Mindig is szerettem a történelmet. Általános iskolában a történelem szeretete összekapcsolódott Margit tanár néni nejlon harisnyájával, ami olyan tökéletes simult a lábához, mint annak idején Sárosi Gyuri lábához a focilabda. A középiskolában már Beke tanár úr úri kimértsége határozta meg az órákat, és az a tény, hogy szinte megszállottan érdekelte a Római Birodalom története és bukása, amit mindig a rá jellemző fanyar iróniával í­gy befejezett be: nem kell felszisszenni, nem összehasonlí­tási célzattal emlí­tettem meg a jelent. Valószí­nűleg egyszer már tovább is ment a rendszer bí­rálatán, hiszen az ötéves érettségi találkozónkra már nem jöhetett el, mert „méltatlan” tanári magatartás miatt eltanácsolták az iskolából. Egy kattintás ide a folytatáshoz.... →