DVTK (Diósgyőr; DIMÁVAG)

Feljegyzések a fotelból – Győztes évzáró

Eredményes, fárasztó, szenvedélyes évet zárunk. A magyar nyelv bőségesen rendelkezik jelzőkkel, több sort is tele tudnék í­rni velük mely mind-mind igaz lenne az eltelt hat hónapra. Voltunk Moszkvában, Barcelonában, a Balkánon és fél Magyarországot is körbe jártuk. Több ezer kilométer, ami nem csak a közlekedési eszközöket terhelte meg, hanem a játékosokat és a szurkolókat is. De megérte. Nagyon is megérte, mert a sok jelző helyett talán egyetlen szó is elég arra, amit július 10-től december 15-ig átéltük: sikeres. Ezt nem kell fokozni, a számok, az eredmények magukért beszélnek. 15 bajnoki forduló, 14 nemzetközi kupamérkőzés és 3 Magyar Kupa találkozó. A felkészülés során és a válogatott szünetekben voltak még felkészülési mérkőzések is, de azokat már “fölösleges” számolgatni, hiszen a lényeg mégis a nemzetközi szereplésen és a bajnokságon volt. Emlí­thetném még a Magyar Kupát is (mely az egyetlen kellemetlen emlék), de az az összképen már nem nagyon változtat. Csúnya szóval “elengedtük” ezt a sorozatot, ősszel elég volt a kettős terhelés, bár egy Békéscsabát még félálomban is verni kellett volna. Nehezebb lett volna “elengedni” ha nem sikerül a csoportkör és ha nem vezetnénk magabiztosan a bajnokságot. De í­gy csak egy legyintés (annál azért egy kicsivel több), de amit mellé a mérlegre fel tudunk pakolni, az bizony mindent überel, attól az inga akkorát leng, hogy át kell gondolni és főleg számolni a nehézségi erő hatását. Arra meg végképp nem vállalkoznék, egyrészt mert annak idején hiányoztam a fizika órákról, másrészt az eredmények sokkal többet mondanak a képleteknél. Csoportkör – ahol az utolsó meccsen egy kis szerencsével és egy jobb bí­rói szemüveggel akár tovább is juthattunk volna, bár ennek elemzésére sokkal több időt kéne fordí­tani. Rágódni sem szabad sokat, mert az elején már azt is “ajándéknak” tekintettük, ha hosszú évek után kijutunk Európába. Egy kattintás ide a folytatáshoz....

2019.XII.15. DVTK – Ferencváros: 0-1


Egy gól is elég volt a Ferencváros-győzelemhez

Zubkov találatára nem érkezett válasz a lelkes DVTK-tól, a 8311 szurkoló remek hangulatot teremtett.
A Ferencváros győzelemmel búcsúzott az évtől, Olekszandr Zubkov szabadrúgásból szerzett góljával elhozta mindhárom pontot Diósgyőrből a labdarúgó NB I 16., ez évi utolsó fordulójában.

Egy kattintás ide a folytatáshoz....

Sí­pszó előtt: DVTK – Ferencváros

sipszo-elottVasárnap a 102. bajnoki mérkőzésünk következik a DVTK ellen Miskolcon az Andrássy Gyula utcai stadionban

A két csapat először (majd rögtön két nap múlva másodszor) az 1924/25 évi bajnoki szezon lezárásaként, az országos bajnoki döntőben játszott egymással az Üllői úton. Az első mérkőzés döntetlennel zárult, í­gy meg kellett ismételni a találkozót. Az újabb mérkőzésen 2:1-es ferencvárosi siker született. A történelmi, első összecsapáson az Amsel – Takács I., Hungler II. – Furmann, Sándor, Blum – Tóth, Lyka I., Kelemen, Nikolsburger, Kohut összetételŠ± csapat lépett pályára, a gólokat Nikolsburger, Kelemen illetve Völker II. (2) szerezték. A megismételt mérkőzésen Tóth, Lyka I. és Kelemen helyett Müller, Földessy és Steczovits lépett pályára. Kohut gólja mellett egy öngól is született a zöld-fehérek győzelmével végződő mérkőzésen.

Az eddigi 101 bajnoki mérkőzés Ferencvárosi mérlege: 64 győzelem, 18 döntetlen, 19 vereség, 216 lőtt és 103 kapott gól.

Egy kattintás ide a folytatáshoz....

