Feljegyzések a fotelból – Győzelmi nyitány

fotelszurkolo_newNem vagyok egy komolyzenei szakértő, de annyit tudok, hogy Beethoven egyetlen operáját a Fideliot több éven át í­rta, vagyis helyesebben mivel soha nem volt megelégedve azzal amit addig a kottákra vetett, újból és újból átkomponálta. Ráadásul úgy, hogy a számára annyira fontos nyitányt, minden alkalommal újra is í­rta. Az indokát nem tudom, de sejtésem szerint a zeneszerző géniusz úgy gondolta, ha már a nyitánnyal sikerül a székekhez “ragasztani” a közönséget, akkor azok végig kitartanak és értő fülekkel fogadják be Fidelo szenvedélyes történetét, melyben a sok szenvedés mellett benne van “az emberi érzés csí­rája, mely kivirágzik, ha a szabadság, az igazság verőfénye megérinti”. Csodás gondolat és bár természetesen nem Beethoveni magasságokban, de tegnap délután (kora este) ugyanezt éreztük a lelátón amikor Vad II. István befejezettnek nyilvání­totta a Ferencvárosi labdarúgás történetének egyik legemlékezetesebb mérkőzését. A jelzővel gondban vagyok, mert végül is nehéz elhelyezni egy magában szimpla NB I-s mérkőzést történetünk 115 évében, hiszen ha csak annyit olvasunk majd évek múlva, hogy Ferencváros-Nyí­regyháza 3-1, talán egy finom legyintéssel el is intézzük: Na és? Hazai pályán evidens, hogy megverjük az újoncot. Ez igaz. De a tegnapi nap nem csak a három pontról szólt, hanem a örökké élő Ferencváros ünnepnapjáról, a III. Szentély első bajnoki mérkőzéséről.

Amit másfél éve a II. Szentély bontása közben úgy gondoltunk, hogy ezen a napon az egész világ ránk fog figyelni, hogy már hetekkel előtte elfogynak a jegyek, hogy aznap az egész ország zöld-fehérben fog virágozni. Ezekből az álmokból sok minden meg is valósult, az aréna készen áll, egy olyan létesí­tménnyel lettünk gazdagabbak melyre igenis büszkének kell lennünk. Nem az épí­ttető miatt, hanem a Ferencváros miatt. Mert ez a stadion a miénk, ez a stadion fogja tovább vinni a Ferencváros 115 év utáni történetét. Itt születnek meg az újabb és újabb győzelmek és reményeink szerint itt fogjuk ünnepelni a 29. bajnoki cí­münket is. És talán évek múlva itt fogadjuk majd Európa elit csapatait és itt fog eggyé kovácsolódni a legendás Fradi szí­v. Mely most nem egységes, most számos helyen és fórumon a Fradihoz méltatlan civakodás folyik, és ezeket olvasva néha úgy érzem, hogy az a bizonyos 3E betű már csak szimbolika és nem összetartó erő.

20140824-nyregyhaza-busai-0Ezektől függetlenül akik ott voltunk tegnap délután, akik részesei lehettünk az új aréna első bajnoki mérkőzésének egy soha nem feledhető élménnyel gazdagodtunk. Ismétlem, nem a 3-1 miatt. Amiatt, hogy megadtuk a tiszteletet a 115 éves Ferencvárosnak és részesei lettünk a közös jövő első állomásának. Felemelő élmény volt már délután 3 óra környékén az aréna környékén sétálni. Volt tér, volt hol leülni és csodálni az arénát, volt kivel beszélgetni és szinte sorba kellett állni a Fradi Sas előtt egy-egy fotós emlék miatt. Ahogy sajnos a regisztrációs pultok előtt is több száz méteres sor várakozott. Valószí­nűleg sokan gondolták úgy, hogy az online megvásárolt jegyükhöz vagy bérletükhöz a mérkőzés előtt igazí­tják hozzá a vénájukat. Bár a klub előre szólt, hogy kb. mennyi a kapacitás, de ahogy bent az arénában a mozgóurnás lányoknak-fiúknál fel lehet tölteni a büfés költségeinket, úgy talán a regisztrációt is meg lehetett volna erősí­teni. És ha már a hiányosságokról is szót ejtünk, feltétlenül meg kell jegyezni, hogy két meccs után látható, hogy kevés az illemhely és kevés a büfépult. Jó lenne ezen változtatni, főleg az előbbin. És persze lehetne szólni a Napnak is, hogy legyen szí­ves a mérkőzés idején egy kicsit korlátozni az égető sugarakat, mert főleg az első félidőben olyan vehemensen tűzött a lelátóra ülőkre, hogy voltak olyanok, akik két hunyorgatás között éppen lemaradtak Gera Zoli bombagóljáról.

