Alberttól – Zsiborásig
Rátkai László
Az FTC saját nevelésű, ifjúsági válogatott játékosa nagy sikert sejtetően kezdte pályafutását.
Tehetsége azonban nem párosult szerencsével. Pályafutását sérülések sorozata árnyékolta be.
– 1956-ban, amikor megjelentem az Üllői úton, már nem voltam idegen, hiszen a bátyám itt játszott, és én minden mérkőzésüket megnéztem … Játszottam a serdülő II., majd a serdülő I. csapatban, utána pedig közvetlenül az ifjúsági I. csapatba hívtak. Ekkor már azokkal játszottam együtt, akiket évekkel ezelőtt az oldalvonal mellől figyeltem. Az ifi I-ben együtt játszottam a bátyámmal, amely remek dolog volt! Ifjúsági játékos voltam még, amikor az FTC első csapatában NB I-es meccsen bemutatkozhattam! A Honvéd volt az ellenfél és Fenyvesi dr. góljával 1:0-ra győztünk. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Novák Dezső
Kétszeres olimpiai, négyszeres magyar bajnok, VVK győztes, világválogatott labdarúgó, három ferencvárosi bajnok-, valamint a Bajnokok Ligájának csoportkörébe jutott csapat edzője. Schlosser Imre óta nem volt a Fradi történetében olyan játékos, edző, aki hét bajnoki aranyérmet nyert volna ferencvárosi pályafutása során.
A játékos:
A világhírnév felé vezető úton az Egyházasrádóc megyei első osztályú csapatából indult, ahol még a csatársort erősítette. 1954-ben a szombathelyi Gépipari Technikum tanulója lett és kollégista a Táncsicsban. A futball volt az élete, az iskolát abba is hagyta miatta. Két hétig Körmenden a Ládagyárban dolgozott, majd Szombathelyen folytatta pályafutását, a Postáshoz került, ahol Balogh “Loja” bácsi figyelt fel tehetségére. Egy idény után leigazolta a megye első számú csapata, a Haladás. 1956. május 9-én mutatkozott be az élvonalban. 1957. márciusában a Salgótarján ellen – sérülések miatt, kényszerből – a balhátvéd posztjára állította őt Kiss Gábor vezető edző. Húzása olyan jól bevált, hogy Novák Dezső pályafutása végéig a védelemben maradt. 1959. október 25-én Svájc ellen mutatkozott be a válogatottban, 8:0-ra győzött csapatunk. Bekerült a római olimpiára készülő keretbe is. Még az olimpia előtt a Fradi szerette volna leigazolni, de a Haladás nem adta ki. Két választása volt: vagy kivár egy évet és akkor lemarad az olimpiáról, vagy az NB II-ben folytatja, mivel a Haladás kiesett az NB I-ből. Ő az utóbbit választotta.
Mezei Béla: 75
A Ferencváros aranycsapatában kevés alkalommal jutott szóhoz a vékony dongájú ifi-válogatott csatár.
Jó technika és átlagon felüli gyorsaság jellemezte játékát. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Farkas Béla
A III. kerülettől (20 bajnoki / 7 gól) érkezett csatár az 1936/37-es idényben hatszor szerepelt az ezüstérmes ferencvárosi csapatban. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Perecsi Tibor
1960 őszén a DVTK színeiben mutatkozott be az NB I-ben. 1963-ban már a Honvédból került hozzánk.
Nagyon hamar beleilleszkedett a csapatba, biztatóan is kezdett. Rendkívül jó testi felépítése mellett technikailag is megállta a helyét. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Toldi Géza
A magyar labdarúgás „szívembere” magas, kitűnő alakú csatár volt. Játékát mindent elsöprő lendület, fáradhatatlan mezőnymunka, nagy lövőerő és harcos küzdőszellem jellemezte. Fejjátéka pompás volt. Labdakezelése is megfelelt. Az összjátékban jól helytállt, különösen szélsőjét foglalkoztatta ügyesen. Titkos Pállal Európa-hírű balszárnyat alkotott. A mérkőzéseken hatalmas munkát vállalt magára. Elől-hátul rengeteget mozgott. Egyik pillanatban a védelemben szerelt, a másikban már hosszú átadással szöktette valamelyik társát. Ekkor sem állt meg, hanem jellegzetes futásával, teljes rohamban követte a támadást. A kellő pillanatokban a kapu előtt is rendszerint a helyén volt. Ha hozzákerült a labda, lábbal és fejjel egyaránt nagy erővel célozta meg a kaput. Egyetlen jelentős hiányossága akadt: az idegein gyakran nem tudott uralkodni. Hamar ki lehetett hozni a sodrából. Ilyenkor több gondot fordított a törlesztésre, mint a játékra. Toldi Géza a magyar labdarúgás legjelesebb egyéniségei közé tartozik önfeláldozó, az egész csapatot magával ragadó harcmodora révén. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Horváth László: 80
Horváth a Pápai Kinizsiből, még csatárként került az FTC-hez. 1962-t írtak…
– Celldömölkön, majd később Pápán is a góllövés volt a feladatom. Ennek köszönhetem a ferencvárosi szerződésemet is. 1962-ben, Húsvétkor a Fradi Pápán játszott ellenünk, és nyert 16:1-re. Azt az egy gólt azonban én lőttem. Ezt követően kétszer elhívtak próbajátékra, majd leigazoltak.
