DVSC

Feljegyzések a fotelból – Ezt (is) megérdemeltük!

Most talán az lenne a legjobb, ha kimennék a teraszra és élvezném a februári napsütést. Az legalább simogatna, kezemben egy doboz sörrel gyűjteném magamba az éltető sugarakat és nem kéne magyarázatot találni arra a 90 percre ami lepergett előttünk. A gond az, hogy valójában még keserűséget és haragot sem érzek, és legszívesebb elintézném azzal, hogy megérdemeltük a vereséget mert mindent meg is tettünk annak érdekében, hogy ez így alakuljon. Ráadásul még az első harminc percet leszámítva benne is volt a levegőben, szinte lekopíroztuk a múltheti meccsünket, a különbség csupán annyi, hogy a Debrecen jobban ráérzett a győzelem ízére. Éltek is vele, megérdemelték. Ezzel meg le is zárhatnám az egész “fecsegést”, mert én is válaszokat várok a szakmai stábtól. Nem üres szócséplést, nem semmit mondó magyarázatot. Mert nem ezt ígérték, mert ősszel úton útfélén azt hallgattuk, hogy majd tavasszal látjuk az igazi Rebrovi csapatot. Eddig megkaptuk: háromból egy soványka győzelem, egy döntetlen és egy vereség. Ez meg akkor is kevés, ha az üldöző Videoton eddig megtette a szívességet és többet hibázott mint mi. Este még rátehet egy lapáttal, de jelenleg az sem hozna igazán tűzbe. Pedig ahogy múlnak a percek és ahogy egyre tehetetlenebbül érzem magam, úgy tör rám a keserűség. Egy kattintás ide a folytatáshoz....

2019.II.16. DVSC – Ferencváros: 2-1

Elképesztő hajrá, csodagóllal fordított a DVSC a Ferencváros ellen

A debreceniek a hajráig még hátrányban voltak, a debütáló Zsóri Dániel ollózós gólja döntött a 94. percben.
Az utolsó pillanatban szerzett szenzációs ollózós góllal nyert a Debrecen a Ferencváros ellen a labdarúgó NB I 21. fordulójában. Az első félidőben remekül játszott a Ferencváros, de a másodikban ráült az eredményre, és erre ráfizetett, mert előbb Tőzsér Dániel tizenegyesből egyenlített, majd az utolsó pillanatban Zsóri Dániel ollózós góllal szerezte meg a győzelmet.

Egy kattintás ide a folytatáshoz....

Sípszó előtt: Debrecen – Ferencváros

sipszo-elottA 92. bajnoki mérkőzésünk következik szombaton a Loki ellen, a debreceni Nagyerdei stadionban.

Annak ellenére, hogy a közelmúltunk számtalan emlékezetes Ferencváros-Debrecen mérkőzést tud elővarázsolni a cilinderből (volt köztük “bajnoki döntő” is – nem is egy), a Fradi ellenfeleként a DVSC nem került a legtöbb NB1-s mérkőzést játszó csapatok “top-10-be”. A Loki elleni találkozók a rendszerváltástól számítanak igazi rangadóknak, sőt az elmúlt 20 évben épp a hajdúságiakkal vívtuk a legfontosabb bajnoki mérkőzéseket. Ezekben az években az MTK jelenti az örökrangadót, az Újpest a derbit, a Debrecen meg bajnoki döntőket.

Az eddigi 91 mérkőzés Ferencvárosi mérlege: 40 győzelem, 25 döntetlen, 26 vereség, 142 lőtt és 100 kapott gól.

Egy kattintás ide a folytatáshoz....

