1904.XI.27. BTC – FTC 2:0

ns-19041204-01

Vasárnapi mérkőzések. A millennáris pályán a BTC.—FTC. mérkőzés lesz. A mérkőzés eredménye a jelen körülmények között az első helyre befolyással nem lehet, de azért mindkét csapat formája folytán izgalmas küzdelem lesz. Tavaszszal a FTC. 2:0 arányban győzött. Az összeállítások a következők lesznek: FTC. (zöld-fehér): Fritz — Berán, Manglitz — Deutsch, Lissauer, Weisz — Kovács, Pákay, Pokorny, Braun, Scheibel.

(Nemzeti Sport, 1904. november 27.)

Mai mérkőzések. A Budapesti Torna Club I. és II-ik csapatának kezében van az I. osztályú bajnokság és a Szövetségi díj sorsa. Ha a B. T. C. I. ma győz, akkor a Magyar Testgyakorlók Köre nyeri meg a bajnokságot, ha veszt, vagy eldöntetlen eredménynyel játszik, akkor a Ferenczvárosi T. C, lesz idén ismét a magyar bajnokcsapat. A Szövetségi díjért való mérkőzésben szintén a B. T. C. II-től függ vajjon a Magyar Athletikai Club, vagy pedig a Ferenczvárosi T. C. lesz a díj győztese. A Budapesti T. C. I. csapata a saison elején nagyon keményen tartotta magát. Legszebben a Magyar Test-gyakorlók ellen és a 33. F. C-al szemben játszott. A M. U. E -nek a Torna Club feletti győzelme nem volt reális s e körülményekre való tekintettel a B T. C. mai győzelmét nem tartjuk kizártnak. Erős ellenféllel szemben a Torna Club mindenkor lelkesebben játszott s ha tekintetbe vesszük azt a körülményt, hogy ma azzal a csapattal áll szemben, melynek a legtöbb esélye van a bajnokság elnyerését illetőleg, fokozottabb ambitióval és lelkesedéssel fog küzdeni a győzelem dicsőségéért. A Ferenczvárosi T. C ereje az utolsó időben sérülések, betegeskedések által csökkent s a csapaton is erőt vett az a lehangoló tudat, melyet egyes kiváló tehetségű játékos kilépése előidézett Az ősz elején kivált Oláh és Borbás után jövő tavaszszal Novotny, Kovács és Braun kilépése a csapat egységének erős csorbulását fogja jelenteni, amely tudat kétségkívül elkedvetlenítő és lehangoló hatással lévén, a F. T. C.-nak az utóbbi időben szenvedett kudarczait megmagyarázza. Már pedig az ilyen kedélyállapot oly mértékben befolyásolja a csapat játékát, hogy a mai mérkőzésnél döntő jelentőségűnek kell tartanunk a F. T. C. mai hangulatát. Az első csapatokról mondottak a második csapatra vonatkozólag is állanak. A B. T. C. II. csapata a saison elején fölényes győzelmeket aratott a Főv. T. C. II., Postások II ellen, melyeket a Ferenczvárosi T. C. II. csak nagy küzdelem árán, hajszálnyi goaldifferentiával tudott csak legyőzni. Ha a B. T. C. a saison elején tapasztalt kedvvel és lelkesedéssel játszik, úgy győzelmével a Szövetségi díjhoz segíti a M. A. C. II.-t, mely játékbeli qualitása és eddigi eredményei révén a győzelmet különben is kiérdemelte.. Ha azonban a F. T. C. győz, vagy csak eldöntetlen eredményt tud kierőszakolni, úgy a Szövetségi díjnak idén először fog birtokába juthatni. A két szensatiósnak ígérkező mérkőzés a millenáris pályán kerül döntésre. Délelőtt 10 órakor a II-ik csapatok játszanak; d. u. pontban 1/2 3 órakor az első csapatok. A B. T. C.—F. T. C. küzdelem mellett a többi match jelentősége eltörpül.

(Sport-Világ, 1904. november 27.)

1904. november 27., 14:30, Millenáris, BTC – FTC 2:0 (1:0)
vezette: Ordódy Béla (BEAC.)
nézőszám: 3 500
BTC: Izsó — Rapos, Sárközi — Schaschek, Skrabák, Kisfaludy — Blazsek I., Blazsek II., Szendrő, Drégely, Oláh
FTC: Fritz — Berán, Manglitz — Lissauer, Gorszky, Weisz — Scheibel, Pákay, Pokorny, Braun, Kovács
Gól: Oláh (16.), Blazsek I. (60.)

