1906.V.22. FTC – Chelsea 1:3

sv-19060520-19060522-19060527

Nagy szenzácziója lesz a footballsportnak május havában. Ugyanis a B. T. C., M. A. C. és a F. T. C. május hó 18-tól junius hó 4-ig három hírneves angol csapattal fog 8 napra terjedő sorozatos mérkőzést játszani. A Chelsea F. C. május 18-án mutatkozik be nálunk. Southampton-t május 24-én fogjuk viszontlátni. Mig a jóhirü Celtics csapata junius 3-án játszik a Southampton ellen a millenáris versenypályán. Ezt a mérkőzést junius hó 4-én ugyancsak a két kiváló angol csapat között egy revanche-match követi. Természetes, hogy a nagyszabású football-meeting érdeklődésének góczpontját a két nagyhírű angol csapatnak egymásközti mérkőzése képezi. Külföldről, nevezetesen Berlinből, aztán Bécsből, Prágából külön vonatok fogják Budapestre szállítani a labdarugósportot kedvelő idegeneket, kiknek valójában nagy élvezetre lehet kilátásuk. A kontinensen ezek lesznek a szezon legszenzácziósabb mérkőzései. A négy rendező egyesület már minden előkészületet megtett a mérkőzések megtartására. Társadalmi akczió is megindult már nagyszámú idegen vendégeink fogadására és szórakoztatására. Biztosra vehető, hogy a székesfőváros és a vidék közönsége tömegesen sietni fog a kitűnő sportélvezetet nyújtó látványos mérkőzések megtekintésére.

(Sport-Világ, 1906. május 6.)

A Chelsea F. C. alapittatott 1905. márczius havában. Pályája Stamford Bridge – pálya, London SW. Elnöke Earl of Cadogan nagyföldbirtokos és ismert sportember. A club színei világoskék trikó és fehér nadrág. Igen szép sportbeli és anyagi eredményeket ért el. Az első évben már közel volt ahhoz, hogy az első osztályba bekerüljön. Anyagi helyzete kitűnő; soha 8000 látogatónál kevesebben mérkőzésein nem voltak. Manchester United elleni mérkőzésen 74.000 ember volt jelen s a bevétel 1600 angol font volt. Minden évben jövedelme tekintélyes részét jótékony czélra adja, miért jelenleg a legnépszerűbb angol csapatok egyike. Hogy a második osztály milyen megítélés alá tartozik, kitűnik abból, hogy a második osztály győztese 1904-ben Preston North End lett s 1905-ben Liverpool, idén pedig az első osztály döntőjébe került úgy Liverpool, mint pedig Preston North End.

A Chelsea F. C. most jövő játékosai a következők:

W. Foulke (kapus) a csapat kapitánya, éveken át a Sheffield Unitednél játtszott, angol nemzetközi játékos, magassága 195 cm., súlya 150 kgr., ennek daczára igen mozgékony és ügyes Cricket játékos is.
John Tail Robertson (bal fedezet), egyike a legjobb fedezeteknek, 22-szer képviselte Skócziát, közte 7-szer Anglia ellen. Folyton nevet.
R. Mackie (jobb hátvéd) azelőtt Heart of Midlothian, igen ügyes és erőteljes játékos.
Tom Miller (bal hátvéd), Anglia egyik legjobb védőjátékosa, játékmodora hasonlit Burgess-éra, ki Manchester City hírneves játékosa volt. Nemzetközi játékos. Kitűnő boxoló s a könnyüsulyuak bajnokságát megnyerte Skócziában.
G. Key (jobb fedezet), Hearth of Midlothiantól óriási árért vették át. Skót nemzetközi játékos.
R. McRoberts (középső fedezet), hat éven át a Birminghamban játszott mint középső csatár.
M. Moran (jobb szélső csatár), azelőtt a déli ligában Millwall-ban játszott. Népszerű, végtelen gyors, ügyes játékos.
D. Coeland (jobb összekötő csatár), kitűnő cselező, főügyessége, hogy az ellenfél fedezeteitől a legváltozatosabb módon tudja a labdát elvenni. Kirwan-nal együtt játszott Tottenham csapatában, mikor a Cupot megnyerték.
J. Pearson (középső csatár), azelőtt Preston North End játékosa, tarthatlan éles lövéseiről ismerik.
I. Windridge (bal összekötő csatár), kitűnő játékos s daczára a legfényesebb ajánlatoknak, melyekkel a többi egyletek elhalmozzák, a Chelsea-nál marad.
Jack Kirwan (balszélső csatár), azelőtt Tottenham játékosa, Irland nemzetközi játékosa s mindenkor annak kapitánya. Gyors futó és kitűnő beadó.
McDemott (csatár), skót nemzetközi játékos, azelőtt Everton.