Feljegyzések a fotelból – Küzdés jeles, játék közepes

Nem gondoltuk, hogy lesznek nehézségeink. A derbi győzelmi eufóriájával a szívekben, hét pont előnnyel a tabellán, egy “EU-komfortos” csapatra “hajazó” tizeneggyel a kezdőben vajon mi másra gondolhattunk volna? Tömören: ki kell siklatni a lokomotívot, a rajta utazó és a tollait borzoló pulykakasnak szólni kell, hogy a tyúkok Debrecenben maradtak, nem kell itt illegetni magát, a tojásrántotta helyett mi zöld-fehér gólrántottára készülünk, csipetnyi kalocsai paprikával meghintve, mert már túl vagyunk az első bajnoki etap legnehezebb részén, ráadásul október elején az időjárás is úgy gondolta, hogy nem hoz fölénk felhőket, nem küldi ránk az esőisteneket és még nagykabátot sem kell húzni. Minden együtt van, talán még az öreg javasasszony az aluljáróban sem tudott olyan kotyvalékot kikeverni melyben nem azt látta, hogy – itten ma drágáim, nem lesz gondotok, ha egy kis aprópizzel hozzám járultok, még azt is megsúgom, hogy az a csinos olasz férfiember hányat rúg a labdába…Még el is hittük/éreztük/gondoltuk, hogy a csillagok Auriga, a győzelem képében már formálódik a Groupama Aréna felett…pedig még el sem kezdődött a meccs. Talán jó lenne visszatérni a földre, talán el kéne engedni a derbi diadalát és azzal a szegény pulykakassal sem kéne civódni, mert ahogy Platón mondta, ha tükröt tartasz mások elé, ne felejts magad is tükörbe pillantani. Ha hallgatok a nagy gondolkodóra, talán egy kissé óvatosabban készülök a meccsre, hiszen a Loki vonata soha nem volt egy könnyed menet, sőt ha belenézünk a történelem könyvekbe, bizony okoztak elég sok kellemetlenséget…és nem csak Debrecenben. Ehhez jött a megadott kezdőnk, mely nem változott ugyan, de ha időben ránéztünk volna a kispadra, láthattuk volna, hogy bizony az eléggé karcsú, Böde Danin kívül szinte csak a kötelező létszám ült rajta, mely bizony magában hordozta a veszélyeket, mellyekkel a kezdő sípszó előtt nem nagyon törődtünk…Pedig kellett volna. Egy kattintás ide a folytatáshoz....

2018.X.6. Ferencváros – DVSC: 2-2

Lanzafame duplája egy pontot ért a Ferencvárosnak

A sokáig emberelőnyben lévő Debrecen kétszer is vezetett a Groupama Arénában, de nem tudott nyerni.
A Ferencváros sokáig emberhátrányban futballozva 2–2-re végzett odahaza a Debreceni VSC ellen a labdarúgó NB I 10. fordulójának utolsó szombati mérkőzésén.

Egy kattintás ide a folytatáshoz....

Feljegyzések a fotelból – Elpuskázott lehetőségek

A Videoton megtetette azt a “baráti” szívességet, hogy a mielőtt elkezdtünk volna pulykakasok után kajtatni a Nagyerdőben (ezt a mutatványt még David Attenborough is megirigyelné), a szokásosnak mondható idegenbeli meccsünk előtt feltett költői kérdés mellé még egy párosult. Kezdjük azzal, ami végül is eddig meghatározta az egész bajnoki szezonunkat, miszerint miért is nem tudunk idegenben úgy játszani mint otthon? Ez még annak a fényében is költői, hogy hazai pályán sem mindig remekelünk, bár tavasszal elég szép gombócmennyiséget letettünk a nagyi asztalára. De ha most felteszem a kérdést (mely nem költői), hogy vajon mikor nyertünk utoljára “vidéken”, talán csak a legfanatikusabbak és a képmemóriával megáldottak tudnák kapásból a választ. Bár rajongó vagyok, de nem fanatikus, ráadásul képmemóriával sem rendelkezem, sőt lassan a normál memóriám is felmondja a szolgálatot, ezért nekem fel kellett lapoznom a Tempó, Fradi! adatbázisát, hogy valahol a “múlt homályában” rátaláljak az időpontra: 2017. november 18., Paks. Mielőtt kapnám a fenyítést a doktoranduszoktól, gyorsan hozzáteszem, hogy a tavaszra forduló őszi szezon utolsó fordulójában a Vasast is vertük a Puskásban, és bár vidékiként nem nagyon kedvelem Pestet, ettől még Pest nem vidék. Kivétel persze itt is van, de Újpest eleve egy más tészta, jó-jó a Vasas is (tegnap játszottak is egy “vidéki rangadót”), de talán belekeveredtem a mondókámba, így gyorsan vissza is lapátolom magam a vidéki szereplésünkhöz. Pakson időztünk egy kicsit, majd utána kikaptunk a Viditől, a Halitól és a Divitől – csak hogy ne maradjon ki a Bódog csapat a becéző szavakból. Ezen túl meg, ahhoz elég egyetlen ujjunk is, hogy amikor győztünk idegenben (azért azok vannak többségben), ahhoz mikor párosult jó játék. Tudom, ehhez már tényleg képmemóriával kell rendelkezni, ezért megsúgom: tavaly szeptemberben, a Honvéd ellen. Egy kattintás ide a folytatáshoz....

