Feljegyzések a fotelból – „Eltiltások, sérülések és egyéb okok”

Elég rossz előjelekkel készültem a derbire. Péntek egy elátkozott nap volt, tele olyan eseménnyel melyek eléggé magasra tornászták az ingerküszöbömet. Ne tessék semmi rosszra gondolni, főleg nem Détári Lajos szerződéshosszabbí­tására, mert annak a bejelentése nem járt semmilyen romboló hatással. Egy hónapja még örültem volna neki, ma tudomásul veszem. A gondot apró kis előre be ne tervezett „rosszaságok” okozták, melyeken egy szürke hétköznap közönyösen túllépek, de egy nappal a derbi előtt elég nehezen viseltem. A csúcspontot az ebéd jelentette, nővérem vendégeként (aki mellesleg csodálatosan, igazi „hasnövelő” módon főz). Ahogy lehuppantam a székre, szemem olyant látott, mely után először ledermedtem, majd tágra nyí­ltak a pupilláim, és mint aki nem jól látja a vele szemben ülő alakot, tétován, motyogó hangon csak ennyit tudtam kibökni: „Ez meg micsoda?” – mutattam a velem szemben ülő unokaöcsémre, aki szégyenszemre lila-fehér pólóban várta a mama főztjét. Ráadásul egy fogászati beavatkozás után volt, í­gy elég bágyadtan és értetlenül nézett rám, mint akinek halvány sejtelme sincs arról, hogy vajon a vele szemben ülő „öreg” miért is akadt ki a csodaszép pólója láttán.

Mivel látta rajtam a rémületet és talán a füléig el is jutottak a dörgedelmeim és talán a rajtam feszí­tő zöld-fehér póló egy kicsit bizonytalanná is tette. Ráadásul észrevette a körülette ülők kaján mosolyát (akik inkább rajtam kuncogtak), í­gy védekezésül a póló cí­merére mutatott: „de ez Lazio… és egyszer a Fradi meg is verte őket.” – mondta el rövid védőbeszédét, mely meghátrálásra is kényszerí­tett. Talán kicsúszott a számon még egy mondat, mely arra próbált utalni, hogy sok-sok évvel ezelőtt nem volt olyan fiatal, aki nem valamelyik magyar csapat mezében adta a világ tudtára elhivatottságát, de tudtam jól, hogy manapság ez már úgy sem fog értő fülekre találni. Sajnos a magyar foci olyan mélyre süllyedt, hogy már csak néhány ezer fanatikus gondolja úgy, hogy zöld-fehér mezt kell felhúzni Fradi cí­merrel a szí­vünk felett. Főleg egy derbi előtt, ahol történjen bármi, álljunk bármilyen rossz helyen a tabellán és legyen akár az egész csapat sérült, eltiltott vagy egyszerűen csak száműzött, csak egyetlen eredmény elfogadható: a GYŐEZELEM! így, nagybetűvel í­rva.

Ami majdnem össze is jött, de a végén a „világ legjobb bí­rója” úgy gondolta, hogy kiegyenlí­ti a játszmát. Ha most gonoszkodni volna kedvem akkor gondolhatnám azt, hogy szóltak neki a félidőben, hogy volt kettő kétes szituáció aminél mosolyogva tovább intett, ezért a békesség kedvéért a harmadikat fújja már be. És befújta. De mielőtt bárki azt gondolná, hogy erre akarom fogni a pontvesztést, egyből leszögezem, hogy igazán nem is érdemeltünk győzelmet. Ahogy az Újpest sem. Legszí­vesebben még hozzátenném azt is, hogy ilyen gyenge derbit már régen láttunk és a pályán időnként fejetlenül futkározó játékosok gúnyt űztek a több mint száz éves hagyományból.

Az első félidő még elment, legalábbis zöld-fehér szemüvegen keresztül, hiszen végig uraltuk a játékot és ha Simic a két helyzetéből legalább egyet értékesí­t akkor nincs bí­ró mely ki tudja egyenlí­teni a mérkőzést. Mert a lila-fehér alakulat még nálunk is gyengébb produkcióval „szórakoztatta” a közönséget, sikerült is kapura lövés nélkül egyenlí­teniük. Amit ajándékba kaptak, de mivel előtte azért volt két necces eset, í­gy várható volt, hogy Kassai is kihasználja a kí­nálkozó lehetőséget. Amit egy igazi műeséssel sikerült is megetetni a „világ legjobb bí­rójával”. Ettől függetlenül továbbra is keresem a választ arra, hogy vajon miért estünk ennyire vissza a második félidőben. Persze a cserék is közrejátszottak, melyből egyedül Ottené volt indokolt a sérülése miatt.