Ezenkívül még résztvesznek a túrában olyanok, kiket csak most szerződtettek, de a szezon zárlata előtt azok nevei nem tehetők még közzé.

A Chelsea Budapesten három csapattal mérkőzik: május 18-án a Ferenczvárosi Torna-Clubbal, május hó 20-án a Magyar Athletikai Clubbal, május 22-én egy főiskolai válogatott csapattal. Az első és harmadik match a millenáris-pályán, a M.A.C.-match pedig a margitszigeten lesz.

(Sport-Világ, 1906. május 13.)

A „nagy hét“. Football sportunk igazi, nagy hete, mint olvasóinknak már jelentettük, május 18 és junius 4-ike között folyik le. Három kitűnő klasszisu csapat fog Budapesten mérkőzni: a Chelsea, a Celtic és a Southampton. Az utóbbit közönségünk már jól ismeri; Dél-Anglia többszörös bajnoka. Celtic még újság számba megy nálunk, bár nevét, mint Skócia többszörös bajnokcsapatáét már ismerik az egész világon. Chelsea alig egy éves múltra tekinthet csak vissza.

ns-190605131905. március havában alakult 7500 angol font alaptőkével. Pályája Stamford Bridge pálya Londonban. Elnöke Earl of Cadogan nagyföldbirtokos és ismert sportember. A klub színei világoskék trikó és fehér nadrág. Igen szép sportbeli és anyagi eredményeket ért el. Az első évben már közel volt hozzá, hogy az első osztályba bekerüljön. Anyagi helyzete kitünő; soha 800 látogatónál kevesebb mérkőzése nem volt és pl. a Manchester United elleni mérkőzésen 74,000 ember volt jelen s a bevétel 1600 angol font volt. Minden évben jövedelmeinek tekintélyes részét jótékony célra adják, miért egyike a legnépszerűbb angol csapatoknak jelenleg. A Chelsea FC. most jövő játékosai a következők: W. Foulke (kapus) a csapat kapitánya éveken át a Shieffield Unitednél játszott, angol nemzetközi játékos, magassága 195 cm. súlya 150 kg. ennek dacára igen. mozgékony és ügyes, Cricket játékos is. John Tait Robertson (bal fedezet) egyike a legjobb fedezeteknek, 22-szer képviselte Skóciát, közte 7-szer Anglia ellen. Igen vigkedélyü s népszerű játékos. R. Mackie (jobb hátvéd) azelőtt Heart of Midlothian tagja volt, igen ügyes és erőteljes játékos. Tom Miller (bal hátvéd). Igen jó védőjátékos. Nemzetközi játékos. Kitűnő boxoló s a könnyüsulyuak bajnokságát megnyerte Skóciában. G. Key (jobb fedezet) Hearth of Midlothiantól óriási árért vették át. Skót nemzetközi játékos. R. Mc. Roberts (középső fedezet) hat éven át Birminghamban játszott mint középső csatár. M. Moran (jobb szélső csatár) azelőtt a déli ligában Milvallban játszott, népszerű, gyors és ügyes játékos. D. Coeland (jobb összekötő csatár) kitűnő cselező, jó labdaszedő. J. Pearson (középső csatár) azelőtt Preston Nord End játékosa tarthatlan éles lövéseiről ismerik. I. Windridge (bal összekötő csatár) kitűnő játékos s dacára a legfényesebb ajánlatoknak, melyekkel a többi egyletek elhalmozzák, a Chelseanál marad. Jack Kiwan (bálszélső csatár) azelőtt Tottenham játékosa Irland nemzetközi játékosa s mindenkor annak kapitánya. Gyors futó és kitűnő beadó. Mc. Dermott (csatár), skót nemzetközi játékos; azelőtt Everton tagja volt.

(Nemzeti Sport, 1906. május 13.)