Befejeződtek a bajnoki mérkőzések is a pályákon. Első helyre a tavalyi bajnokcsapat a Ferencvárosi Torna Club jutott jobb gólaránya alapján 24 ponttal, mig a Magyar Testgyakorlók Köre ugyancsak 24 ponttal a második helyre szorult; harmadik a Budapesti Torna Club lett. Így helyeztettek a csapatok a gyepen. A bajnokság kérdése azonban ezzel még nem dőlt el. Az intéző bizottság a MAFC.— MTK. 1:1 mérkőzést a MTK. javára irta; ezzel, feltéve hogy az összes fórumok helyben hagyják ezt az ítéletet, a MTK. papiroson döntő csatát nyer, mely az 1904. évi bajnoksághoz juttatja. Azonban az ügy befejezve nincsen s éppen ezért alábbi táblázatainkat is ebben az értelemben állítottuk össze, annyival is inkább, mivel arról értesültünk, hogy ujabb adatok merültek fel, melyek teljesen fölforgathatják a végleges helyezést. A tényállás tehát eddig a következő: Ha az intéző bizottság ítélete helyben hagyatik és ezzel a papiros matchek véget érnek, bajnokcsapat a MTK. lesz. Hire jár azonban, hogy a FTC. kérni fogja a 33FC. őszi mérkőzéseinek felülvizsgálását, mert azokon állítólag Depold igazolatlanul játszott. Ha ez valónak bizonyul, akkor FTC. viszont 2 pontot nyer papiroson, tehát 20 ponttal a zöld asztal mellett is megnyeri az idei bajnokságot is. Bizonyosat állítani tehát még mindig nem lehet. Ugy látszik, az a csapat fog győzni, amelynek több szavazata van a tanácsban…

A II. osztályú bajnokságot az Ujpesti Torna Egylet, a szövetségi dijat a Ferencvárosi Torna Club II. csapata nyerte meg igen szép stílusban.

BTC.—FTC. 2:0. Óriási érdeklődés mellett közel harmadfélezer néző előtt mérkőzött a mult vasárnap a millennáris versenypályán e két csapat egy a lendületét, változatosságát és izgalmas voltát tekintve régóta nem látott szép játékban, melyben a BTC. csatársora teljesen kiérdemelte a részére bőven ki is jutott tapsokat. Ha valaha, ugy most kétségtelenül kitűnt, hogyha egyéni erőkben gyengült is a BTC., lelkesedés s a zászló becsületéért való önfeláldozás s küzdőképesség dolgában az uj gárda semmiben sem maradt a régi mögött. A nap hőse Blazsek Ferenc volt. Bámulatos szép játékával erőt, lelket vitt csapatába, melynek minden tagja átvette az általa diktált tempót. A FTC. csatársora a támadások kidolgozásában s a labdavitelben nem egyszer igen szépet nyújtott; általában azonban hiányzott a kapu előtt való öntudatos, határozott játék. A fedezetsorban Gorszky kiváló formát mutatott, mellette azonban a két szélsőfedezet gyengébb volt, s az ellentámadás szárnyait nem tudta lekötni. A hátvédek gyengék voltak s emellett még abba a hibába estek, hogy a saját támadásaik alkalmával nagyon előre mentek, megkönnyítve ezzel a jobban futó ellencsatárok megszökéseit. A két csapat a következő volt:

BTC. (piros-fehér): Izsó — Rapos, Sárközi — Schaschek, Skrabák, Kisfaludy — Blazsek I., Blazsek II., Szendrő, Drégely, Oláh.
FTC. (zöld-fehér): Fritz — Berán, Manglitz — Lissauer, Gorszky, Weisz — Scheibel, Pákay, Pokorny, Braun, Kovács.

