Videoton

Feljegyzések a fotelból – Nem mindig győz az igazság

Mivel a “Népjóléti Bizottság” szabadszombatot rendelt, így a Videoton egy nappal többet pihenhetett (rájuk is fért), nekünk meg volt egy plusz napunk arra, hogy felkészüljünk az ősz egyik legfontosabb mérkőzésére. Ha nincs a fehérváriak nemzetközi szereplése, számomra egy Videoton meccs nem több az “átlagnál”, kevés a közös a múlt (még 100 bajnokit sem játszottuk velük), de a hirtelen rájuk szakadt népszerűség és a névváltoztatás kissé bohókás módja a kelleténél jobbak rájuk terelte a figyelmet. Ehhez jött még az is, hogy ebben a bajnoki szezonban is velük fogunk megvívni a harmadik csillagunkért és mivel eddig már két pontot “vertünk” rájuk, egy esetleges győzelemmel plusz levegőhöz jutottunk volna. Persze ez csak elméletben és a Fradi-szívünkben jelent meg, mert bármennyire is fájó leírni, nemzetközi téren amit mi szerettünk volna megvalósítani, azt a Videoton hozta, ráadásul a magyar focinál magasabban jegyzett csapatok ellen. Ezen túl (amit szintén fájó bevallani), náluk sokkal átgondoltabb a csapat menedzselése, ők nyaranta/telente nem cserélik ki a fél csapatot, hanem ha nem jönnek az eredmények, új edző után néznek. Még akkor is, ha éppenséggel megnyerik a bajnokságot. Mi meg büszkék voltunk arra, hogy közel 5 éven át kitartottunk, sőt, szinte angyali rögeszmével hajtogattuk, hogy minden rendben van, a Ferencváros történetének egyik legsikeresebb edzője (némi túlzással) ül a kispadon. Nem akarom elvitatni Thomas Doll bajnoki és kupaérdemeit, de nemzetközi porondon lenullázta a Fradit, amiben természetesen nem csak ő volt a ludas, de rajta kívül még senki nem tette fel kezét. Pedig kellett volna, hiszen az továbbra sincs kitéve a kirakatba, hogy vajon ki vagy kik felelnek azért, hogy papíron bőven megvagyunk, de a Videoton elleni rangadónak becézett mérkőzésen jónéhányan vannak olyanok, akiket “jó pénzért” megvettünk, de halvány dunsztunk sincs róla, hogy most vajon éppen hol vannak. Koch legalább már előkerült, gondolom ő is csak kényszerűségből, hiszen a belső védőink továbbra is maródiak, így túl sok variációs lehetősége egyenlőre még nincs az új edzőnknek. Egy kattintás ide a folytatáshoz....

2018.IX.2. Ferencváros – MOL Vidi FC: 2-2

Kétgólos hátrányból állt fel a Vidi a Fradi elleni rangadón

Bombagólok itt is, ott is, mindkét csapat nyerhetett volna.
Hiába vezetett két góllal a Ferencváros a labdarúgó NB I 7. fordulójában a Vidi ellen, végül döntetlennel kellett megelégednie az Üllői úton, ahol három látványos bombagól is esett.

Egy kattintás ide a folytatáshoz....

Sípszó előtt: Ferencváros – MOL Vidi (Videoton)

sipszo-elottA két csapat 96. bajnoki mérkőzése következik vasárnap a Groupama Arénában.

Ha megnézzük a Ferencváros vidéki csapatok elleni összesített statisztikáját, számos érdekességre bukkanhatunk. Labdarúgásunk 117 éves története során több olyan csapattal találkoztunk, akikkel több mérkőzést játszottunk, mint a szerdai ellenfelünkkel, és akikkel a jelenben egyenlőre nincs mód arra, hogy azok növekedjenek. Pécs, Győr, Szeged, Tatabánya, Salgótarján – mind olyanok csapatok, akikkel közel annyiszor találkoztunk, mint a Videotonnal. Ennek köszönhetően a jelenlegi NB1-s vidéki csapatok közül két olyan együttes van, akivel többször mértük össze az erőnket mint a Videoton: Haladás és a Diósgyőr (a DVTK csak 2 meccsel több). Ha azonban szembesülünk azzal, hogy a Videotonnal először bajnoki mérkőzésen 1968-ban találkoztunk, már érthető, hogy a közelmúltunk egyik legeredményesebb vidéki csapata miért is nem tartozik a Ferencvárosi labdarúgás nagy múltú ellenfeleinek népes táborába.