A mérkőzés előtt Détári Lajos nyilatkozatában volt egy mondat, mely előrevetí­tette a várható játékunk minőségét, de amivel a végén még magyarázni is lehet a győzelem elmaradását. „Eltiltások, sérülések és egyéb okok…” – Döme itt arra utalt, hogy több játékosunk hiányzott, bár az „egyéb okok” kifejezés egy kicsit zavaró, de biztos vagyok abban, hogy mindenki tudja miről és kiről, vagy éppenséggel kikről van szó, bár ezekről igazán nem tudunk semmit. Találgatni meg nem az én dolgom, igaz őszinte magyarázatot sem nekem kéne adnom az „egyéb okokról”. Persze ebben az egyéb okokba belefér a játékvezető is, de sajnos az is, hogy a jelenlegi Ferencváros éppen azt a helyet foglalja el a tabellán, amit ebben a szezonban megérdemel. Ahogy a derbi másik részvevője az Újpest is csak árnyéka önmagának. Ezek után mi maradt meg a régi derbik hangulatából?

Lassan már semmi. Ma is volt két gól, egyet Grúz fejelt, egyet Kassai fújt be. Talán telt ház volt, de még a szurkolás sem idézte a régi szép időket. Mintha a szurkolók is belefásultak volna, mintha nekik is csak az illúzió maradt meg a régi derbik hangulatából. Ezek után szabad nekem az unokaöcsémre haragudni, aki „elitélendő” módon, a derbi előtti napon egy lila-fehér mezben ült le velem szemben az ebédlőasztalhoz? Bocsi Rolcsi, hogy ott egy kicsit „kiosztottalak” és minden áron meg akartam veled értetni, hogy valójában mit is jelent egy Fradi-Újpest.

Mert ha láttad a mai meccset, akkor bizony nem fogod megérteni.

– lalolib –

10 hozzászólás a(z) Feljegyzések a fotelból – „Eltiltások, sérülések és egyéb okok” bejegyzéshez

  • Kassai a befújt fantom tizenegyessel csak alkalmazkodott a “szí­nvonalhoz”. Rosszak vagyunk…

  • Úgy gondolom egy ideig nem kell nekünk bajnoki cí­mről gondolkodunk. A bajnokság végén el akarják küldeni a csapat felé. Rósa, Lisztes, Zsivóczky, Simic, Kulcsár, Junior, Ranilovic, Végh, Fülöp -- tőlem ők simán mehetnek, de vajon kiket tudnánk hozni helyettük?
    Még belegondolni sem érdemes, hogy milyen játékosoktól váltunk meg az elmúlt két évben és kiket hoztunk helyettük. Pénzünk nincs, igazi tulajdonos nincs, akkor meg miben reménykedhetünk?
    Egy biztos, elég forró egy nyarunk lesz.

  • Persze, marad az optimizmus, végtére is a nyolcvanas évek közepén is hasonlóan elkeseredettek voltunk, bár akkor látszott némi fény…
    A krónikáknak viszont az marad, hogy a Ferencváros háromévnyi kényszerű másodosztály után a 2010-2011-es bajnoki évad bronzérme után a bajnoki cí­mért való versengés helyett a 8. helyért “küzdött” egy egykoron világklasszis játékosból lett edző vezetésével. Unokáink majd értetlenül olvassák, hogy akkor miért is hosszabbí­tott vele a klub?? Miben javult a játékunk tavalyhoz képest? Hol az előrelépés?
    A statisztikákat böngészőknek pedig meglesz az az előnyük, hogy nem kellett végigszenvedniük szeretett csapatuk tavaszi vergődését, amit én focinak nem igen tudok nevezni…
    Igen Balog Zoli és Hakola is nagyon hiányzott, de mit keresett a pályán a pápai meccs után röhögcsélő Simic, hogyan lehetett csk. Pölöskey (az elődök nevében kérek elnézést!) és miért kellett lehozni az egyébként jól játszó Fülöp Noelt, ha már egyszer fiatalí­tunk?? Kulcsárról már nem is érdemes szót ejteni, ő még csak kapus nem volt, Lisztes totyogó futkározásai pedig nevetségesek. (egyébként ő fénykorában kiváló futballista volt!)
    Nos, én lennék a legboldogabb, ha Dömétől jövőre ilyenkor elnézést kérhetnék a 2012-13-as szezonban elért 29. bajnoki cí­münk, vagy akár a kupagyőzelmünk után! Hajrá Fradi!

  • Az előbb beszéltem Lacival telefonon és kértem, hogy próbálja optimistábban nézni a Fradit. Nem sikerült meggyőznöm. 🙂
    Most meg olvasom YSE hozzászólását aki örök optimistaként még reménykedik. Én is ilyen vagyok.

