olimpia

1996 – Az atlantai olimpiai éve

Jagodics Zoltán

Jagodics Zoltán

1996. január 2., Tel-Aviv, MAGYARORSZÁG – IZLAND 5-1 (3-1) (Nemzetközi Torna – Utánpótlás (17 évesek) válogatottak mérkőzése)
vezette: 
Góllövők: Viszkock (2 – egyet 11-esből), Varga I., Böőr, Madar T.
Magyarország: Stark, Bernáth, Sipeki, Madar T., Varga I., Viszkock, Böőr
Csere:
Szövetségi edző: Ubrankovics Mihály Egy kattintás ide a folytatáshoz....

Kocsis Antal olimpiai bajnok!

Kocsis Antal

A magyar sport egyik legragyogóbb diadalát és mindenesetre legváratlanabb sikerét aratta ma Kocsis Antal, aki gyilkosan erős konkurenciában megnyerte a légsúlyú boxoló olimpiai bajnokságot. Az ő győzelme nemcsak egyéni siker, ebben a nálunk alig néhány éve kultivált sportágban, hanem sikere annak az ifjú szövetségnek is, amely csendben, reklám és nagyhangú nyilatkozatok nélkül dolgozva el tudott jutni a legnagyobb diadalig. A Kocsis—Appel meccs izgalmas lefolyása:

Az első menet egyértelműen a franciáé, de a második menetben Kocsis kezd jobban. Kocsis kitűnően jön fel, a francia már fárad, de még ekkor is jobb egy kicsivel. A mindent eldöntő harmadik harmad: Kocsis átérezve az utolsó menet döntő fontosságát, erős tempót diktál. Egyik gyors akciója a másikat követi. A magyar tábor ujjongva figyeli pompásan verekedő reménységét és bízni kezd a sikerben. Kocsis mindent belead a gyilkos harmadik menetbe, ütései közül még mindig sok megy a levegőbe, de a francia egyre jobban fárad, egyre kevesebb eleganciával próbál kitérni Kocsis ütései elől. Az első perc Kocsis offenzívája jegyében telik el. Ezután újabb ütészuhatagot zúdít a magyar bajnok ellenfelére, amit a francia csak fogással tud védeni, teljesen készen van. A magyaroknak most már nagyon megjön a hangja, s a harsány biztatás újabb ostromokra tüzeli Kocsist. Kétszer egymásután találja el a franciát és a szakemberek megállapítják, hogy Kocsis már behozta a hátrányt. A francia már csak védekezik és közben térdre is kényszerül, de Kocsis lovagiasan felsegíti. A sportszerű gesztusnál Kocsist figyelmezteti a bíró, hogy ne üssön ellenfele tarkójára. Ez a figyelmeztetés azonban nagy visszatetszést keltett, mert Kocsis nem szolgáltatott erre okot.

Tovább is Kocsis támad, a harmadik perc végén a francia kissé összeszedi magát, s aggódni kezdünk, hogy Kocsis nem bírja végig a saját maga diktálta őrületes tempót, de aggodalomra nincs ok. Lerohanja a magához térő franciát, aki örülhet, hogy a gong megmenti a keményöklű magyar bajnok záporozó ütéseitől.

A döntő meccsnek már vége. Rettenetes izgalomban várjuk az eredményhirdetést. Mintha szörnyű lidércnyomástól szabadultunk volna meg, halljuk a megafon felharsogó hangját:

HALLÓ, HALLÓ, CHAMPION  OLIMPIQUE KOCSZISZ HONGRIE!

Most felszakad belőlünk minden visszafojtott öröm, szinte alig bírunk magunkkal. Egy kattintás ide a folytatáshoz....

1924 – Az egyiptomi csapás

Rokken Imre

1924 tavasza már az olimpia jegyében telt. 1924. január 18-án az MLSZ helyiségébe ünnepélyes összejövetelre hívták azt a 33 játékost, akik közül kikerül majd az olimpiára utazó csapat.

Az FTC-ből Amsel, Hungler II., Furmann, Blum és Pataki szerepelt ebben a keretben, végül egyikük sem szerepelhetett az olimpián. Párizsban Eisenhoffer és Blum képviselhették a ferencvárosi színeket az olimpiai csapatban. Abban az olimpiai csapatban, ahol minden játékosnak magyar nevet kellett választani, így lett Blumból Virág, Eisenhofferből Aczél… Egy kattintás ide a folytatáshoz....

1912 – A stockholmi olimpia

Tóth Potya István

Tóth Potya István

1912. április 14., Budapest, Üllői út, MAGYARORSZÁG — NÉMETORSZÁG 4:4 (1:4)
vezette: Meisl (osztrák)
Góllövő: Bodnár(3), Schlosser
Magyarország: Domonkos (MTK) – Payer (FTC), Csüdör (MTK) – Biró (MTK), Bródy (FTC), Takács (Törekvés) – Sebestyén (MTK), Bodnár (MAC), Koródy (FTC), Schlosser (FTC), Borbás dr. (FTC)
Szövetségi kapitány: Herczog Ede

Bodnár 4:1-es német vezetés után mesterhármassal egyenlített!

A “kudarc” okát a válogató-bizottságban (a mérkőzést követő napokban négyen is lemondtak) látta a sportsajtó. Az igazsághoz tartozik azonban, hogy az FTC játékosai 1911 szeptembere óta pihenés nélkül játszották a meccseiket (és még hol volt a szezon vége), ráadásul Payer, Koródy, Schlosser és Borbás nyolc nap alatt a negyedik mérkőzésén szerepelt.

Egy kattintás ide a folytatáshoz....

A stockholmi jelöltek

Sprtlt-1973-0037-1912 Egy kattintás ide a folytatáshoz....

Aranylabda: 50 éve Albert Flórián volt a világ legjobbja
Hírfolyam
OLDALAK
VVK 50 – A kupasiker 14 legszebb pillanata
FACEBOOK:
HOST
FOTELSZURKOLÓ