1906. május 22., 17:30, Millenáris, FTC – Chelsea 1:3 (1:2)
vezette: Ordódy Béla (FTC)
FTC: Dobronyi — Rumbold, Manglitz — Gorszky, Bródy, Deutsch — Braun I., Weisz, Braun II., Pákay, Schlotzer
Chelsea: Whiting — Walton, Millar — Prondfort, Birnie, Mac Cartney — Moran, Mac Dermott, Stildson, Copeland, Donaghy
Gól: Braun II. (31.) illetve ? (13.), Mac Cartney (37.), Stildson (80.)
Kiállítva: Gorszky illetve Mac Cartney

Angolok Budapesten.

Az oly nagy érdeklődéssel várt nagy angol mérkőzések első csoportja, a londoni Chelsea Football Club vendégszereplése immár lezajlott. Midőn azonban le kell szűrnünk a matchek tanulságait, nehéz megállapítanunk azt, hogy e mérkőzések hasznára váltak-e labdarugó sportunknak? Bizonyos csak az, hogy sok tekintetben a Chelsea is csalódást keltett, amiért azonban a menezsirozást okolni nem lehet. Hogy a csapat képesség dolgában elsőrangú, az bizonyos, hogy azonban viselkedése nem volt méltó tudásához, az tagadhatatlan. És éppen ezért a Chelsea budapesti vendégszereplését nem tartjuk annyira hasznosnak, mint amennyire előzetesen becsültük azt.

Az angol játékosokat, még a professzionistákat is, eddig mindenkor igazi gentlemann játékosoknak tekintettük. Rájuk mindenkor, mint példákra hivatkoztunk. Játékosaink tudatába ment át lassanként az, hogy amit az angolok csinálnak, azt bátran megtanulhatják ők is. A Pilgrimms matchek erősen megtépázták ezt a hiedelmet, a Chelsea játékosainak viselkedése pedig végleg megdöntötte. Most már csak az angol amatőrök állnak előttünk azon a magas piedesztálon; a professzionisták — legalább a másodosztályú profeszszionisták — elveszítették a magyar sportközönség rokonszenvét, sőt a mienkhez viszonyítva tagadhatatlanul fényes játéktudásuk sem kelti azt az elismerést, amit méltán megérdemelnének. Erősen bizonyítja ez annak az alaptételnek igazságát, melyet minden alkalommal nyomatékosan hangsúlyoztunk is, hogy t. i. a technika játéktudás megfelelő stílus nélkül klasszikus munkára nem képes. Mert ha sok igazság van is abban, amit a Chelsea mentségül fölhozott, hogy t. i. a szerepelt magyar birók semmi oltalmat nem nyújtottak a magyar játékosok részéről őket ért inzultusok ellen, mégsem menti a Chelsea játékosainak viselkedését semmi. Az olyan faultokért, sőt tettlegességekért, aminőket elkövettek, a MLSz. hónapokra büntetni szokta játékosait. Vajjon módunkban lesz-e az angollal szemben éreztetni azt, hogy a szabályokat és a lovagiasságot megsérteni még — Budapesten nem szabad? Ez az eset is erősen támogatja azt a régen hangoztatott kívánságunkat, hogy a Federation Internationale de Football Associations egyik legfontosabb, feladata valamelyes nemzetközi hatálylyal biró fegyelmi fórum fölállítása lenne. Kiküldendő képviselőinknek a berni kongresszuson ez irányban okvetlen állást kell foglalniok.

Első tanulságképpen tehát megállapíthatjuk azt, hogy a másodosztályú angol professzionista csapatok, ha megszorulnak s érzik, hogy a biró nem képes kellő erélylyel vezetni a küzdelmet, bizony csak úgy visszaélnek testi erejükkel, akár csak a kontinensen lévő rosszabb stilusu csapatok. Annál örvendetesebb volt nézni az első osztályú Southampton bemutatkozását a BTC. ellen, mert ezek az angolok ideálisan fairen játszottak s nem reagáltak sem a biró indolenciájára, sem az ellenfél elég gyakran előfordult kisebb-nagyobb faultjaira.

Sajnálattal kell azonban megemlékeznünk a szerepelt bírák működéséről. Nem szívesen tesszük ezt, mert sokszor nagyon is befolyásolt közönséggel és csapatokkal szemben nagy szükség van a bírói tekintély érintetlenségére; azonban ezúttal éppen bírói karunk jó hírneve érdekében föltétlenül figyelmeztetnünk kell biráinkát arra, hogy az a szellem, amelyben e mérkőzéseket vezették, nem méltó a magyar bírói karhoz. Le kell végre-valahára győzni a nemzeti elfogultságot épp úgy, mint az ilyen külföldi csapatokkal szemben alkalmazott enyhébb mértéket. A magyar bírónak csak úgy kell bíráskodnia nemzetközi mérkőzésen, mint hazain. Hogy a Chelsea matcheken annyi kifogásolni való akadt, annak oka jórészt bíróinkban keresendő. Reméljük, hogy bírói karunk nem akar olyan hírbe jönni külföldön, mint aminő hire van Budapesten pl. sok bécsi és prágai bírónak.

