Muzeális lapszemle: KK, 1937.VII.25. Ferencváros – Austria 6-1
A csoda olyan esemény, amelyet nem tartunk lehetségesnek vagy valószínűnek tapasztalataink és ismereteink fényében. Az emberekre jellemző, hogy várnak, számítanak arra, hogy hétköznapi életük során csodák történjenek velük. Littlewood törvénye szerint az emberek legalább havi egy csodára, meg nem magyarázható, fel nem fogható eseményre számítanak hétköznapjaikban. A csodákra emlékezni szokás, a csodákkal összefüggő személyek és helyek, tárgyak és módszerek misztikus kérdéssé válnak. A „tudományos” magyarázaton túl, csodák főleg a mesékben fordulnak elő, ettől függetlenül hiszünk a létezésében.
1937. július 25-én forró reggelre ébredt az ország. Tombolt a kánikula, igazi strandidőre hívogatott a vasárnap. A világ már nem volt ilyen békés, de az itthoni hétköznapokat még a harmincas évek gazdasági fellendülése és polgárosodása hatotta át. Valamint a labdarúgás, a sport és a Ferencváros szeretete. Ezen a kánikulai vasárnapi napon több tízezren várták a csodát és reménykedtek abban, hogy a Sárosi doktorék ledolgozzák az Austria elleni első mérkőzésen elszenvedett 4:1-es vereséget és továbbjutnak a KK sorozatban. Nagyon sokan hittek abban, hogy ahol olyan játékosok szerepelnek, mint Háda, Táncos, Polgár, Lázár, Kemény, Toldi és Sárosi doktor, abban a csapatban sokkal több van, mint a csodavárás lehetősége. Tovább olvasom
Muzeális lapszemle: KK, 1937.VII.18. Austria – Ferencváros 4-1
Amikor egy fociszurkoló szembesül azzal a ténnyel, hogy kedvenc csapata egy európai kupasorozat első mérkőzésén 4:1-es vereséget szenved, nem biztos, hogy az első gondolata az lesz, hogy a visszavágón ki lehet harcolni a továbbjutást. Tudom, számtalan esetben még nagyobb különbségű vereséget is hoztak már be csapatok, de azok általában a „csoda” határát súrolták.
1937. július 18-án a KK sorozat harmadik fordulójában a Ferencváros „szaladt bele” egy elég nagy verésbe Bécsben. Az ellenfél az osztrák labdarúgás legnevesebb csapata, az Austria Wien volt, mely történelme során közel hasonló dicsőséglistával rendelkezik, mint a Ferencváros. 23 bajnoki cím, 27 kupagyőzelem, 6 szuperkupa győzelem fémjelzi a hazai sikereket. A nemzetközi kupákban is értek el sikereket, 1979-ben elődöntős volt a BEK-ben, 1978-ban KEK döntőt játszottak, igaz, mindkétszer vereséget szenvedtek. Az Austria csapatának Fradi vonatkozási is vannak, hiszen kevés olyan zöld-fehér rajongó van, aki nem tudja, hogy a Fradi egyik legendája, Nyilasi Tibor 1983-től 1988-ig erősítette a bécsi csapatot (120 mérkőzésen lépett pályára és 81 gólt szerzett). Nyilasi Tibin kívül Magyar István is (1982-1984) magára húzta az Austria lila-fehér mezét (a színt inkább nem is kommentálom). Tovább olvasom
Muzeális lapszemle: KK, 1937.VII.14. Ferencváros – Vienna 2-1
A vicc valószínűleg egyidős az emberi beszéd megjelenésével, bár még az is lehet, hogy a „beszéd nélküli” tréfa és csínytevés még annál is régebbi. Freud volt az első, aki 1905-ben már pszichológiai megközelítésben is vizsgálta a vicc hatását a tudathoz, az emberi viselkedéshez. Rövid, mulattató történetekkel a világ minden táján találkozhatunk, azonban minden népnek megvannak a maga jellemző viccei. A vicc a számtalan esetben a kor viszonyai utal, de vannak „korfüggő”, örök témák, melyek újból és újból visszatérnek. Tovább olvasom
Muzeális lapszemle: KK, 1937.VII.4. Ferencváros – Vienna 2-1
„Fölényeskedve és rosszul játszott a Ferencváros” – ha így kezdődik egy újság beszámolója, akkor azt alapból nem hiszem el. Egyrészt mert a Fradiról van szó, másrészt az 1937-es KK sorozat második fordulójának első mérkőzésén még nyertünk is 2:1-ra a Vienna ellen. Tudom, ettől még lehet valóságalapja a címnek, sőt ismerve azon időszakok tudósításait, a fenti megállapítás inkább a realitás és az aggódás kategóriájába tartozik. Még sem esett jól, de ez már a Fradista mivoltom hozadéka. Azt persze nem tudhatom, hogy 1937-ben a zöld-fehér színekért rajongó szurkolók, ha kezükbe vették az újságot vajon dühöngtek vagy igazat adtak a tudósítónak.
