1904.III.20. Wiener AC – FTC 2:1

TFU_20010300_Trb_000 - 0007-19040320

A Wiener Athletiksport Club 2:1 győz a Ferenczvárosi Torna-Club ellen.

Az FTC. bécsi szereplése miatt, bár vereséget szenvedtek újra a magyar szí­nek, nincs okunk szégyenkezni; elismerésre és följegyzésre méltó pedig az, hogy a csapat játékosai mind magyar nevek alatt szerepeltek. Követésre méltó példa.

1904. március 20., 15:30, Bécs, Wiener AC – FTC 2:1 (2:1)
vezette: R. Lowe (Cricketer)
Wiener AC: Sunkovsky — Fischer, Dettelmayer — Schrammel, Pulchert, Stürmer — Dettelmayer, Huber, Studnicka, Hoffmann, Taurer
FTC: Oláh — Berán, Manglitz — Gorszky, Bródy, Lissauer – Weisz, Braun, Pokorny, Kovács, Borbás
Gól: Huber, Hoffmann illetve Pokorny

WAC—FTC 2:1. A mult vasárnap bajnokcsapatunk játszott Bécsben a Práterben lévő Sport-platzon a Wiener Athletiksport Club ellen. Az MTK. megelőző súlyos veresége után sporkörökben aggódva néztek a mérkőzés elé. Azonban bajnokcsapatunk nem hagyta cserben hí­veit. Mert bár az eredménynyel korántsem vagyunk megelégedve, a csekély gólkülönbség. amely nem is reális, és az a fölény, melyet különösen a második félidőben mutattak a magyarok, bizonyí­tják azt, hogy az FTC. tudás dolgában nem áll az osztrák bajnokcsapat mögött s hogy csapataink érhetnek el sikert külföldön is, csak azzal a lelkesedéssel, ambí­cióval és lendülettel játszanak, amiről külföldön hí­resek. Egy dologban, a gyorsaságban legtöbb csapatunk fölötte áll a kontinentális csapatoknak; ami a játék technikájából hiányzik nálunk, pótolják játékosaink azt azzal a lelkesedéssel, amit a nemzeti dicsőségünkért ví­vott küzdelem olt szivünkbe. A két csapat a következő összeállí­tásban játszott:

WAC: Sunkovsky — Fischer, Dettelmayer — Schrammel, Pulchert, Stürmer — Dettelmayer, Huber, Studnicka, Hoffmann, Taurer.
FTC.: Oláh — Baranyi, Marosi — Gorszky, Bródy, Lészay – Fehér, Barna, Pokorny, Kovács, Borbás.

A játékot a WAC. kissé elbizakodottan kezdi; azonban lanyha támadását csakhamar visszaveri a magyar védelem sőt az FTC. heves támadása Pokorny révén meglepetésszerűen meg is szerzi a vezető gólt. A WAC.-ot a magyarok nem várt sikere lehangolja: lassanként azonban fölnyomultak a magyarok térfelébe s Huber egy erős ofside góllal kiegyenlí­t. A WAC. továbbra is támad; az egész csapat a baloldalra Tauerra és Studnickára játszik, akik veszélybe is hozzák a magyar kaput. Taurer remek centerezését végül Hoffmann góllá értékesí­ti. Első félidő 2:1 a WAC. javára.

A második félidőben WAC. már nem bí­rja a magyarok tempóját, s állandóan védelemre szorul. FTC. hevesen ostromolja az osztrák kaput. Hasztalan, a bécsi védelem, különösen Fischer és Sunkovski kitűnően dolgoznak, úgy hogy a mieink eredményt elérni nem tudnak, WAC. pedig csak a játék vége felé bí­r kiszabadulni, de veszélyessé nem vált ekkor sem.

Bí­ró: R. Lowe (Cricketer) volt.

(Nemzeti Sport, 1904. március 27.)

Az idei nemzetközi mérkőzések során, úgy ránk nézve, mint a bécsiekre nézve is a legérdekesebb mérkőzés a múlt vasárnapi volt, mely Bécsben a fenti két egyesület közt folyt le. Magyarország és Ausztria bajnoki csapatai állottak szemben és tekintettel az előző vasárnapi W. A. C. — M. T. K. mérkőzésre mindkét részről különösen fontos volt ez a küzdelem. Az osztrák bajnoki csapatnak igazolni kellelt nagy fölényét a magyarok felett, a magyar csapatnak pedig a magyar csapatok hí­rnevén ütött csorbát, kellett kiköszörülnie

Jól eső érzéssel regisztrálhatjuk azt a tényt, hogy a magyar bajnoki csapat nemcsak megállotta helyét, hanem játékával kiví­vta magának azt — a mit még eddig magyar csapatnak nem sikerűlt, — hogy a bécsi sportsajtó a legjobb bécsi csapattal egyenrangúnak ismerte el.