Az „Api” becenevet is ennek az átigazolásnak köszönhette… Akkortájt Csanádi Ferenc volt az ifik edzője. Laci nagyon gyorsan haladt a ranglétrán, mert alig hogy az Üllői útra került, nem sokkal később már a „tarcsiban” is szerepelgetett. Az edzéseket azonban az ifjúságiak között végezte, és amikor Feri bácsi egy gyakorlatot akart elmagyarázni tanítványainak, mindig azt mondta:
– Majd az öreg, az Api megmutatja.
Ez az öreg, az Api, Horváth Laci volt. Így ragadt rá a becenév. Persze, csak azért számított öregnek, mert már a tartalékok (Api kilencszeres utánpótlás válogatott is volt) között is kergette a labdát.
Nos, Horváth Api karrierje szépen ívelt a Ferencvárosban, hiszen 1965-ben debütált az NB I-ben, méghozzá Győrött, ahol győzött a Fradi. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
dr. Páncsics Miklós
Tizenhét éves, amikor az egyik barátja levelet ír Tátrai Sándornak, hogy felhívja a figyelmét az ifjú Páncsicsra. Egy sikeres próbajáték után előbb a Mészáros József vezette ifi csapatba, majd 1963-ban az NB I-es csapathoz kerül. Ekkor Dodó bácsi már a felnőtteket edzi…
A félidényes bajnokságban tíz meccsen Mátrait kell pótolnia a védelem közepén. Kilenc meccsen mindössze hét gólt kapnak és csak három pontot veszítenek, amikor jön a Honvéd elleni 2:7 …
A sikeres bemutatkozást nem követi azonnali állandó csapattagság. Sőt. Legközelebb nyolc hónap múlva kap lehetőséget egy Komló elleni győztes bajnokin, amit újabb négy mérkőzés követ 1964 júliusában. Ismét közel egy év telik el, amikor pályára lép az élvonalban. Az MTK ellen 4:2-es vereséget szenved a csapat. 1965-ben ez az egyetlen tétmeccse …
Hiába, a Novák, Mátrai, Dalnoki hármasba nem sétagalopp bekerülni és ráadásul vetélytársak is akadnak Havasi és Horváth Api személyében. 1965-ben Havasi és Horváth többször is helyet követel magának a védelemben, míg Páncsics továbbra is csak Mátrai helyetteseként kerülhet szóba.
1966-ban az Inter elleni BEK meccsen Horváth Apit kiállítják, így Tátrai mesternek új balhátvéd után kell néznie. A BEK visszavágón már Páncsics szerepel a védelem bal oldalán és “Jairral szemben is nagyszerűen helytáll”, így a csapatban ragad. Jellemzően így áll fel a Fradi védelme az 1966, 1967 évi bajnokságok során: Novák, Mátrai, Páncsics. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Kökény József
– Hol, hogyan kezdődött labdarúgó pályafutásod?
– Cegléden, 14 éves koromban kezdtem a Vasutasban. Előtte a bátyám is ott játszott, aki nagy-nagy tehetség volt, az ifi válogatottba is meghívták, aztán Szegeden folytatta. Én 18 éves koromban kerültem fel Budapestre, az Előréhez igazoltam. Két szép évet töltöttem ott, amikor megkeresett az SBTC. Már-már úgy volt, hogy Salgótarjánba igazolok, amikor a Fradiból is megkerestek. Monostori Karcsi bácsi és Del Medico Toncsi bácsi hívtak az Üllői útra. Aztán egy Park szállóbeli beszélgetés végén igent mondtam. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
A Békés fivérek
Békés Géza
Friedmann Simon Tűzoltó utcai vaskereskedő négy fia szorgoskodott a klub körül a századfordulón. Arthur, Géza, Gyula és Róbert mind az FTC, mind az MLSZ megalakulásában részt vettek. Édesapjuk tagja volt az FTC választmányának. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