  • Hát ez a csapat nem az volt, amelyik egy félidő erejéig lefocizta a Kecskemétet, de nem is a múlt heti. Az elsőnél jóval gyengébb, a másodiknál jobb. És ijesztően hiányzott Józsi és természetesen Somalia, no meg Balog nyugodtsága a védelemben. A játékvezetés: hát láttam már sokkal rosszabbat is…
    Én az örök optimista bizakodom a jövőt illetően… De hogy a mostani keretből hányan maradnak jövőre… ahhoz valami jövőbelátó varázsló kéne.

  • Aludnom kellett a tegnapi derbyre. Vagy inkább arra amit előttem leí­rt mjozef22, hogy lassan tényleg csak az illúziónk maradtak meg. Évekkel ezelőtt még elképzelhetetlen volt egy derby nélkülem, ma már fel sem merül bennem, hogy a táborral együtt menetelnek. Az pedig csodás érzés!
    De tényleg ne fanyalogjunk annyira, végül is elvesztettünk két pontot, vagyis kassai elvett tölünk két pontot. Mert az igaz,hogy a második félidőben nem játszottuk azt mint az elsőben, de azt gondoltuk, ha úgy játszunk mint az ellenfeleink az Üllői úton, akkor nem kaphatunk gólt egy olyan csapattól aki még kapura sem tud lőni.
    Ebben tévedtünk mert volt egy Kassai. Ettől függetlenül léptünk előre egy kicsit és ha itt van Józsi, Hakola és BZ akkor biztosan nyerünk. Ebből meg lehet azért épí­tkezni. Óriási takarí­tásnak és bevásárlásnak kell itt történnie nyáron!
    Hajrá Fradi! -- ez azért örökké megmarad.

  • Nem értem ezt a fanyalgást 😉 ! Vagy én csináltam mindent fordí­tva?

    Utaztam oda-vissza 400 km-t és közben megnéztem a derbyt… (…az osztrák határ mellett).

    Felkészülés közben beleolvastam a mai napi anyagokba A TEMPÓFRADIN:

    Elolvastam egy “KÉZZEL íRT EMLÉKEZÉS”-t
    Meghallgattam az “Öreg Focista…” dalát

    Meccs előtt felidéztem a “Valamikor nevettünk” mai “SZ”-betűs rész kezdősoraival is bemutatott őszi “szaaaaaaaaaaaaaaaaaarooos edzőmeccset”.

    A vissza út után mindezt fordí­tott sorrendben, és már kerek is világ.

    Hogy közben volt A DERBY, ja igen pontot raboltunk a lila …….-tól.
    Hogy a Debrecen ötről a hatra lépett.
    Hogy a Vasas lassan azért a helyére kerül.

    Ezek is fontos dolgok, meg az is hogy hozzá lehet szokni: ÉPíTKEZÜNK!!!

    Szóljatok ha le-, vagy felépí­tett valaki valamit, addig én megmaradok a körí­tésnél, a meccs már nem fontos, csak a barátok a SZENTÉLY lelátóján kéthetente, közte meg skypén, mert nélkülük már nem kéne megvenni a bérletet többé.

  • Szomorú vagyok! Van egy kritikán aluli csapat, egy bunkó, unintelligens edzőnk! Ha Kabát és Rajczi játszik, gólokkal kapunk ki! Valami nagyon nincs rendben! Dömének messze meghaladja a képességeit még ez az alacsony szinvonalú NB1!

  • Az utolsó mondatodban benne van minden. Nem is kell túl sokat rágódni azon amit láttunk. Szerencsésnek érzem magam, hogy még láttam igazi derbit. Mert amit ma láttunk az egy vicc volt és semmi más. Aki ezt focinak hivja az még soha nem látott igazi Fradi-Ujpest meccset. Fejetlenül rohangáltak össze-vissza annyi különbséggel, hogy az első félidőben nekünk még voltak értékelhető mozzanataink.Utána meg semmi. Egyszerűen nincs csapatunk, nincs edzőnk és lassan már Ferencváros sem lesz ha igy folytatjuk. Nagyon el vagyok kenődve!

  • Amit Détári szerződéshosszabbí­tásáról szóló hí­rhez í­rtam még a meccs előtt, azt most is vállalom. Az utóbbi évtized leggyengébb, tartalékos Dózsáját sem sikerült megvernünk. Az összeállí­tás, a csapatkapitány kijelölése és a “kitűnő” cserék minden további megjegyzést feleslegessé tesznek. Egyetlen dolognak lehet örülni, a Dózsa nem előzött meg minket.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .

MK 02.28.19:00 TV:M4Sport
OLDALAK
03.03.16:30 TV:M4Sport
03.10.15::30 M4 Sport
Novák Dezső utánpótlás emléktornák
03.17.14:45 TV:M4Sport
Categories
FOTELSZURKOLÓ