Feljegyzések a fotelból: -1, +1, 3 pont

A csütörtöki fieszta után vissza kell zökkennünk a jelenbe. Az 5 éves nemzetközi kóma után teljesí­tettük azt, amit megkövetelt a “haza”. Innentől, bármennyire is fontos lenne a jó csoportkörös teljesí­tés, számomra első bajnokság, a bajnoki cí­m megvédése, hiszen enélkül jövőre sokkal, de sokkal nehezebb lenne lekopí­rozni az idei csoportkört. Ez meg akkor is igaz, ha papí­ron van két sorunk, de a hokiban is igaz, hogy általában az első sor hozza a gólokat, a második és főleg a harmadik meg megpróbálja védeni azt. Most nem akarok példálózni a múltheti felcsúti kisiklással, hiszen az ottani kisvasút még zötykölődik valahogy, de nekünk nagy pofon volt, amit csütörtök annullált ugyan, de sajnos a bajnoki táblázaton mégis csak ott éktelenkedik. Ráadásul a benzinkút, levetkőzve a vaduzi égési sérüléseket, sorra hozza meccseit, és futószalagon termeli a gólokat. A csoportkörös eufória mondathatja velünk, hogy nincs is gond, legyőzzük őket háromszor és helyreáll a világbéke, de tudjuk azt is, hogy ez sem olyan egyszerŠ± mint az egyszeregy. Az is tény, hogy még 28 forduló (nekünk 30) még hátra van, de ősszel hat EL meccsünk lesz és megnézve a sorsolást, olyan “szerencsésen” jön ki, hogy utána mindig idegenbe megyünk, ami nekünk soha sem életbiztosí­tás. Ennyit a jósdai tevékenységről, zökkenjünk vissza a jelenbe. Vasárnap van, trópusi hőség, meccsnap egy olyan ellenfél ellen akit mostanság bucira vertünk (az utolsó négy meccsünk: 19-2), ezért rotálás ide vagy oda, nem okozhatott volna gondot a DVTK legyőzése. Egy kattintás ide a folytatáshoz....

2019.IX.1. Ferencváros – DVTK: 1-0

Szinte 90 perc emberhátrány – í­gy is nyert a Ferencváros

Isaelt az 5. percben kiállí­tották, a Ferencvárosnak ennek ellenére még egy büntető kihagyása is belefért a DVTK ellen.
A szinte a teljes mérkőzést emberhátrányban töltő Ferencváros 1–0-ra nyert odahaza a tabella utolsó helyére süllyedő Diósgyőri VTK ellen a labdarúgó NB I 5. fordulójának záró mérkőzésén.

Egy kattintás ide a folytatáshoz....

Feljegyzések a fotelból – Hetet egy csapásra

Vannak mérkőzések melyek soha nem törlődnek az emlékezetünkből. Nem tehetek róla, de közel harminc év távlatából is, ha a következő ellenfelünk a Diósgyőr, akaratlanul az 1992. júniusi fieszta ugrik be. Nem csak a fiatalságom (annyira azért már akkor sem voltam ifjonc) miatt, pedig minden ami manapság már fejcsóválást “ingerelne” a hatóságokból (talán már az idősödő énemből is), az megtörtént azon a felejthetetlen napon. És ha most a diósiak földjére látogattunk volna, minden bizonnyal néhány mondattal meg is emlékeznék arról a közel 20 óráról, mely úgy bebörtönözte magát az emlékeimben, mintha azok Alcatraz szigetén raboskodnának. Persze igazságtalan lennék, ha minden diósi emléket egyetlen meccshez kötnék, hiszen a közelmúltunkban is voltak olyan találkozók, melyek ha nem is költöznek el a “Sziklára”, de néhány napos előzetest nagyon is megérnek. Gondoljunk csak 2016 nyarára, benne egy féltucat, egy zseniális Dilaver bombagól, vagy az utolsó két hazai négyesre, Varga és Páncél Józsi duplája, mind-mind olyan emlékkép, melyeket ha felidézünk, jobb kedvvel indulunk szombat este a Groupama Aréna irányába. És ha jókedvünkben ezekhez még hozzátesszük a múltheti Felcsút elleni négyest, nem csak egy újabb gólparádé elevenedik meg lelki szemeink előtt, hanem egyből kapaszkodni kezdtünk az ég felé egy harmadik csillagé. Álom, álom, édes álom, szól a dal Kálmán Imre Csárdáskirálynőjében, de mi nem álmokat akarunk kergetni, és nem is elrévedni a múlt emlékeiben, nekünk most a jelen számí­t, a győzelem, mely egy újabb lépést jelent a végső célunk felé. Ha anno a Via Appia Rómába vezetett, úgy a jelenben az Üllői út minden irányból egyetlen szám felé vezeti a zöld-fehér szí­nek szerelmeseit. Még 11 útelágazás, melyből az elsőt, szombat este kellett teljesí­teni. Egy kattintás ide a folytatáshoz....

2019.III.2. Ferencváros – DVTK: 7-0

Hetet egy csapásra, a DVTK volt az áldozat

A Ferencváros a két csapat legutóbbi négy bajnokiján tizenkilenc gólt rámolt be a Diósgyőrnek.
A Ferencváros 7–0-ra megverte odahaza az újpesti vendégjáték után ismét összezuhant Diósgyőrt a labdarúgó NB I 23. fordulójának záró mérkőzésén.

Egy kattintás ide a folytatáshoz....

OLDALAK