Az angol csapatok játékának elméleti tanulságaira és e szempontból való bírálatára majd az összes angol mérkőzések lezajlása után térünk vissza. Ezúttal szorosan csak a mérkőzésekről emlékezünk meg.

sv-19060520-2-19060522— Az angolok. —

Lapunk zártáig csak a három Chelsea match zajlott le s lapunk zártakor vesszük a Southampton—BTC. match eredményét. Kétségtelen, hogy ezek az eredmények sok tekintetben szenzációsak s különösen a Southampton—BTC. 1:0-ás eredmény szinte hihetetlenül hangzik. Azonban ezek az eredmények valóságok; azok a gólarányok beszélnek. Azt hirdetik, hogy minden kedvezőtlen egyéb eredmény dacára is a magyar labdarugó sport az utolsó években óriásit haladt. Most már nem csak tanulunk az angoltól, hanem a nem legelső klasszisával bizony meg is mérkőzünk. Mert az angolok ugyancsak kemény munka árán tudták csak legyőzni csapatainkat s igazán csak védelmük kiválóságának s a magyar csapatok közismert gyenge lövőképességének köszönhetik azt, hogy egynél több gólt nem kaptak eddig.

A Chelsea FC. csapata — határozottan erős vissza tetszést keltett csúnya stílusától eltekintve — pompás munkát végzett. Támadása elsőrangú s míg a mezőnyben a jobbszárny — Moráa és Mc. Dermott — Oxfordra emlékeztető fényes munkát végzett, addig a gól előtt főleg a középcsatár Stilsdon szépen helyezett lövései és Copeland pompás fejesei tűntek ki. A fedezetsor jó, bár egyénileg egyik sem tűnt föl. Ugyanez áll a hátvédekre is; a kapus, Whiting, azonban — ki amatőrnek vallja magát — igazán fényesen védett. Az igaz, hogy volt is mit; kár, hogy nagy tudása dacára gyakran vét a szabályok ellen. A támadás gyors, a védelem azonban csak közepesen fut s állóképessége sem olyan, mint az eddig nálunk járt angol csapatoké.

A Southampton FC. bemutatkozása olyan szenzációt hozott, mint Prágában. Mig legutóbb tucatszámra lőtte csapatainknak a gólokat, addig most a BTC.-ot, — melyet a Chelsea elég biztosan és könnyen 4:0-ra vert meg — csak küzdelem után tudta 1:0-ra megverni. Bár kétségtelen az, hogy ez a BTC. jóval erősebb csapat, mint az akkori volt, a gólarányt a mi fejlődésünk javára írni mégsem lehet. A jó eredmény oka egyszerűen az, hogy a nálunk most bemutatkozott Southampton bizony jóval gyengébb, mint az akkori volt. A régi hires játékosok közül senki sem játszott s ha a részvénytársaság első csapatának legutóbb szerepelt névsorával összehasonlítjuk ezt az összeállítást, azt kell látnunk, hogy inkább tartalékos csapat játszott a BTC. ellen, mint nem. Mert ezzel a csapattal a Southampton bizony aligha küzdötte föl magát a déli-liga második helyére a múlt hónapban. A csapat gyönyörű szép szál emberekből áll. Játékmodoruk a túlzásig fair és élvezetes, úgy hogy előfordult az a ritka eset, hogy a közönség valósággal az idegen csapatnak fogta pártját a bíróval szemben. A csapat hátvéd- és fedezetsora tűnt különösen föl, mig a csatársor lövőképessége szokatlanul gyengének bizonyult az első mérkőzésen. A csapatról egyébként most még, egy mérkőzés után, korai lenne végleges bírálatot mondani, nehogy úgy járjunk, mint a — Slávia.