Mivel magáról a mérkőzésről én is csak a korabeli újság megsárgult lapjain keresztül tudok véleményt formálni, így természetesen elfogadom a kemény kritikát, mely az egész beszámolót áthatja. Vajon miért fogalmazott ilyen keményen az újságíró? Tán mindenki biztos győzelmet várt és mivel ez elmaradt, ráadásul Háda kivételével senki sem játszott elfogadhatóan, az újságíró ezért mártotta „vitriolba” a tollát? Számomra még az is a csodálat határát súrolja, hogy 1937-ben milyen lelkiállapotban léptek pályára a játékosok, hiszen a közelgő világégés fuvallata már nagyon belengte egész Európát. Tovább olvasom
Muzeális lapszemle: KK, 1937.VI.27. Ferencváros – Slavia Praha 3-1
„Bűzbombát helyeztek el a szobámban, aztán rám zárták az ajtó és Springer elnök úrral lesték a hatást. Csakhogy hamarosan észrevettem a mókát és szégyen az ugrás, de hasznos jelszóval kiugrottam az ablakon…” – Tovább olvasom
Muzeális lapszemle: KK, 1937.VI.13. Slavia Praha – Ferencváros 2-2
„Baldachinos ágyban aludtam, a falon stukkó, az éjjeliszekrényen telefon…” – Kellemes időjárás, gyönyörű környezet (Jilovista elragadó cseh városka), a történelem közelgő viharait még nem nagyon észlelő baráti fogadtatás. Az idézett mondatot Kutasi Károly (a Fradi tartalékkapusa) mondta elragadtatva, amikor elfoglalták a szállodái szobákat. 1937 júniusa volt, amikor a Ferencváros a KK sorozat első fordulójában, Csehszlovákiában vendégszerepelt, a Slavia Praha ellen.
A mérkőzés előtti napokban talán még senki sem gondolta, hogy mit fog hozni a közeli jövő. Az 1918 októberében, a Trianoni békeszerződés után létrejött Csehszlovákia. 1938-ban, a müncheni egyezmény során a Harmadik Birodalomhoz csatolták a német többségű Szudéta-vidéket, illetve az első bécsi döntés során Magyarországhoz a Felvidék déli részét, mindkét esetben nagyjából követve az etnikai határokat. 1937 júliusában Japán megtámadta Kínát, 1939. szeptember 1.-én Németország megszállta Lengyelországot, ezzel „hivatalosan” is kezdetét vette a második világháború. Tovább olvasom
1935.IX.8. KK Döntő, Ferencváros – Sparta Praha 2:1
Elég lesz egygólnyi előny Prágában? Tovább olvasom
1935.VII.21. KK, Ferencváros – Austria 4:2
Nagy harc, 25.000 néző, ferencvárosi győzelem. Az Austria pompásan képviselte az osztrák futballművészetet Tovább olvasom
1935.VI.16. KK, AS Roma – Ferencváros 3:1
A Ferencváros állandóan támadott mégis kikapott Tovább olvasom
Muzeális lapszemle: 1928.XI.11. KK győzelem a Rapid ellen
A Ferencváros a legjobb közép-európai csapat! Bármennyire is szeretnénk, erre a megállapításra a jelenünkben még várni kell, de volt olyan idő, amikor ezzel a felkiáltással jelenhetett meg a Nemzeti Sport. A Ferencváros történetét jól ismerőknek is egy barkóba játék során a helyes válaszhoz még kérdéseket is fel kéne tenniük, hiszen ez a bravúrt történelmünk során nem csak egyszer sikerült elérnie a csapatnak. Persze a játékosnak csak annyit kéne visszakérdeznie, hogy abban az évben voltak-e az Amszterdami olimpia játékok, és egy igen válasz után már az év is adott: 1928. Tovább olvasom
Muzeális lapszemle: KK, 1928.IX.14. Ferencváros – Admira 1:0
Vannak mérkőzések, amikor nem nagyon számít a mutatott játék, vagy a gólok száma. Vannak mérkőzések, amikor a csapat végigtámadja mindkét félidőt, gólhelyzetek sorát alakítja ki, mégis csak egy gólt sikerül szereznie. És van olyan mérkőzés, amikor a fenti két eset egyszerre valósul meg. 1928. szeptember 14.-én, a KK sorozatban, az Admira elleni visszavágót 1:0-ra nyertük meg, és mivel az első mérkőzésen is nyert a csapat, bejutott a kupa döntőjébe!