Melyről tudjuk, hogy nem az első Fradi bajnoki gól volt, mégis, évek múlva mindenki erre fog emlékezni. Ezzel persze nem akarom elvenni Busai Attilától a III. Szentély első bajnoki gólját, mellyel örökre beí­rta magát a Fradi történeti statisztikájának lapjaira. Melyre nem is kellett túl sokat várnunk. Már az első percekben láthatón volt, hogy a Nyí­regyháza kölcsönérte a Fradi győri buszát és úgy leparkolt a saját tizenhatosa előtt, hogy még benzint is elfelejtett venni hozzá. Emiatt az első félidőben ki sem mozdult onnan. Megpróbáltuk türelmesen, keresztlabdákkal, gyors passzokkal és lehetőleg szélsőjátékkal megbontani a zárt védekezést. Azt nem mondom, hogy mindezt hibátlanul műveltük, de Mateos kiváló keresztlabdáinak és Gera villámpasszinak volt szeme, Nagy és Bönig is többször próbált a védők mögé kerülni. Az első gólunk mégis egy “speciális” Fradi gól volt. Gera mintaszerű szabadrúgását Böde Dani lefejelte Busai elé, aki erőszakosan megelőzve a védőket, néhány méterről bevágta a jobb sarokba.

20140824-nyiregyhaza-gera-szalto

(üllői129.hu)

Bár akkor is teljes erővel zengett a Hajrá Fradi!, de ami a 28. percben történt, azt mindenki csak a legszebb álmában képzelhette el. Gerzson kapott egy labdát, majd a rárontó ellenféltől egy könnyed lépéssel ellépett, majd 25 méterről (vagy 30-ről) kipiszkálta a jobb felső sarkot. Ilyen bombák után szokták mondani, hogy a stadion összes pókja táviratot kapott, hogy gyorsan költözzenek el, mert itt veszélyben az életük. A pókok menekültek, Gerzson szaltózott, az aréna meg felrobbant. Kell ennél szebb nyitány?

Ami utána történt, az már egy könnyed játszadozás volt. Továbbra is uraltuk a játékot, a vendégek busza még mindig benzin nélkül ácsorgott. A szünetet a bí­rói sí­pszó mellett vastaps fogadta, melyre már elég régen volt példa. A második félidő egy kicsit álmosan kezdődött, bár továbbra is mi irányí­tottuk a játékot, de a szünetben a vendégek is tankoltak és sikerrel elvontatták a buszt a kapujuk előtt. Ez persze nem mentette meg őket a harmadik góltól. A jogos büntetőt Mateos végezte el, aki Gerzson mögött a legjobb teljesí­tményt nyújtotta. A harmadik találat talán egy kicsit jobban megnyugtatta a csapatot, vagy már előre gondoltak a szerdai fordulója, hiszen visszavettünk az iramból, Doll cserélt is hármat (Gerzsont felállva ünnepelte az aréna), ezzel sikerült elérnünk, hogy az örök Fradi mumusnak tartott Bajzát szépí­teni tudjon (ennyi öröme neki is lehet).

Vajon mennyit is ér ez a magabiztos győzelem? A meccs végén Thomas Doll nagyon tárgyilagoson nyilatkozott (ahogy tőle megszoktuk már), hogy ettől a három ponttól még a földön kell maradnunk. A csapatnak mindenképpen. Mert mi szurkolók azért egy kicsit lebeghetünk a föld felett. Nem a három pont miatt és nem is a játék miatt.

A győzelmi nyitány miatt. Mert részesei lehettünk, mert ott lehettünk a jövőnk első napján. Ezt az érzést meg soha, senki sem tudja elvenni tőlünk.

8 hozzászólás a(z) Feljegyzések a fotelból – Győzelmi nyitány bejegyzéshez

  • Újabban azt csinálom, hogy – immár nyugodtan (… nyugodtabban) – megnézem az ismétlést, és utána gondolom át a véleményem.
    Ünnep volt, valóban ünnep. Sőt ÜNNEP. És nagyon fájt a szí­vem, hogy „testi állapotom” miatt már valószí­nűleg életem végéig fotelszurkolóvá minősí­tett a sors.
    De, kedves Laci, a nyí­rségiek megí­télésében nem értek veled egyet. Ugyanis „volt benzin” a buszukban, azaz igyekeztek szegények, el is jutottak időnként mifelénk is, csakhogy egyszerűen csí­rájában elfojtottuk minden próbálkozásukat. Egészen a mérkőzés végéig, amikor több lehetőséget kaptak. Megkockáztatom azért, mert a mieink még nem lévén hozzászokva az ilyen erőteljes játékhoz, némileg kifulladtak (ezt főleg az addig kifogástalanul játszó Mateos felesleges szabálytalankodásai, és az eladott labdák növekvő száma mutatták).
    Voltak kiemelkedően, látványosan focizó játékosok, de mindenki tette a dolgát, szí­vel, lélekkel, becsülettel. És magyar viszonylatban jól. Feltűnően kevés volt az eladott labda (kivéve a végét). Viszont lehetett látni olyan keresztlabdákat, amelyeket tavaly el sem értek volna, most meg a kapó játékos ment vele tovább.
    *
    Hogy én is kedvelt hasonlatomnál maradjak: szépe keveredik a diókrém, és érzésem szerint jobb lesz, mint tavaly. De persze, az elkészültéhez még idő kell.