Az eddigi 95 bajnoki mérkőzés Ferencvárosi mérlege: 43 győzelem, 27 döntetlen, 25 vereség, 148 lőtt és 104 kapott gól.

Egy kattintás ide a folytatáshoz....

Feljegyzések a fotelból – Eldönthettük volna

A hét elején láttam egy dokumentumfilmet Julius Caesarról, aki kiváló hadvezér volt, remek stratéga, agyafúrt politikus, de kegyetlen zsarnok is. Nem csak a római köztársaságot adta át a múltnak és lett Róma tejhatalmú Imperátora, de a gallok elleni kegyetlenkedései is bevonultak a történelemkönyvekbe. Természetesen semmilyen összefüggést nem akarok kreálni az Imperátor és a tegnapi “bajnoki döntő” között, csak a film nézése közben, amikor is Ceasar a légiói élén átlépte a Rubicont és elindult Róma meghódítására, akaratlanul is a szombat esti mérkőzés támadta meg a gondolataimat. Aki átlépi a Rubicont, az elveti a kockát – írta több mint kétezer éve Plutarkhosz , melynek jelentése az idők folyamán már szimbolikus értelmet kapott. Már nem a köztársaság megdöntéséről, a zsarnokság kezdetéről szól, hanem a vállalásról, a bátorságról és a remények beteljesedéséről. Innen meg már nem nehéz átlépni kétezer évet és megérkezni Felcsútra. Vajon áttudjuk lépni a Rubicont, vajon sikerül megszerezni a három pontot, mely után még nem lett volna elvetve a kocka, de már egyenes út vezetne a harmincadik felé, olyan könnyedén, ahogy Ceasar bemasírozott légiói élén a Via Appián Rómába. Ezt az utat ha helyzeteinknek csak a felét értékesítjük, 45 perc alatt meg is tehettük volna. Eldönthettünk volna a meccset, helyesbítek, Varga Roli dönthette volna el, de azok a “lábában” maradtak. Ritkán adatik meg egy csatár életében, hogy 45 perc alatt, négy gólt is lőhessen. Ez egy edzőmeccsen még előfordul, de egy bajnoki döntőnek beharangozott mérkőzésen olyan kevés rá az esély, mint annak, hogy Ceasart nem gyilkolják meg a szabadság eszméjét (plusz a hatalmukat) féltő szenátorok. Egy kattintás ide a folytatáshoz....

2018.V.5. Videoton – Ferencváros: 0-0

Videoton–Ferencváros: csak a lelátói hangulat volt szuper

Nem nőttek fel a játékosok a rangadóhoz, pár helyzet és két piros lap színesítette csak a kőkemény mezőnymunkát.
A szurkolók kitettek ugyan magukért Felcsúton a Videoton és a Ferencváros szuperrangadóján, azonban sem gólt, sem élvezetes futballt nem láthattak a két bajnokaspiráns meccsén.

Egy kattintás ide a folytatáshoz....

Feljegyzések a fotelból – Szuper, hú, de szuper!