FTC. Manglitz késése miatt, 10 emberrel kezdte a játékot. — Mindjárt a kezdésnél BTC. támad és erősen ostromolja, bár veszélytelenül az ellenkaput. 5-ik percben Oláh lefut, centerez, Blazsek II. 5 méternyiről a gól fölé rúgja a labdát. A 14. percben esik BTC. javára az első korner. Ezután középre terelődik a játék. FTC. csatárainak minden kísérlete megtörik a BTC. nagyon jól játszó hátvédein. Majd ismét BTC. nyomul fel; Szendrő egy szép lövését Lissauer kézzel lecsapja a négyszögön belül. Mindenki hands in goalt vár. A bíró azonban szabadrúgást itél az FTC. javára. Általános derültség. Majd Blazsek I. fut le minden nehézség nélkül. Manglitz tehetetlenül áll e gyors futóval szemben, Blazsek a labdát előre rúgja, leszalad a kornervonalig, gyönyörűen centerez, a szélről befutó Oláh a kaputól 4 méterre a centert lefogja, védhetetlenül bevágja (16. perc). Rövid ideig FTC. támad eredmény nélkül. Ismét a BTC. támad. Drégely lő, de a guruló labdát Fritz könnyen védi. — Manglitz ezután kornert vét, majd 8- 10 percig középen folyik a játék. Most az FTC. meglehetős szép kombinációval viszi le a labdát, a különben is gyenge lövés épen Izsó markába esik. A biró 3-4 perccel korábban fütyült le. Félidő 1:0 a BTC. javára.

A második félidőt az FTC. gyönyörű támadásai nyitják meg. De hiába, a csatársor nem gólképes. Az igazán veszélyes lövések a halfsorból (30 méterről) jöttek Weisz révén, melyeket azonban Izsó szépen védett. Ismét Blazsek rohan le, lövését Fritz kornerre védi. (10 perc.) Kornernek eredménye nincs. A támadást FTC. veszi át, Kisfaludi labdát hibáz. Korner. — Izsó a kornerröl beadott labdát kivágja, melyet Drégely erős rúgással a jobbszélre juttat Blazsek I.-hez. Blazsek 15 méternyire előre nyomja a labdát, egy 150 cm. ugrással formálisan átugorja Manglitzot és a 60 méterről kapu felé történő sprintben játszi könnyedséggel 10 méterrel lehúzván Manglitzot, a kirohanó kapus mellett jólirányzott lövéssel a kapu bal sarkába küldi védhetlenül a labdát (15 p.) — Ezután a második gól után FTC. teljesen visszaesik. A BTC. is fáradtnak látszik egy kevéssé. Különösen a védelme. FTC. csatársora éppen ezért egy párszor könnyen keresztül tör. 20-ik percben korner esett FTC. javára. A korner után Blazsek I. fut le, azonban centerezés helyett, amely a legnagyobb valószínűség szerint a BTC. 3-ik gólját is meghozta volna, a tacsvonalról próbált lőni, a mi természetesen nem sikerült. A messze előre küldött kapurugás az FTC.-ot támadásra késztette és csak Izsó önfeláldozásán mult, hogy e támadás gólt nem eredményezett. Ugyanis a balról jövő erős lövést Izsó éppen csak le tudta csapni, miközben maga is elesett, ekkor Pokornyi rohant rá és a fekvő Izsó, Pokornyi lábáról csapta le a labdát félkézzel, s mentette meg kapuját a biztos góltól. — Aztán a játék már ingadozó volt, mig a végén a Ferencváros egy utolsó kétségbeesett erőfeszítést tesz, mely, hogy eredményt nem hozott, csakis Pokornyn múlott, amennyiben alig néhány méternyiről elhibázta a kaput. Az utolsó pillanatokban még egy váratlan, de veszélyes lövés ment a BTC. kapujára, melyet azonban Izsó épp olyan szerencsével mint bravúrral kivédett.

Biró: Ordódy Béla (BEAC.) volt.

Szövetségi díj. FTC. II.—BTC. II. 3:1. A FTC. második csapata e győzelmével véglegesen megnyerte a „Szövetségi dijat”.

(Nemzeti Sport, 1904. december 4.)