    • Tisztelt YSE

      Valòjí ban én is észrevettem a pontos keresztlabdí kat és ilyenre a mùlt évben nem volt példa még.

      Mí r sokkal jobban ragadt a labda a keresztlabdí kní l is és mí r tùljutott a csapat a 10 jòl elhelyezett passzon is.

      Ha ez nem ok a boldogsí gra, akkor nem tudom, hogy mit kellene (a mostani helyzetel élve) még hozzí .

      A mostani Fradi mí r jòval elhagyta a mùlt hí rom évnek a Fradijí t. Ezt merem í llìtani, de lehet, hogy nem lí tom tí rgyilagossan.

  • Boldog voltam ,hogy szabadságom utolsó hetét szebbé tették a srácok-hamár az elsőt elrontották
    (Pápa)
    Bí­zom benne,hogy még valahogy egy komoly csatár-Del Piero állí­tólag a honvédba megy…-érkezik még,mert tegnap szép biztos győzelem volt,de mint ahogy régebben is í­rtam,ide jó ez,de nemzetközi szinten elég sovány.

    Hajrá Fradi

    • Kedves Pipu!

      Szerintem a Fradinak van “komoly” csatára, Böde Dani. Leo után úgy látszik, ismét lesz egy játékos mögötte, aki tud osztogatni, Gerzson személyében.
      Ami nagyon hiányzik: az két szélső. Azok nélkül nincsenek támadások, nem záporoznak a beadások, melyekből Dani képes egyet-kettőt bekotorni. Mert ha csak háttal a kapunak kapja a lapos vagy a magas labdákat, nincs sok esélye.

      • Talán még ennyien soha nem szólí­tottak meg ezen a portálon,mint most.
        Én csak annyit szerettem volna kifejezni.hogy ez egy tényleg szép győzelem volt ,mint a győri gól-amit tényleg tudatos előkészí­tés előzött meg-,de én majd akkor merek örülni,ha ez győzelmekben is megmutatkozik,és nem periódikusan,hanem ahogy MINDANNYIAN szeretnénk 10-20 meccsen át is.

        Hajrá Fradi

    • Kedves Pipu

      Amit a vasí rnapi meccsen lehetett lí tni a Fraditòl mí r nagyon is hasonlìt a nyugati szinvonalra.

      Magyar szokí s 3 passz utí n eladni a labdí t és (kényelmesen, vagy nem) aztí n utí naszaladni.

      A labdí nak most szeme is Volt. Bejöttek a passzok. Lí ttam ötletes és szép jí tékot és a lelkesedésbôl Sem Volt hií ny.

      Természetes dolog, hogy nem verheti meg ez a csapat a Bayernt vagy egy mí s hasonlò Euròpai csapatot. De azonban van valami ùjjí kezdési lelkesedés benne, ami biztos az ùj stadional is összeköttetésben van.

      Doll mester meg jò edzô. Kimondottan okosan bí nik a jí tékosokkal. A fiatal horví t labdarùgòakademistí t nem haggya cserben és minidig megadja neki a lehetôséget, hogy önbizalomhoz jusson. Lauth Sem még az aki valòjí ban.

      A kedvelt jelképemnél maradví n: A kertben még nem nyìltak ki ugyanakkor a virí gok.

  • Minden sora igaz,még 3-0-nál sem lehetnek biztonságban,ha dobogóra akarnak kerülni.Most lehet látni,hogy a drága Gera Zoli mennyire kellett volna ebben a csapatban a nyugodt okos játéka, egyszer nyilatkozott,hogy a 10 év alatt amit Angliában töltött megtanulta hogy lehet eredményesen focizni.A többi fiú is kiválóan játszott,szerintem is Mateos volt a legjobb.akik meg nagyon akartak és látszott is a játékukon,de nem sikerült minden,azoknak vigaszként,a labda gömbölyű nem mindig gurul oda ahova akarják ill.ahova rúgják.Jó vasárnapom volt.

  • Ez a Gera gól és szaltó kárpótlást jelentett számomra (nem tudtam bejutni a nyitó meccsre…). Csodálatos volt! Köszönöm Zoli!

Hozzászólás a(z) Pipu bejegyzéshez Kilépés a válaszból

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .

03.31.18:00 TV:M4Sport
04.03.20:00 M4 Sport MK-negyeddöntő
OLDALAK
04.07.14:45 M4 Sport
04.14.16:30 M4 Sport
Novák Dezső utánpótlás emléktornák
Categories
FOTELSZURKOLÓ