Rónay László

Zöld-fehér forgácsok: „Rongylábú” világklasszis

Czibor Zoltán

Ha emlékezetem nem csal, Czibor Zoltánt az újpesti pályán, valami kupameccsen láttam először a Fradiban. Alaposan elkalapálták a zöld-fehéreket. Sopánkodva ültünk visszafelé a villamoson, mit akarnak ezekkel a tehetségtelen ifjoncokkal, ennek csak rossz vége lehet. A balszélső Komáromból érkezett. Czibor III-ként szerepelt az összeállításban.

Szóval csüggedezve üldögéltünk a Nyugati pályaudvar felé döcögő járművön. Csak Csanádi Árpád és öccse, Ferenc csevegtek jókedvűen a társaságukban lévő feltűnően csinos hölgyekkel. Az idősebbik fiú, Árpád, gyakran játszott a „nagy” Fradiban, rendszerint középhátvédet (centerhalf volt a becsületes neve), vagy jobbfedezetet, ahogy a szükség kívánta. Úriember volt a pályán, az maradt az életben is, szép karriert futott be sportvezetőként. Méltatlanul hamar hunyt el, síremléke a Farkasréti temetőben látható. Ferenc, az öccse, a tartalékcsapatban játszott, tornatanárom volt a Rákóczi gimnáziumban, és derűs elnézéssel szemlélte ügyetlenkedéseimet.

Tovább olvasom

Kocsis és Czibor

„Kocka”, a kedvenc

Bocsák Miklós réges rég megjelent könyve (Kocsis és Czibor) címlapjának egyik fényképén Kocsis Sándor emelkedik a fellegekig, hogy fejesgóljával ismételten és sokadszor elkápráztassa a nézősereget.

Bennem ugyan egy másik kép él elevenen, amint Kocsis hátrahúzva, ollózva betalál a Wacker hálójába. Olyan gól volt, hogy utána Brikek – ha jól emlékszem nevére – gratulált szerzőjének.

Akkoriban, amikor az Üllői úton töltöttük a vasárnapok egy részét, a „nagyok” előtt az ifik játszottak. A beavatottak sasszemmel figyelték őket. Jóslatok hangzottak el, ki lesz a nagyok méltó folytatója. Egy-két tévedéssel ma is fel tudom sorolni az akkori csapatot: Pamuki – Teket I., Dalnoki – Anda, Földes, Dékány, Guba – Kocsis, Schnitt, Csoknyai, Teket II. Dalnoki, Dékány, Csoknyai… Ők maradtak. Mindenki esküdni mert volna, hogy Schnitt méltó utóda lesz Deáknak. Nem lett. Tovább olvasom

Apám regénye, avagy egy edző a Tizedes utcából

Doktor úr, a balfedezet

A sors úgy hozta, hogy a Fradiban előbb egy „tanár úr”, majd a „doktor úr” játszott balfedezetet. Igaz, merőben különböztek egymástól. Lázár „tanár úr” fantasztikus technikai képzettségével és bámulatos labdaérzékével tanítgatta ellenfeleit a pályán. Lakat Károly viszont történelemtanárként a nebulókat oktatta a gimnáziumban, és hihetetlen tűzzel-odaadással küzdött a zöld-fehérek győzelméért, majd a szégyenletes bukás elkerüléséért.

Egyik kedves könyvem róla szól. A fia, a neves sportújságíró, Lakat T. Károly „Apám regénye, avagy egy edző a Tizedes utcából” című könyvében örökítette meg életét és pályafutását. A remek edzőről szól a könyv, hisz nem láthatta a pályán a zöld-fehérben gürcölő fedezetet, aki részben edzője, Lyka Antal („Totó”) jóvoltából, másrészt saját elképzelésétől vezérelve egyik megvalósítója volt a 4-2-4-es játékrendszernek, amelyet Bukovi Márton tökéletesített, s ezt játszotta az utolérhetetlen válogatott is Sebes Gusztáv idején.

Tovább olvasom

Zöld-fehér forgácsok: Jamesz „bácsi”

Aki sajátjának érzi a Fradi vízilabdacsapatát, feltétlenül olvassa el Karinthy Ferenc Tó fölött, víz alatt című kötetének egyik elbeszélését. A „kis” Karinthy – Karinthy Frigyes fia – a Fradiban pólózott egy akkor alakuló csapatban, amelynek edzője és világklasszis középcsatára Németh János, népszerű nevén „Jamesz” volt.

Az Újpest elleni rangadóra készültek. Az ellenfélnél a félelmetes termetű Kislégi ontotta a gólokat, lehetetlennek látszott a semlegesítése. Elsöpörte bármelyik hátvédet. Jamesz számára persze kabinetkérdés volt, hogy Kislégit valamiképp kivonják a játékból, hisz ő is középcsatár volt, s nem lelkesedett volna, ha az újpesti óriás elhomályosítja hírnevét.

„Te fogod majd!” – mondta Karinthynak, aki elkékült a váratlan ajánlattól. Hogy is tudna bármit kezdeni Kislégivel…
Hosszú beszélgetések következtek. A még mindig kételkedő Karinthynak Jamesz újra meg újra elmagyarázta az egyetlen üdvözítő taktikát. A „kis” Karinthy még mindig kételkedett, végül mégis ráállt a dologra.

Elkezdődött a meccs. Tovább olvasom

Zöld-fehér forgácsok: Vallomás a Fradiról

fradi-palya_1112Amikor a Kairosz Kiadó vezetője, Bedő György megpendítette, nem írnék-e egy vallomásos emlékezést a Fradiról, kapva-kaptam ajánlatán. Általában irodalomtörténeti elemzéseket írok és beszámolókat unokáimról, de a Fradi életem nagy szerelme
– remélem, feleségem megbocsájt ezért -, s akkor éppen a másodosztályba toloncolta a Kisteleki-klán, s rajta köszörülték a nyelvüket a Nemzeti Sport szakírói, élen a rovatvezetővel. Azt akartam elmondani, a Fradi akkor is Fradi, ha éppen „alant” van, ezért lett a könyv címe: Fradi szívvel hegyen, völgyben. Így jelent meg a Kairosznál.

Amikor író apám – a Fradi számára is nagy szerelem volt és maradt – először vitt az Üllői úti pályára, még álltak a falelátók. A Fradi öregfiúk Ausztria öregfiaival játszottak, ki is kaptak, de nem az eredmény volt a lényeg, hanem a többnyire idősebbekből álló nézősereg gyönyörűsége, a hajdani kedvencekkel és ellenfelekkel való találkozás. A következő héten már magától értetődő volt, hogy a Fradi-pályára megyünk. az EMTK ellen játszott a csapat, a frissen igazolt Deákkal centerben. Tovább olvasom

Fradi-szívvel hegyen, völgyben

fradi-szivvel_0004Rendszeresen olvastam a Képes Sportot. Egy képen feltűnt a köztársasági elnök, Tildy Zoltán, amint valamelyik sportolóval beszélget. Ezt nevetségesnek véltük, mit keres egy politikus a sportolók között, a politikának semmi köze sincs a sporthoz, mondogattuk.

Akkor még nem sejthettük, hogy a politikusok önképük megszépítésére is használhatják a sportsikereket, s ezek eléréséért komoly költségvetési tételeket is áldoznak. […] Tovább olvasom

Hírfolyam
OLDALAK
VVK 50 – A kupasiker 14 legszebb pillanata
Következik: 11.25. 19:30 Haladás-FTC (TV:M4)
FACEBOOK:
HOST:
FOTELSZURKOLÓ