A B. T. C.—F. T. C. múlt vasárnapi mérkőzésének eredményével az első osztályú bajnokság sorsa eldöntöttnek tekinthető. Azáltal, hogy a Magyar Testgyakorlók Köre — a Műegyetemiek egy szabálytalansága folytán — egy ponthoz jutott, a Ferenczvárosi T. C.-ot egy ponttal megelőzte, melynek viszont még egy matche lévén lejátszandó, győzelmes vagy legalább eldöntetlen eredménynyel a bajnokságot megnyerhette volna. A csapatnak nagymérvű hanyatlása — egyrészt — s a Budapesti Torna Club jelenlegi remek conditiója — másrészt — keresztet húzott a F. T. C. számításain s az a csapat, mely a tavasz folyamán tudása és remek conditiója révén, az idei bajnokságra leginkább praedestinálva volt, az őszi fordulóban s különösen az idény végen mutatkozott visszaesése folytán az utolsó pillanatban, közvetlen a czél előtt esett el a bajnoki czim elnyerésétől. Ha túlságosan komolyan vennők a bajnokságért folyó küzdelmeket s túl nagyra becsülnők a bajnoki czim értékét, a F. T. C. esetében tragikumot látnék; oly tragikumot, melyben a hős egy esztendei elszánt, önfeláldozó és lelkes küzdelem után, abban a pillanatban, midőn sisifusi munka árán a czélig felkapaszkodva, jutalmát képező bajnoki czim után nyúl, az az ellenfele méri reá a sújtó csapást, melylyel az év elején legelőször s talán legkönnyebben végzett s mely az év végén testben, lélekben megerősödve a diadalkapun átvonulni kívánó hőst útjában feltartóztatva helyet csinál egy másik hősnek, ki ugyan éppen oly módon küzdött, fáradozott, mint az előbbi, de — ugylátszik — nagyobb kegyeltje lévén Fortuna istennőnek, nagyobb szerencse jutott osztályrészéül.

Az első osztályú bajnoksággal egy napon a szövetségi-dij is eldőlt. A Ferenczvárosi Torna-Club második csapatja legyőzte a Budapesti Torna Clubot s ezen győzelmével 2 ponttal megelőzte a II. helyen levő Magyar Athletikai Club-ot. A F. T. C. II-nek mindenesetre nagy szerencséje az, hogy a M. A. C. II. nem állt ki az ősz folyamán s igy küzdelem nélkül két ponthoz jutott. A M. A. C. ugyanis az őszi forduló elején a match elhalasztását kérte, melynek a szövetség nem adott helyet s igy a F. T. C.-nak úgy első mint második csapata javára íródott a két pont. A M. A .C. II. úgy a tavasz mint az ősz folyamán oly stylusban játszott, hogy mindenkép kiérdemelte volna a szövetség diját s ha F. T. C.-vel csak eldöntetlenül matchelt volna, a szövetségi dij idén a M.A C. II-é lenne, mert goal aránya a Ferenczvárosénál sokkal kedvezőbb. Minden esetre hibának kell betudnunk a M A. C. akkori eljárását, melyben nagyobb jelentőséget tulajdonított egy harmadrangú classison alul álló bécsi csapattal való mérkőzést, egy bajnoki match nél s a mely eljárás ime a szövetségi díjtól való elesésében bosszulta meg magát. (…)

A szenzatiókban gazdag őszi forduló utolsó mérkőzése is a sensatió jegyében állott. Nem tisztán a győzelem ténye, hanem az a fölény, melylyel a Budapesti Torna Club a Ferenczvárosi Torna Clubot legyőzte, hatott sensatiósan a múlt vasárnapi mérkőzés megszemlésére kivonult embertömegre. A csodálkozás moraja, mely a mérkőzés kezdetén mutatott szép játék nyomán keletkezett, a match folyamán a tetszésnyilvánulás hangos zajába olvadt s a classikus küzdelem végén orkánszerű éljenzés és tapsvihar honorálta a piros fehér színek győzelmét. A múlt vasárnapi matchnek nem annyira bajnoki mérkőzés, mint inkább »döntő matche« jellege volt. Angliában a nézőközönség számaránya rendesen a »Cup« döntő küzdelmével éri el a maximumot, mely a rendes bajnoki mérkőzések látogatottságát messze felülmúlja. A B. T. C.—F. T. C. múlt vasárnapi mérkőzése is ily döntő match jellege volt, mert valóban döntő jelentőséggel birt a bajnokság sorsára nézve. A mérkőzés lefolyása is magas nívón állott s úgy a B. T. C., mint a F. T. C. játékáról csak a legnagyobb elismerés hangján emlékezhetünk meg.

