1911.III.19. FTC – Wiener AC 2:1

Holnap az Üllői-uti pálya lesz a footballsport központja. Délután 2 órakor a legfontosabb bajnoki matchek egyikére van találkozója a MTK-nek és a BAK-nak. E match után [délután 4 órakor] pedig FTC első nemzetközi mérkőzése lesz a Wiener Athletik-Sport Club csapatával.

(Sport-Világ, 1911. március 18. & Pesti Hí­rlap, 1911. március 19.)

1911. március 19., 16:00, Üllői út, FTC – Wiener AC 2:1 (0:0)
vezette: Szüsz Hugó (MTK)
nézőszám: ~ 10 000
FTC: Fritz – Rumbold, Manglitz – Rudas, Weinber, Payer – Szeitler, ?, Koródy, Schlosser, Borbás dr.
Wiener AC: Grubinger – Ludvig, Kaposi, Linich, Neumann, Studnicka, ?
Gól: Koródy (65.), Payer (84.) illetve Linich (?.)

A fővárosi, közönség mindjobban fokozódó érdeklődése mellett zajlottak le a vasárnapi futballmérkőzések. A labdarúgás páratlan fejlődésének, de még inkább népszerűségének hétről-hétre újabb örvendetes jelét látjuk és szinte bizonyosra vesszük, hogy a sportnak eme világszerte kultivált ágában rövidesen elérjük az angol arányokat. Valósággal gomba-módra szaporodik a mérkőzéseket látogatók tömege s ma már egy közönséges bajnoki, vagy magyar-osztrák klubközi mérkőzésnek akkora a látogatottsága, mint egy-két esztendővel ezelőtt a reprezentatí­v mérkőzésé volt. Tegnap is az Üllői-uti verseny-pályán lezajlott Magyar Testgyakorlók Köre—Budapesti Csepeli Atlétikai Klub és az ezt követő Wiener Atletiksport Klub—Ferencvárosi Torna Klub mérkőzését legalább tí­zezer főre tehető közönség nézte végig. Ha tovább is ilyen mértékben haladunk, a 15—20.000 nézőnek épült uj pálya is nemsokára szűknek fog bizonyulni az érdeklődök befogadására. (…)

A Ferencvárosi Torna Klub—Wiener Aletiksport Klub mérkőzése alaposan megtréfálta a közönséget. A bécsiek legutolsó gyönge eredménye és különösen a múlt vasárnap szenvedett 12:1 arányú veresége már eleve is mindenkiben szánalmat ébresztett a W. A. K. iránt. Az üllői-uti pályán a tí­zezernyi tömegben alig volt egyetlen hozzáértő is, a ki ne esküdött volna a F. T. K. legalább nyolc gólkülönb ségü győzelmére. Elképzelhető tehát a meglepetés, a melyben a bécsiek a közönséget és ellenfelüket részesí­tették. Igazán elsőklasszisu játékot produkáltak s nemcsak hogy a nagyarányú vereséget hárí­tották el magukról, hanem még a győzelmét is megszerezhették volna, — ha valamivel szerencsésebben operálnak.

A közönség kénytelen volt belenyugodni a változhatatlanba s a végén még örülnie kellett, hogy a pályáról lelépő magyar csapatot mint győztest üdvözölhette.

Ferencvárosi Torna Klub—Wiener Atletiksport Klub 2:1 (félidő 0:0.) Tizennégy magyar s csak nyolc osztrák szereplője volt ennek a változatos és fair küzdelemnek, a melyből a F. T. K. csak a legminimálisabb gólarányu győzelemmel tudott kikerülni. A W. A. K. csapatában ugyanis három magyar játékos vett részt. Ludvig az Újpesti Torna Egyesületnek és Kaposi a Ferencvárosi Sport Klubnak jelenleg Bécsben katonáskodó tagja, valamint Linich, a ki mint a B. A. K. tagja került föl Bécsbe. Az osztrák szí­nekben küzdő magyar fiuk nagy szolgálatot teltek a W. A. K-nak és jórészben nekik is köszönhetik ezt a váratlan, szép sikerrel egyenlő értékű eredményt A W. A. K. szí­vós ellentállása és lelkes támadása teljes erőkifejtésre ösztönözte a F. T. K. csapatát, a mely a legnagyobb erőfeszí­tés ellenére is éppen csak hogy meg tudta szerezni a győzelmet.