— A magyarok. —

E két angol csapat ellen eddig kétszer játszott a BTC. egyszer a MAC. és FTC. Legjobb formát, jóllehet nem a legjobb gólarányt érte el, a Ferencvárosi TC. mutatta. Az egész csapat nagy lelkesedéssel, önbizalommal, energikusan — talán kissé tulerélyesen is — és mindenek fölött jól játszott. Az egész mérkőzés folyamán biztosan tartotta a mezőnyben kitűnő ellenfelét s ha támadását nem üldözi balszerencse, vagy ha az angol kaput nem Whiting védi, avagy Whiting szabályosan védi, akkor a Chelsea egynél több, jól kiérdemelt magyar gól emlékével távozik tőlünk. A csapat gerincét ezúttal is a pompás fedezetsor alkotta, bár a két hátvéd oly kitünően dolgozott, mint a hogy tán még soha. Manglitz elszánt közbevetései és jó helyezkedése, különösen pedig Rumbold meglepően hasznos játéka nagy erőt képviselt. Rumboldra, ha igy fejlődik, nagy football karrier vár. A csatársorban a jobboldal tűnt ki: Weisz és Braun, különösen az utóbbi. A baloldalon Pákay igen tevékeny volt. Braun II. középen gyengén játszott, ugyszinte Dobronyi a kapuban. (…)

A mérkőzésekről részletes tudósításaink a következők:

— Kedden, május 22-én a csömöri-uti pályán. —

Chelsea—FTC. 3:1.

Chelsea: Whiting — Walton, Millar — Prondfort, Birnie, Mac Cartney — Moran, Mac Dermott, Stildson, Copeland, Donaghy.
FTC.: Dobronyi — Manglitz, FritzRumbold — Deutsch, Bródy, Gorszky — Schlotzer, Pákay, Braun II., Weisz, Braun I.

Heves irányban kezdődik a match, mely középről csakhamar a FTC. kapuja elé terelődik, hol a 13-ik percben a rosszul helyezkedő kapus miatt esik az első gól. A magyar csapat a jobb oldalon vezet támadást erre és számos lövés esik az angol kapura, minden nagyobb veszély nélkül, mert Whiting könnyedén ment. A magyar fiuk azonban egyre hevesebben támadnak s számos veszélyes pillanat van az angol kapu előtt. A közönség egyre fokozódó izgalommal látja, hogy az angol védelem milyen titkos faultokkal dolgozik s valósággal kitör a fölháborodás a biró ellen, mikor nem törődik azzal sem, hogy Mac Cartney a kitünően dolgozó Gorszkyt kézzel lökdösi félre. Középre, majd a Chelsea térfelére terelődik a játék, hol a 31-ik percben több sikeres védés után Braun I szép centerezését Braun II befejeli a közönség óriási tapsai közben. Erre óriási tempót diktál a Chelsea, melynek a magyar csapat nem bír ellenállni s a 37-ik percben Dobronyi Cartney hosszú lövését beereszti. A magyar csapatra újra a kiegyenlítés vár; Pákay a 41. percben lerohan: Whiting eléje fut, de labdát hibáz; a gól menthetetlennek látszik, mire az angol kapus Pákayt kézzel addig löki vissza, mig az oda érkező hátvéd nem ment. A biró még csak nem is fütyül, de a közönség annál inkább. Félidő 2:1.

A második félidő lankadatlanul erős iramban kezdődik. Az angolok látva a FTC. fölényét és azt, hogy a biró mit sem vesz észre, egyre durvábbak lesznek s midőn Mac Cartney Gorszkyt folyton ingerli, Gorszky belerúg, mire az angol Gorszkyt leboxolja. A biró mindkettőt kiállítja. Sokáig középütt folyik erre a játék, mig végre a 35-ik percben Stildson egy jól helyezett gólt lő. Ettől kezdve végig FTC. erősen fölényben van, de eredmény nélkül.

Biró Ordódy Béla (FTC.) volt. Eltekintve attól, hogy semmiképpen sem helyeselhető egy klubtag bíráskodása, Ordódy ezúttal szokatlanul kapkodva bíráskodott.

(Nemzeti Sport, 1906. május 27.)

Angol mérkőzések Budapesten.