A Budapesti Torna Club csapata ezúttal önmagát múlta felül. Minden egyes tagja teljes odaadással és akadályt nem ismerő elszántsággal játszott s a lelkes küzdelem mellett oly mintaszerű összjátékot produkált, hogy ehez hasonló szép mérkőzést az ez évi bajnoki küzdelmek egyikénél sem láttunk. Mintha csak a bajnokság elnyeréséről lett volna szó, oly kedvvel és ambitióval játszottak a Torna Club játékosai, pedig győzelmükkel a dicsőségen kívül semmi moralis hasznuk nem volt.

A Ferenczvárosi T. C.-ot leszorították az első helyről s ezzel a Magyar Testgyakorlók Körének szívességet tettek, mert annak csapatát ily módon a bajnoksághoz segítették.

Nem vagyunk hive az egyéni kultusz támogatásának s referádáinkban lehetőleg mellőzni igyekeztünk, minden vonatkozást, mely az egyéni hiúságot a játékosokban növeli. Ezúttal azonban nem zárkózhatunk el ettől annál kevésbé, mert azon játékosokról, akikről jelen sorainkban megemlékezünk, megérdemlik, hogy önzetlenségüket s kiváló tulajdonságaikat, mintaképül állítsuk a hazai football játékosaink elé. A Budapesti Torna Club múlt vasárnapi szenzatiós sikerének oroszlánrészé a legrokonszenvesebb magyar football játékost Blazsek Ferenczet illeti. Tökéletes labdatechnikája, hatalmas rushei, melyet egy alkalommal négy-ötször egymásután bámulatra méltó szivósággal ismételt meg — precis centerezései és félelmetes lövései mellett minden tekintetben fair játéka volt az, mely a nézők ezreit minden sikerültebb produktiója után lelkes tapsra ragadta. A lelkesedés moraja zúgott végig a nézőtéren, midőn Blazsek Ferencz négy-öt játékost kicsellezve hatalmas iramban száguldott végig a pályán. Mellette főleg Blazsek Dezső működése kötötte le a nézők figyelmét. Bátyánál minden tekintetben elütő zsánerű játékos; lassú, higgadt, nincsenek briliáns „stiklijei“ s egyszerű, csaknem primitiv játékmódszerével rendkívül hasznossá tudja magát tenni. Labda előrevitele és leadásai precisek, biztosak s bátyjával való összjátéka oly mesteri, melyhez foghatót eddigelé csak a F. T. C. csapatában Kovács és Borbás között múlt tavasszal láthattunk. A két Blazsek fivér szép játéka mellett Szendrő ezúttal előnyösebben mutatkozott be. Az Oláh és Drégely játéka is sokkal egyöntettübb és eredményesebb volt, mint eddigelé. A csatársor jobb szárnyán kívül a B. T C. fedezetsorát illeti a legnagyobb elismerés. Kisfaludy, Skrobák és Schaschek triász ezúttal feladata magaslatán állott s azzal, hogy a csatársort a támadásban mindig támogatták s a védelemnek oszlopai voltak, a csapat győzelmét nagyban elősegítették. Sárközy hátvédszerepében — durva játékáról leszokva — derekasan dolgozott s a védelem munkájából Izsó ügyes helyezkedéseivel és Rapos hatalmas rúgásaival bőven kivette részét.