fotelszurkolo-29Teleregényeket lehetne írni a szurkolók lélektanáról. Akár a Szomszédok, de még a Szabó család is csak jelenthetne, apáról unokára szállna az a megfoghatatlan és megfejthetetlen lélek, mely bennünk él. Menny és pokol lakozik bennünk, olyanok vagyunk mint André a materialista orvos, aki meghal a háborúban, saját elméjének börtönébe kerül, és a bűn, a kín, a gyötrelem, a bánat, a szomorúság, bűntudat, fájdalma égetik a lelkét… Kétségbeesik, reménytelenül küzd egy másik létben. Ebben a szörnyű világban marad mindaddig, amíg rá nem ébred, önmagának kell ezeket a súlyos rabláncokat felégetni, elszakítania. Egy hete a Haladás elleni vereség után mi is keservesen küzdöttünk lelkünk békéjével. Napokon át azt hittük, itt a világ vége, nincs tovább, mindenkinek mennie kell akik ránk hozták azt a gyötrelmet. Emlékeztek? Gyenge, hú, de gyenge – én sem kíméltem a csapatot, ezzel saját lelkemet is bebörtönöztem. Nem kerestem a kiutat, nem kerestem mentséget – szurkolóként nem is tehettem mást. Mert ilyenek vagyunk, mert ilyennek neveltek apáink és ilyennek nevelt a zöld-fehér színek szerelme. Ahogy Villon írta, “ha közeledben vagyok megőrülök, de ha nem vagy a közelemben, attól őrülök meg.” Ezért sem érdekelt szombat délután már az elmúlt napok önsanyargatása, nem érdekelt a zimankó, a ránk váró hideg (nagyon is közeleg a tél) és az a tudat sem tántorított el attól, hogy Laudetur barátommal beüljünk az autóba és elinduljuk a Szentély felé, hogy jelen helyzetünkben talán a Videoton esélyesebbnek látszott. Nem csak mi éreztük ezt, rajtunk kívül közel 10 ezren dacoltak minden ránk szakadt reménytelenséggel, mert mi igenis “Andrék” vagyunk, akik ha kell saját hitükkel is megküzdenek, de ha ott kell lenni, ha segíteni kell a csapatot, akkor még a szibériai zimankó sem tántorít el minket. Egy kattintás ide a folytatáshoz....

2017.XII.2. Ferencváros – Videoton: 3-1

NS-20171203-01-2017120238–38: fej fej mellett a Fradi és a Videoton

Remek hangulat, kemény belépők, szép gólok – és megérdemelt zöld-fehér siker az NB I szuperrangadóján.
Három gólt lőtt a Ferencváros az éllovas Videotonnak odahaza a labdarúgó NB I 18. fordulójának záró mérkőzésén.

Egy kattintás ide a folytatáshoz....

Feljegyzések a fotelból – Az áramszünet sem segített

fotelszurkolo-29Csütörtök este szépen fogalmazva véget ért a magyar klubcsapatok európai kalandja. Annak ellenére, hogy Kovács Zoli a mérkőzés után azt nyilatkozta (megszállta a lila köd), hogy a Videoton jobb csapat, a Partizan úgy rohant át a hazaiak védelmén, hogy mire azok feleszméltek, már el is dőlt a továbbjutás. Ezzel meg is mutatta azt, hogy mire van szükség a Videoton legyőzéséhez. Nem kellenek ide sztárjátékosok (ha jól emlékszem a szerbeknél három légiós szerepelt, míg a Vidi kezdőjében heten voltak), csak önbizalom, erőnlét, lendület és tökéletesen megkomponált taktika. Egyszerű játék a foci – mondták már sokan, amit a Partizan játéka ékesen bizonyított is. Oroszlánként kell küzdenünk és akkor meg lehet a három pont – mondta Thomas Doll a héten, melyhez csak annyit tennék hozzá (a Partizan játékát látva), hogy a legtöbb esetben a gazellák gyorsasága sokkal többet ér, mint az oroszlánok éhsége. Ezt levetíthetném a tegnapi közel 3 órásra duzzadt Videoton elleni mérkőzésünkre is, de akkor megsérteném Afrika varázslatos állatvilágát, hiszen tegnap az oroszlánok és a gazellák helyett nyuszikák és őzikék mérték össze erejüket. De hagyjuk el az állatvilágot, azt meghagyom David Attenborough-nak, és térjünk vissza Felcsútra – oda, ahová mostanság nem nagyon szeretünk kirándulni. Három hónappal ezelőtt kaptunk itt egy négyest, ami nem éppen jó ómen, bár egy kicsit reménykedtem abban, hogy a Partizán-effektus hatni fog fog a Videotonra. Fél hét körül már nem gondoltam így… Egy kattintás ide a folytatáshoz....

OLDALAK
Ranglisták és statisztikák:
Következik: MK 09.22. 15:00 SZVSE-FTC (TV: M4)
VVK 50 – A kupasiker 14 legszebb pillanata
FOTELSZURKOLÓ
FACEBOOK:
Novák Dezső utánpótlás emléktornák
HOST