Az angol mérkőzéseket rendező egyesületek minden tekintetben üdvös működést fejtettek ki azzal, hogy a footballszezon végén három kiváló angol professzionatus csapatot angazsáltak s ezzel elsősorban a vezető helyen szereplő csapatoknak adtak alkalmat a náluk mindenesetre különb angol játékosoktól a footballjátéknak tökélyét elsajátítani. Az első vendégszereplő csapat, a Chelsea F. C. három napi játéka minden irányban kielégített. Láttunk bámulatosan precziz összjátékot, biztos és gyors adogatásokat, háromszög kombinácziókat és kick and rush modort is s meggyőződhettünk arról is, hogy akármelyik játékmodor czélra vezet, csak tudnunk kell, hogy mikor melyiket használjuk. Mindegyik játékos mestere a labdatechnikának s ennek tulajdonítható elsősorban, hogy összjátékuk és adogatásuk hajszálnyi pontos, a helyezkedéseik bámulatos preczizeknek látszanak. A Chelsea csapatában a támadás jobbszárnya kiváló s különösen a jobbszélső bámulatos szép játékot mutatott be. A fedezetsor a csapat lelke s szinte össze van forrva a csatársorral. A védelemből hiányzott Foulke, a nagysulyu kapuvéd, de a helyettese sem utolsó ember. A B. T. C , de különösen a M. A. C. ellen oly védéseket produkált, mely felért a kiváló angol csapat klasszisával. Briliáns védelmet produkált a két hátvéd is. A Chelseán meglátszott, hogy nem goalrekordban, hanem szép játék bemutatásában nyilvánult törekvése s ezt a három napi mérkőzésben nagyjában meg is valósította. A magyar csapatokról kevés a mondani valónk. Mindegyik teljes ambiczióval és lelkesedéssel feküdt be a küzdelembe s a tőle telhető legjobbat produkálta. Fölösleges külön hangoztatnunk, hogy mindazt, amit az angol matchek folyamán tapasztaltak, a jövőben saját maguk és a labdarugósport javára értékesítsék.

III. nap. Chelsea F. C.—Ferenczvárosi T. C. 3:1.

Május hó 22-én.

A húsvéti matchekhez hasonlóan a Chelsea F. C. ellen is a F. T. C. érte el a legszebb eredményt s játszott a leglelkesebben. Az angolok ez alkalommal uj tulajdonságaikkal mutatkoztak be, melyet nem tartunk semmiképen sem követésre méltónak. A csapat fáradtan játszott s ahol tudással nem bírta, meglehetős durva játékot produkált, ami nagy visszatetszést keltett. Az angol csapat keddi ellenfele, a F. T. C. óriási lelkesedéssel és odaadással játszott, aminek eredménye az lett, hogy az angolok ellen a legszebb goalaránynyal végzett. S itt ismét csak sajnálnunk kell, hogy a csapat néhány tagja a lelkesedésébe durva hajlamait is belevitte s ezzel alkalmat szolgáltatott az angoloknak arra, hogy játéktudásukon kívül erőszakosságaikat is produkálják.

Az angolok az első félidőben igen szépen játszottak, nyugodt kombináczióikat azonban megbontani látszott a F. T. C. pompás védelmi játéka. Az első goalt az angolok adták, melyet a magyar csapat egy a jobbszélről gyönyörűen beadott s a balösszekötő által befejelt goallal kiegyenlitett. E félidő folyamán az angolok még egy goalhoz jutottak. A második félidőben meglehetős változatos a játék, az angolok sok durvaságot engednek meg maguknak s a bírót többször közbelépésre késztetik. Egy ízben Gorszky az egyik angolt fekvő helyzetben is megrugja, mire ez hasonlóval válaszol s a biró mindkét játékost kiállítja. E félidőben az angol csapat még egy goalt rúg.

Az angolok pénteki játékára kedden rá sem ismertünk. Nagyon kedvetlenül és lanyhán játszottak s nagyon sok hibát követtek el. A F. T. C. remekül állotta meg helyét. Csatársorában a két Braun kiváló játékos. A fedezetsor elég jó, a hátvédek pedig elsőrangú munkát végeztek. A durvaságok terén a legeredményesebbet a régi idők kiváló faulterje Bródy és a bőrében meg nem férő s játékilag abszolúte rossz Pákay produkálták. Biró: Ordódy Béla volt, ki nagyon korrektül, de nem valami erélyesen vezette a matchet.

(Sport-Világ, 1906. május 27.)

Egy hozzászólás a(z) 11101110010ejegyzéshez

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..

    TFU_20020100_Fma_001 - 0018
OLDALAK
Ranglisták és statisztikák:
Következik: 10.20. 19:30 PAFC-FTC (TV:M4)
VVK 50 – A kupasiker 14 legszebb pillanata
FOTELSZURKOLÓ
FACEBOOK:
Novák Dezső utánpótlás emléktornák
HOST