A Ferenczvárosi T. C. csapatának vereségét főleg deprimált hangulatának tudjuk be. A hol oly kiváló erők, mint Weisz, Pokorny, Kovács, Braun, Pákay, Gorszky, Berán és Fritz szerepelnek, annak a csapatnak nem lett volna szabad a múlt vasárnapihoz hasonló vereséget szenvedni A vereség nagyságát a goal arány nem fejezi ki, mert a ki a két csapat küzdelmét szemlélte az a B. T. C. fölényes játékában 2 goalnál nagyobb erőarányt látott kifejezésre juttatni. A match folyamán főleg a második félidő elején felcsillant ugyan néhány perczre a F. T. C. régi játékának fénye s ilyenkor komoly veszedelem fenyegette a B. T. C. kapuját, de ez nem tartott sokáig. A csapat gépiesen, kedvtelenül, minden ambitió és lelkesedés nélkül játszott s teljesen átadta magát a sors rendeltetésének. Összjátékot alig láttunk s inkább az egyéni játék dominált. E tekintetben Weisz játéka érdemli meg leginkább a dicséretet. Gyors keresztültörései s magasan helyezett éles labdái mindig veszélyt jelentettek a B. T. C. kapujára nézve. Pokorny keresztültörései nem mindig sikerültek; Kovács, Braun is szépen játszottak a szélen, de a csatárláncz összjátéka nem volt egységes. Gorszky a fedezetsorban valósággal remekelt. A csatárokat a támadásban mindig elkísérte s a védelemben is mindenkor segített, a mennyit tőle telhetőleg segíteni tudott Az egész csapatban az ő játéka lelkesedésben és szívósságban messze túlszárnyalta a többiét. Berán és Mánglitz nem voltak elég gyorsak, hogy Blazsek I. ostromát leszereljék; Fritz a kapuban azonban remekül védett; remek helyezkedésének s főleg merész és elszánt játékának tulajdonitható, hogy csapatát nagyobb vereség nem érte. A matchnak nemcsak tartalma volt értékes, hanem kerete is. A bírói szerep Ordódy Béla a régi, népszerű játékosnak kezébe volt letéve, a ki a tőle megszokott szigorúsággal és szakértelemmel vezette a mérkőzést. A határbirók szerepét sem holmi tacskók, hanem komoly sportférfiak Gabrovitz és Herzogh Ede töltötték be s ezzel is a kellő értékére emelték. A tribünöket és az álló helyet 3000 főnyi közönség töltötte meg, mely mindvégig lelkes hangulatban ünnepelte kedvencz csapatának a Budapesti Torna Clubnak rég óhajtott szép győzelmét s a match végén hatalmas éljenzésbe tört ki s czilinderes komoly urak lelkesedesökben vállukra emelve vitték öltözőjébe a nap hősét Blazsek Ferenczet.

A B T. C. — F.T.C. match mellett a többi bajnoki mérkőzés jelentősége eltörpült. (…)

B. T. C. I. —F. T. C. I. 2:0. Ferenczváros kezd 10 emberrel, de rögtön B. T. C.-nál a labda s a játék színhelye mindjárt kezdetben a zöld-fehérek térfelébe terelődik. Ferenczváros védelemre szorul s csak a piros-fehér csatársor kapkodásának köszönheti, hogy az első perczekben nem repül hálójába a labda. A B. T. C. csatárai fedezetsoruk által erősen támogatva kapujához szögezi a F. T C.-ot, mely az ostrom ellen kornerek árán tud védekezni. Drégely lövéssel próbál szerencsét, de a labda Fritz kezében akad meg. A zöld-fehér csatárok munka híján a védelembe állanak s csak ritkán jutnak oly helyzetbe, hogy támadólag felléphetnek. A forwardsor azonban alig jut a B. T. C. kapujához, mert a fedezetsor mindig résen áll, hogy a támadást visszaverje s Rapos hatalmas rúgásaival ismét a csatároknak adja a labdát A B. T. C. támadását Blazsek I. vezeti; egy alkalommal lefutván az ellenfél védelmét, remekül centerez és Drégely, majd Oláh a kapu bal sarkába szépen elhelyezve a Torna-Club első goalját rúgja (14 percz.). Ezután rövid időre a F. T. C. uralja a helyzetet s támadásaival védelemre kényszeríti a Torna-Clubot. A kép azonban csakhamar megváltozik s a B. T. C. ismét erős iramban felnyomul a F. T. C. kapujához, melyet elszánt védői négy korner árán tudják a veszélytől menteni. Jó ideig a középen folyik a játék, mig az első félidő vége felé Ferenczváros jut támadáshoz, de Izsó a goalba szánt labdát könnyen kivédi. Halftime 1:0 a B. T. C. javára.