Ez alkalommal meg kell emlékeznünk arról a kedvező változásról is, a mit Bécsben tapasztaltunk; a játék lefolyása ugyanis teljesen fair volt, a közönség illedelmes és last, but not least: a biró igazságos volt és í­gy a külső keret hozzáillett a mérkőzés sportbeli fontosságához. A bécsieket szemmel láthatólag meglepte a magyar csapat játékának ní­vója, mely mindenképen megütötte a W. A. C. mértékét, sőt helyel-közel — í­gy különösen a játék végén — túl is szárnyalta azt.

Délután 1/2 4 órakor Bécsben szokatlanul nagy közönség lepte el a W. A. C. pályájának nézőterületét és nagy érdeklődést mutatott a match lefolyása alatt mindvégig. A csapatok összeállí­tása a következő volt:

W . A . C.: Sunkovszky — Fischer, Dettelmeyer I. — Stürmer, Pulchert, Schrammel — Dettelmeyer II., Huber, Hoffmann, Studnicka, Taurer.
F. T. C.: Oláh — Berán, Manglitz — Gorszky, Bródy, Liszauer — Weisz, Braun, Pokorny, Kovács, Borbás.

Kezdés után Ferenczváros erélyesen támad és a W. A. C. viszonttámadásai alig jutnak túl a középvonalon Alig tí­z percznyi játék után Braun a hátvédek mögé passzolja a labdát, melyet a hátvédek közt átcsúszó Pokorny védhetlenűl rúg a kapuba. A magyarok gyors eredménye láthatóan meglepi a bécsieket és ezt a hangulatot a ferenczvárosiak ügyesen használják ki s folytatják támadásaikat. Ekkor történt a mérkőzés lefolyására nézve talán döntő incidens, t. i. hogy Borbás megsántulva kénytelen a játékból mintegy negyedórára kiállani. A W. A. C. felhasználja a magyar csapat hiányosságát és erélyes akcióba lép. A játéknak ez a része volt talán legélvezetesebb: a labda egyik kaputól a másikig vándorol, mindkét részről alkalmat nyújtva a kapuvédnek a védelemre. Mí­g azonban a ferenezvárosiak támadásai sikertelenek maradnak, a W. A. C. csatárai két í­zben is eredménynyel fejezik be támadásaikat. Az első goalt Huber szerzi meg, fejjel lökve be a labdát a kapuba, a másodikat pedig Hoffmann védhetlen lövése juttatja a kapuba. Huber goalja azonban csak „papí­rértékkel“ bir, mert a biró abban a hitben volt, hogy Oláh érintette előzőleg a labdát és ezért adta meg. Huber ugyanis a kapuvonalon állott, midőn a messziről repülő labdát elkapta fejjel és a kapuba irányí­totta. Huber off side állása annyira szembeötlő volt, hogy nem tételezhető fel a különben teljesen pártatlanul í­télkező bí­róról, hogy a goalt megadja, ha tisztán látja a helyzetet.

A második félidőben Borbás újra beáll a játékba és ha nem is játszik úgy, mint a játék elején mutatta, mégis sokat használ a csapatnak. A játék nagyon változatosan indul meg, azonban nemsokára észrevehető a bécsiek lankadása, mert nem bí­rják a ferenczvárosiak által szí­vósan folytatott gyors tempót. Utóbbinak támadásai mind gyakoribbá válnak és a játékidő utolsó tí­z perczében a W. A. C. kapuja előtt táboroznak. Lövés lövést, corner cornert követ, eredményt azonban a magyarok nem tudnak elérni, mert mindent kivéd a W. A. C. odaadással és talán túlságosan szerencsével működő védelme, melyben különösen kiválnak Sunkovszky kapuvéd, Fischer hátvéd és Pulchert középső fedezet.

A magyar játékosok kivétel nélkül jól játszottak és aligha csalódunk, ha azt állí­tjuk, hogy ilyen stí­lusban még nem játszott a ferenezvárosiak csapata.

Biró R. Lowe (Cricketer) volt.

(Sport-Világ, 1904. március 27.)

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .

OLDALAK
12.04. 15:30 m4 Sport
EL-csoportkör 12.09. 21:00 M4 Sport
12.12. 16:30 m4 Sport
12.18. 14:45 m4 Sport
Novák Dezső
FOTELSZURKOLÓ