ugyebár védő, sőt Otigba sérülése után az egyetlen hadrafogható belső védő. Ennek ellenére a hátán vitte a csapatot, mert ha ő kétszer nem kerül elő “valahonnan” a tömegből, akkor még pontokat sem szerzünk. Pedig ha (mégis csak használni vagyok kénytelen) a Varga-Böde-Paintsil-Nagy négyesfogat a helyzeteinek csak a negyedét értékesíti, szombaton, a DVTK ellen már nyakunkba akaszthatták volna az aranyat. Ehelyett most kesergünk, vergődünk és visszaküldjük Kínába az összes importált szabót. Nincs rájuk szükség, a harmincadik csillagot eltettük jobb napokra…vagy inkább jobb évekre. Álmodtunk róla, reménykedtünk és hittük azt, hogy a mai Fradi, bár fényévekre van dicsőséges múltunk legendás bajnokcsapatitól, de jobb, mint a jelenben bármelyik csapat. De ez sajnos kevés. Egyrészt saját magunkat fosztottuk meg a harmadik csillagtól, másrészt ebben mások is jelentős szerepet játszottak…pedig nekik nem ez lett volna a feladatuk. Egy kattintás ide a folytatáshoz....

2018.V.19. Bp. Honvéd – Ferencváros: 1-1

A Videoton nyerte meg a Honvéd és a Fradi rangadóját…

Nem bírt a címvédővel a Ferencváros, a forduló győztese a három pontot szerző fehérvári csapat.
A bajnoki címre törő Ferencváros nem tudott nyerni a címvédő Budapest Honvéd otthonában, az egy egyre végződő rangadó győztese így az éllovas, a 31. fordulóban a maga bajnokiját megnyerő Videoton lett.

Egy kattintás ide a folytatáshoz....

Esterházy Márton: 62

Esterházy Márton (1956. április 9., Budapest) a KSI (1966-72), a Csillaghegyi MTE (1974), a III. ker TVE (1975), a Budafoki MTE (1976-77), a Ferencváros (1977-79: 21 bajnoki / 2 gól; egy kupagyőztes csapat tagja), a Vasas Izzó (1979-80), a Bp. Honvéd (1980-84: 152 banoki / 59 gól három bajnokcsapat tagja), az AEK Athén (1984-87), a Panathinaikosz (1987), a Casino Salzburg (1988), a CS Chenois (1989-91), az FC Bulle (1991-92), a Bag (1992) és az FC Weissenbach (1993) csatára. 1980 és 1988 között 29 válogatott találkozón 11 gólt szerzett. Egy kattintás ide a folytatáshoz....

Tichy Lajos

Tichy Lajos (1935. március 21., Újpest – 1999. január 6., Budapest), a Bp. Honvéd (1953-71: 320 bajnoki / 247 gól; két bajnok- és egy kupagyőztes csapat tagja, ötszörös gólkirály; az év játékosa: 1958/59) belsőcsatára, 1955 és 1971 között 72 alkalommal játszott a legjobb tizenegyben és 51 gólt szerzett. Tagja volt az 1958. és 1962. évi világbajnokságon szerepelt magyar együttesnek, az 1964-es EB-bronzérmes magyar válogatott tagja. A Bp. Honvéd örökös bajnoka. Egy kattintás ide a folytatáshoz....

Feljegyzések a fotelból – Havas gólparádé

Talán nem ildomos zsörtölődéssel indítani a tavasz első jegyzetét, mert a végén még én is úgy járok, mint a Párhuzamos Mesékben Janó bácsi, aki addig cseszegette a feleségét, míg egy nap azt vette észre, hogy nem csak a húsleves hiányzik az asztalról, hanem Ági néni is a hitvesi ágyból. Utána meg már hiába írt cifrangos betűkkel egy kockás papírra és tűzte ki a bejárati ajtóra, miszerint csak akkor gyere haza, ha a húsleves tál is veled jön, bizony az még most is ott díszeleg, pedig annak már nyolcvan éve. Én meg reményeim szerint nem szeretnék addig várni, a következő hazai meccsen már ott akarok (nem csak szeretnék) ülni az Arénában. Tegnap is ott lettem volna ha nem szól közbe az MLSZ, a tél, és a tv bizarr hármasa, melyből a telet még nem is tudom hibáztatni, hiszen mégis csak február van és manapság ilyenkor szokott felébredni és támadást indítani a gázszámlák ellen, de vajon a másik kettő szervezetben egyetlen ember sem volt aki szurkolóként tudott volna döntést hozni? Ha tőlünk nyugatabbra, ahol szintén meccs meccset követ a tévékben, februárban tudnak már délután fél kettőtől kezdeni (pedig néhány országban még az időjárás is kedvezőbb), nálunk vajon miért nem? Mert szurkolóbarát a szövetség, vagy egyszerűen csak nem hisznek az időjósoknak? Ha nem a Fradi játszott volna, biza drukkoltam volna a tegnap esti (előre megjósolt) havazásnak, hogy zúduljon annyi a pályára, hogy a labda helyett hólapáttal a kezükben futkározzanak a játékosok, de mivel Böde Daniéknak kellett megszereznie a három pontot, így először is áldottam az eszünket, hogy nem tekertük le a 120 km-t (pedig a mez-sál-bérlet hármas már ki volt készítve), utána meg aggódtam, főleg a harmadik gólunk után, nehogy tényleg a hólapátok kerüljenek reflektorfénybe. Egy kattintás ide a folytatáshoz....

OLDALAK
Ranglisták és statisztikák:
Következik: 07.17. 19:30 BL selejtező FC Ludogorec-FTC (TV: M4)
VVK 50 – A kupasiker 14 legszebb pillanata
FOTELSZURKOLÓ
Novák Dezső Utánpótlás Emléktornák
FACEBOOK:
HOST