A második félidő elején F. T. C. több verve-vel támad s úgy látszik, mintha a B T. C. kimerült volna az első félidőben diktált erős iramtól. Weisz kétszer egymásután vagy 30 méterről remekül goalra lő, de Izsó a veszélyes labdákat nyugodt védelmével ártalmatlanná teszi. A F. T. C. uralma azonban nem sokáig tart. 10 percz múlva ismét B. T C. kerül fölénybe, Blazsek lerohan és gyönyörű shoot-ját Fritz nagy hidegvérrel és ügyességgel kornerre védi. Blazsek e produkczióját kétszer ismétli meg, de az ellenfél védelme is résen van, hogy a veszélyes kísérletet megelőzze. F. T. C. támadásának is van dolga s a 12-ik perczben kornert rúg. Ismét Blazseknél a labda, ki hatalmas irammal tör a F. T. C. kapuja felé s a bal sarokba szépen helyezve védhetetlen goalt lő (13. percz). — A második goal láthatólag lehangoló hatással volt a F. T. C. játékosaira, kik ezután már csak gépiesen állanak ellent a piros-fehérek szorongatásainak. Csatárai ugyan olykor felrándulnak a B. T. C. kapujához, de tehetetlennek bizonyulnak a piros-fehérek lelkesen ellenálló védelme ellen A kapu előtti küzdelemben Pokorny szabályellenesen rohanja meg a kapuvédet, ami némi visszatetszészt keltett, mert Pokorny-t, mint a fair játszók mintaképét ismerte eddig a magyar football-közönség. Fritz kapuvédnek 23 percz után ismét Blazsek goalrugásával akad munkája Az utolsó negyedórában a Ferenczvárosi T. C. ismét erősen támad és foglalkoztatja a B. T C. védelmét. Lerohanásuk (36. percz) Pákay hibás goallövésével végződik, majd Izsó egy váratlan labdát bravúrosan véd. Esti szürkületben ért véget a játék.

Itt említjük még meg, hogy a »Columbia Postagalambtenyésztő-Egyesület« próbaképen 6 galambot menesztett pozsonyi telepére, melyek megvitték a match eredményét és szenzácziós lefolyásának rövid leírását a pozsonyi érdeklődőknek.

Képünkön a csapat abban az összeállításban látható, melyben november 27-iki utolsó matchükön a B. T. C. II ellen játszott. Középen áll Dobronyi Béla kapus, jobb oldalán Hahn Vilmos és baloldalán Goetzl Miksa hátvédek, a középső sorban előttük jobbról Láng Ferencz, Horn Lajos (kapitány) és Weinber János fedezetek, az első sorban pedig nekik jobbról kezdve Stefán Ferencz, Braun Rezső, Korody Károly, Kovácsik Endre és Ecker Nándor csatárok. A csapat jobboldalán látható dr. Schneider Béla ügyvéd, a club titkára, a baloldalon Horváth Ferencz a club football kapitánya.

Képünkön a csapat abban az összeállításban látható, melyben november 27-iki utolsó matchükön a B. T. C. II ellen játszott. Középen áll Dobronyi Béla kapus, jobb oldalán Hahn Vilmos és baloldalán Goetzl Miksa hátvédek, a középső sorban előttük jobbról Láng Ferencz, Horn Lajos (kapitány) és Weinber János fedezetek, az első sorban pedig nekik jobbról kezdve Stefán Ferencz, Braun Rezső, Korody Károly, Kovácsik Endre és Ecker Nándor csatárok. A csapat jobboldalán látható dr. Schneider Béla ügyvéd, a club titkára, a baloldalon Horváth Ferencz a club football kapitánya.

Szövetségi díj. F. T C. II.—B. T. C II 3:1.

Az első csapatok mérkőzéséhez arányosan a II. csapatok matchét is szokatlan nagy érdeklődés kisérte. Vasárnap délelőtt került  ugyanis döntésre a F. T. C.—B. T. C mérkőzésével kapcsolatban a Szövetségi díj sorsa, mely a Ferenczvárosi T. C. és a Magyar Athletikai Club között feküdt s a mely a F. T. C. múlt vasárnapi győzelmével a csapaté lett. A F. T. C. II. csapata múlt vasárnapon különösen az első félidőben produkált játéka után a B. T. C. II. feletti győzelmet feltétlenül kiérdemelte. A Torna-Club csapatának nagy hátránya a védelem határozatlansága, mely mind a három goalnak okozója volt. Ezt a gyöngéjét a F. T. C. támadása alaposan kihasználta, s mind a három könnyen szerzett goalja után a győzelmet maga számára biztosította. A B. T. C támadása nem maradt el a F. T. C-é mögött, de egyrészt balszerencséje, másrészt a Ferenczvárosiaknak kitűnő védelme minden törekvését meghiúsította. A piros-fehér csatársor a második félidő jó részében oly erélylyel és vehementiával támadt, hogy mindenki biztosra vette az első félidőben kapott goalok kiegyenlítését. A félidő vége felé azonban energiája erősen megcsappant, úgy hogy a F. T. C. ismét fölénybe került.