2018.IV.14. DVSC – Ferencváros: 1-1

Könyves három kapufás gólja egy pontot ért az FTC ellen

Közel 11 ezer néző előtt, remek hangulatban ikszelt egymással a DVSC és a listavezető.
A labdarúgó NB I 26. fordulójának záró mérkőzésén a Ferencváros idegenben 1–1-es döntetlent játszott a DVSC-vel, így továbbra is őrzi az első helyet a tabellán.

Egy kattintás ide a folytatáshoz....

Feljegyzések a fotelból – A Sas leszállt

fotelszurkolo-29Egy gyors mozdulat és lekerül a Sas fejéről a takaró sapka. Szemei előtt kitárul a világ, kicsit aggódva néz körül az Aréna zöld-fehérbe öltözött forgatagában, keresi a gazdáját, szeretné már hallani a hívó hangot, látja a pálya közepén a dobogót, rajta a csalogató falatokkal. Indulni kéne, de szárnyai mintha megmerevedtek volna. Túl sok az ismeretlen arc, túl erős a hangorkán, mintha az arénán átlibbenő szellő sem hozná felé a jeleket. Kell egy kis noszogatás, mintha a gazda közeledne, csak el kéne indulni, neki itt feladata van, körbe kell szállni, köszönteni kell a szurkolókat, éltetni a Ferencvárost. Nem szabad megijedni, mert a félelem úgyis utolér. De ha szembeszállunk vele, akkor mi használhatjuk a félelmet, ahogy a madarak teszik a vadonban rájuk zúduló viharral: szembefordulnak vele és fölébe emelkednek. Most neki is ezt kell tennie. Már érzékeli a pódiumot, már a csőrébe érzi a friss hús illatát, de mintha megtorpanna, mintha elveszne az Aréna zsibongó őrületében. Átrepül a pódium felett, a gazdája aggódva követi, kiterjeszti hatalmas szárnyait, már élvezi a repülést, élvezi, hogy ennyien vagyunk, hogy egyek vagyunk, hogy három év után újra egyesült a család. Ez számára is furcsa érzés, a kapu mögött még soha nem látott ekkora tömeget. Ekkor gondol egy merészet, fittyet hány a hús bódító szagára, neki most nem itt kell landolnia, megcélozza a kapufa keresztlécét, ha most labda lehetne a “vinklibe” csapódna, de az legyen Varga Roli és Böde Dani dolga. Fenséges tekintettel ül a kapufán, nem Cukicot akarja utánozni, de onnan szép a világ, onnan látni a zöld-fehérbe öltözött tömeget. A Sas leszállt…a Tábor visszatért. Egy kattintás ide a folytatáshoz....

2017.XI.4. Ferencváros – DVSC: 2-1

NS-20171105-01-20171104

A Fradi egy góllal nyert, és megszakította a DVSC sorozatát

A második félidőben egy kétperces rövidzárlat okozta a Debrecen vesztét.
A gól nélküli első félidő után a Ferencváros hazai pályán 2–1-re legyőzte a Debreceni VSC-t a labdarúgó NB I 15. fordulójában.

Egy kattintás ide a folytatáshoz....

OLDALAK
Ranglisták és statisztikák:
Következik: 02.23. 17:00 FTC-Puskás (TV:M4 stream)
Következik: MK 02.26. 20:00 Kisvárda-FTC (TV: M4)
VVK 50 – A kupasiker 14 legszebb pillanata
FOTELSZURKOLÓ
Novák Dezső Utánpótlás Emléktornák
FACEBOOK:
HOST