Sárosi László

Sárosi László

A Vasas balhátvédje, 1956 és 1965 között 46 alkalommal játszott a magyar válogatottban. Tagja volt az 1958. és 1962. évi világbajnokságon szerepelt együttesnek.

A piros-kékek rokonszenves, sportszerű, kiváló képességű védőjátékosa kitűnően helyezkedett, mindkét lábbal biztosan rúgott, jól fejelt. Mindehhez nagy gyorsaság, rendkívüli lelkiismeretesség, taktikai érettség és fegyelmezettség járult. Ellenfelét szorosan őrizte, de nem feledkezett meg a korszerű hátvédjáték támadással kapcsolatos követelményeiről sem.

Mint balszélső kezdte pályafutását. A csatársorban szerzett tapasztalatait hátul is jól hasznosította. Ügyesen vezette fel a labdát és pontosan ívelte a kapu elé. A magyar válogatottnak csaknem egy évtizeden át rendkívül hasznos tagja volt. Balszerencséjére elég sok sérülés érte, amelyek miatt rövidebb-hosszabb pihenésre kényszerült. Visszavonulása után befejezte egyetemi tanulmányait és doktorátust szerzett. A válogatottban legkiválóbb teljesítményét 1962. május 31-én, a chilei világbajnokság során Anglia ellen vívott mérkőzésen (2:1) nyújtotta. Legjobb formáját ezen a világbajnokságon érte el.

Játékos-pályafutását 1966-ban, tulajdonképpen Dalnoki JenÅ‘vel egyszerre fejezte be, majd edzÅ‘sködni kezdett a Vasas ifjúsági csapatainál. Egy kattintás ide a folytatáshoz....

Gyász: elhunyt a Vasas ötszörös bajnoka, aki bent tartotta a Fradit

TFU_19850500_Fml_007 - 0003-2Nyolcvannégy éves korában elhunyt Sárosi László, 46-szoros magyar válogatott labdarúgó, a Vasas ötszörös magyar bajnok játékosa. ErrÅ‘l a család barátja, Nyári József értesítette a Nemzeti Sportot. Egy kattintás ide a folytatáshoz....

Szeretett kockáztatni és nyerni

Nem szeretett balszélsÅ‘t játszani Sárosi László, de mi lett volna, ha szeret, hiszen ezen a poszton lett ifjúsági válogatott és standard NB I-es futballista. Ám Å‘ még tízes éveinek közepén középhátvédként szeretett volna futballozni, csakhogy a KÅ‘bányai Törekvés ifjúsági csapatában nem fért a poszt közelébe, viszont a balszélen átlagon felüli gyorsaságát, remek fizikai adottságát és jó viszonyát a labdával kiválóan kamatoztatta. Olyannyira, hogy 16 évesen már az NB II-es csapat felnÅ‘tt együttesében riogatta a jobbhátvédeket és Szűcs Gyula, az ifjúsági válogatott kapitánya sem tétlenkedett, kipróbálta a címeresmezben az ifjú titánt. Így aztán már nem sokáig járt Sárosi a kÅ‘bányai tréningekre, mert több fÅ‘városi nagycsapat is ,,megtámadta”. A Vasas nyert 1949 nyarán, de arra talán akkor nem gondolt az öltözÅ‘ben csókolommal köszönÅ‘ ifjú, hogy több mint másfél évtizedig tartó ,,házasság” kerekedik ebbÅ‘l a kapcsolatból. Hogy szokja az NB I légkörét és emlékezetes legyen a bemutatkozása, az Újpest 4:1-re kiütötte csapatát. Ám harmadik mecscsén már feliratkozott a góllistára, mindjárt két találattal, ugyanis a Vasas 2:0-ra legyÅ‘zte a Haladást, vagyis a 17 éves Sárosi fÅ‘szerepet vállalt. Csatárként az 1952-es év sikerült neki a legjobban, három bajnokin duplázott, összesen kilencszer volt eredményes és számolatlanul küldte középre a gólpasszokat. Egy kattintás ide a folytatáshoz....

Sárosi: “… Rendet kértek, s hogy ne legyenek az FTC-nek kiesési gondjai…”

TFU_19850500_Fml_007 - 0003-2„A Ferencváros elnöksége megtárgyalta NB l-es labdarúgócsapata helyzetét. Megállapította: a legutóbbi értékelés óta az együttes eredményességében elÅ‘re lépés nem történt. Ezért úgy döntött, hogy Vincze Géza vezetÅ‘edzÅ‘t munkakörébÅ‘l 1985. március 25-tÅ‘l felmenti, egyidejűleg Sárosi László szakedzÅ‘t a vezetÅ‘ edzÅ‘i, Szűcs Lajos szakedzÅ‘t a pályaedzÅ‘i feladatok ellátásával 1985. június 30-ig megbízza. Az elnökség ugyanakkor felhatalmazta az egyesület ügyvezetÅ‘ elnökét, hogy a következÅ‘ bajnokságra vezetÅ‘edzÅ‘nek Dalnoki JenÅ‘ mesteredzÅ‘vel elÅ‘zetes tárgyalásokat kezdjen.” Egy kattintás ide a folytatáshoz....

OLDALAK