B. T. C. kezd, de rögtön a Ferenczvárosiaknál a labda, kik a küzdelem színhelyét a B T. C. kapuja elé helyezik. Jó ideig védelemre szorítkozik a Torna-Club s csak ritkán jut abba a positióba, hogy áttörve a F. T. C. védelmét, támadhasson. F. T C. gyors iramban közéig a piros-fehérek kapuja felé, melynek a védelem erőszakosan áll ellent. A szabálytalan játékot szigorított szabadrúgás követi, melyből a kapu előtti kavarodás után goal lett. Közvetlen ezután a második goalt korner révén érik el a zöld-fehérek. A B T. C. viszonozni akarja a támadást s gyors lerohanásokkal veszélyezteti a F. T. C. positióját. Ujváry és Stobbe II. élesen lőtt labdái azonban vagy a goalléczen, vagy a kapus kezében akadnak meg. F. T. C. középcsatára egy ízben áttöri a védelmet s a hátvédeket lefutva, védhetlen goalt lő. Félidő 3:0

A második félidő elején a B. T. C. hatalmas iramban támad s a támadásnak a zöld-fehérek vagy kornerek vagy pedig szabálytalan feltartóztatások árán tud ellenállni. Egy szigorított büntetőrúgás révén a B. T. C. megszerzi az első goalt. A F T. C. ettől kezdve jó ideig védelemre szorítkozik s nagy bravúrral leszerel minden veszélyes támadást. A játék képe csak a félidő vége felé változik, midőn a F. T C. dominálta a helyzetet s az utolsó pillanatban könnyen goalt rúghatott volna, ha az egyik csatár nem a goal mellé, hanem az üresen álló kapuba röpíti a labdát.

Gabrovitz Emil (Postás) correct, kitűnő bíró volt

(Sport-Világ, 1904. december 4.)

A Magyar Labdarugók Szövetsége Tanácsa f. hó 14-én tartott tanácsülése alkalmával a M. T. K.—Műegyetemi F. C. match ügyében hozott intéző-bizottsági határozatot jóváhagyta s a M. A. F. C. szabálytalansága folytán 1 pontot a M. T. K. javára irt. A »33« F. C.—F. T. C. match megsemmisítése ügyében — Depold állítólagos igazolatlan játéka miatt nem hozott érdemleges határozatot, mert újabb körülmények merültek fel, melyek megvizsgálása és javaslattétel végett az ügy ismét az intéző-bizottságnak adatott át. (…)

A Magyar Labdarugók Szövetsége f. hó 20-iki tanácsülésén (…) A 33. F C.—Ferenczvárosi T. C. szeptemberi matche ügyben 17 szóval 5 ellen akként döntött, hogy Depold igazolása a bemutatott igazolójegy és egyéb, az igazolásra nézve döntő fontosságú okmányok alapján tudomásul vétetik s a match ennek alapján végleg igazoltatik. Ez igazolás után a Tanács megállapítja az idei bajnokság sorrendjét, mely szerint az I. osztályú bajnokságot a M. T. K. csapata nyerte meg 25 ponttal; a II-ik a F. T. C, III. a B. T. C. csapata lett.

(Sport-Világ, 1904. december 18.-25.)

A hétről. Az elmúlt héten a figyelem a szövetség felé fordult, hol heves és szenvedélyes viták után, végre eldőlt az idei bajnokság sorsa is. Győzött tehát a Magyar Testgyakorlók Köre 25 pont-tal, második a Ferencvárosi Torna Klub, harmadik a Budapesti Torna Club.

(Nemzeti Sport, 1904. december 25.)

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..

    TFU_20020100_Fma_001 - 0018
OLDALAK
Ranglisták és statisztikák:
VVK 50 – A kupasiker 14 legszebb pillanata
FOTELSZURKOLÓ
FACEBOOK:
Novák Dezső utánpótlás emléktornák
HOST