Ez a tény feledtette azt, hogy a szép számú közönség (20 ezren voltak kíváncsiak a visszavágóra) több gólt és magabiztosabb játékot várt. A bécsi győzelem után mindenki úgy gondolta, hogy az osztrák bajnok (vagy, ahogy az Európai újságok nevezeték őket: a „csodacsapat”) nem lesz képes feltartoztatni a Rázsó, Takács II, Turay, Szedlacsik, Kohut támadósort. A végső célt végül is elértük, kettős győzelemmel kerültünk a KK döntőjébe, végig is támadtuk az egész mérkőzést, de gólt, csak a 33. percben értünk el, Rázsó révén. Tovább olvasom
Muzeális lapszemle: KK, 1928.IX.10. Admira – Ferencváros 1:2
A Nemzeti Sport 1928. szeptemberi számában „hihetetlenül nehéz feladat előtt áll a Ferencváros” mondattal indította beszámolóját. Az óvatosság és a féltés nem is volt alaptalan. Egyrészt a Közép-európai Kupa elődöntőjének első mérkőzését idegenben játszottuk a bécsi Admira csapatával, akiktől néhány hónappal ezelőtt (pontosan 1928. 06.29.) egy barátságos mérkőzés keretében súlyosnak mondható, 6:1-es vereséget szenvedtünk. Másrészt, a húszas évek európai labdarúgásának egyik legjobb csapata várta a Ferencvárost. Tovább olvasom
Muzeális lapszemle: KK, 1928.VIII.26. Ferencváros – Beogradski 6:1
Amikor egy Európai kupasorozat első mérkőzésén idegenben hétgólos előnyt szerez egy csapat, az egyenlő a biztos továbbjutással. Ilyenkor a visszavágó már csak formalitás, egy ünnep a labdarúgás képzeletbeli oltárán. 1928. augusztus 26.-án, a KK sorozat második fordulójában a Ferencváros úgy lépett pályára a Beogradski SK ellen, hogy egyetlen tétje volt csupán a mérkőzésnek. A hazai bajnokságot már megnyerő Fradi először lépett pályára hazai környezetben „komoly meccs” (Nemzeti Sport) keretében. Tovább olvasom
Muzeális lapszemle: KK, 1928.VIII.19. Beogradski – Ferencváros 0:7
Nyolcvankét év egy ember életében a teljességet jelentheti, de a történelem lapjain csak egy villanás csupán. Visszatekinteni egy nyolcvankét évvel ezelőtti eseményre, kezünkbe fogni az akkori újságokat és gondolatban beleképzelni magunkat az akkori történésekbe számomra felemelő lehetőség. Néhány percre behunyni a szemünket és visszatekerni a történelem időgépét 1928-ra úgy, hogy mi is ott állunk a lelátón csak úgy lehet, ha ismerjük azt a kort, melyben éppen „időutazunk” és ismerjük azokat a szereplőket, akikkel a képzeletünk szárnyán találkozni fogunk.
1928. augusztus 19.-én, Belgrádban szerepelt először a profi Ferencváros nemzetközi Európai kupasorozatban. Tovább olvasom
Dimény Lajos
Dimény Lajos
Hlavay György
Hlavay György
Blum (Virág) Zoltán
Blum Zoltán
HOZZÁSZÓLÁSOK