Egy kaposvári emlék

5 hozzászólás a(z) Egy kaposvári emlék bejegyzéshez

• 

  santiago on 2009. augusztus 29. szombat - 21:14

  A mérkőzésre értem haza í­gy csak most találtam rá az í­rásra. A szenvedés után jó volt olvasni a múltról. Akkor még voltak játékosok, voltakolyanok akik tudták, mit jelent a zöld-fehér mez.

  Válasz
• 

  YSE on 2009. augusztus 29. szombat - 14:45

  1977. III. 19. 2:0-ra győztünk.
  Hajdu J. -- Martos, Bálint, Vépi, Megyesi -- Nyilasi T., Ebedli II (Pogány L.) -- Pusztai, Vad, Magyar I. G: Nyilasi és Pogány. (Pogány a balszélre állt be, Magyar húzódott vissza a középpályára.)

  Válasz
• 

  mjozef22 on 2009. augusztus 29. szombat - 11:55

  “Az 1977-es kaposvári emlék ennél sokkal becsesebb, mert egy fontos állomása volt az akkor már kialakulóban lévő Fradizmusomnak.”

  Más is kereste azt az utat 1977-ben:

  Cikked a szerkesztők ajándékával frissí­tve, az olvasási segédlet- klikk ide alatt 😉

  Válasz
• 

  Sziklaszí­v on 2009. augusztus 29. szombat - 11:42

  Lalolib remélem ma nyerünk és ezáltal még több szép emléked marad Kaposvárról .

  Válasz
• 

  tibu1 on 2009. augusztus 29. szombat - 11:39

  Köszönjük, hogy megosztottad velünk ezt az élményt! Ezek a szeletek egy szurkoló életéből sokkal többet elárulnak a Fradizmus lélektanáról, mint gondolnánk.

  Az akkori eredménnyel ma is kibékülnék, ideje lenne már megkezdeni a felzárkózást.

  Válasz