Igaz, hogy a zöld-fehérek ezúttal korántsem játszottak úgy, mint máskor, Hiányzott a csapát, munkájából az összehangzás. az együttérzés, sőt a lelkesedés is, a mely oly sok fényes győzelmet hozott már a csapatnak. A változás nem a hanyatlás vagy a letörés jele, hanem pusztán annak tulajdoní­tható. hogy csak a csapat összeállí­tásában egy kis szükségszerű próbálkozást tettek. Bródi centerhalfot ugyanis élethivatása erre a napra, elszólitotta a fővárosból. Helyettesí­téséről úgy gondoskodtak, hogy Veinbert tették centerhalfnak, az ő helyére pedig a B. A. K.-ból a F. T. K.-ba átlépett Rudast állí­tották. Veinber a középső födözet posztján abszolút gyöngének bizonyult. A kitűnő szélső half, belül sehogy sem találta meg a helyét. Hol a csatázok előtt buzgólkodott, hol meg Fritz mellett segí­tett az ellenfél lövését föltartóztalni. A fő baj az volt, hogy Veinber túl agilis volt s ezzel társainak munkáját feltűnően megzavarta. A csapat tagjai egyenkint sem voltak ma megszokott formáinkban. Manglitz me egyenesen hasznavehetetlen volt. Dicséretet csak Rumbold, Szeitler és Fritz érdemel, a kit ugyancsak próbára tettek a W. A. K. váratlan, éles lövései. A bécsiek közül Neumann fenomenális játékát kell elsősorban kiemelnünk. Nyugodt, elegáns mozdulatai, gyorsasága, teknikája és éles lövései az eddig látott legjobb osztrák összekötő csatázóvá avatta, a mi szemünkben. Partnere és kapitánya az öreg Studnicka még mindig nem vénült ki a játékból. Rugalmasságából engedett, de számitó játéka és okos irányitó képessége nélkülözhetetlenné teszi a csapatban. A küzdelem eleitől végig heves és érdekes volt. A kapuk közül a magyaroké határozottan több í­zben volt veszedelemben, mint az osztrák csapaté, s bizony Fritznek jóval több volt a dolga, mint Grubingernek, a bécsiek goalkeeperének.

Az első gólt a második félidő 20-dik percében Koródy csinálta, az osztrákok kiegyenlí­tő gólját Studnicka készí­tette elő és Linich jobbösszekötö lőtte. A győzelmet jelentő gólt Payer váratlan lövése szerezte meg a 39-ik percben. Biró: Szüsz Hugó volt.

(Budapesti Hí­rlap, 1911. március 21.)

A vasárnapi mérkőzések túlnyomó részt meglepetésszerü eredményekkel végződtek. A legnagyobb meglepetést a bécsi WAC csapata keltette A WAC ugyanis előző vasárnap Wienben az ifjú WAFC-tól, 12:1 arányú, nagy vereséget szenvedett s igy csak természetes, hogy itt a FTC nagy gólarányu győzelmét remélte mindenki. Nem igy történt. A FTC, a WAC ot csak nehezen tudta legyőzni 2 góllal, 1 ellen s ez nemcsak a WAC érdeme, hanem a FTC hibája is Mert mig a WAC jóval jobban játszott, mint azt hí­réből következtetni lehetett, a FTC felforgatott csapattal és szokatlanul gyöngén játszott. Ebből mindenesetre az a tanulság vonható le, hogy az ellenfelet sohasem szabad lebecsülni és a mérkőzéshez mindig teljes ambí­cióval és a lehető legjobb csapattal kell kiállani.

FTC—WAC. 2:1 (0:0). A bécsi csapat mindjárt a játék elején szépen, öntudatosan, egymást megértőén, ezzel szemben a felforgatott magyar csapat szokatlanul kapkodóan, értelmetlenül dolgozott. Különösen a bécsi csatársor játéka tetszett nagyon, ahol minden egyes játékos pompásan lődözött a kapura. A fedezetsor gyengébben, ellenben a hátvédsor szépen, biztosan működött. Kapusuk jó volt. A magyar csapat csatársorában csakis Szeitler játszott jól, mig Borbás és Schlosser csak itt-ott mutatott jó formát. A fedezetsorban csakis Payer volt megbí­zható Weinber rossz volt. Fritz a kapuban elsőrangúan védett. Neki tulajdoní­tható a győzelem főrésze. Az első félidő legnagyobb részében a magyar mezőben játszanak a bécsiek, sőt a másodiknak is jó nagy részében, mig a magyarok csak egy-egy lerohanással kerülnek a bécsi kapu elé. Az első gólt a második félidő 20—ik percében rúgja Koródy, amelyet a bécsiek csakhamar kiegyenlí­tenek. Payer rúgja a győztes gólt. A matchet Szüsz Hugó (MTK) jól vezette.

(Sport-Világ, 1911. március 25.)

A FTC—WAC mérkőzés állott a sok küzdelem élén. Nem tudjuk, mit mondjunk a mérkőzésről. Az bizonyos, hogy a bécsiek sokkal jobbak voltak a hí­rüknél, amit a Studnicka varázskezének kell tulajdoní­tani, az is bizonyos, hogy a FTC három tartalékja sokat tett az erők kiegyenlí­téséhez, de azért még sem lett volna szabad a mérkőzést ilyen alacsony gólkülönbséggel nyerni.

Az, hogy mind a három gól az utolsó percekben esett, mutatja, hogy némi lazsa folyt. A mi elvégre érthető is; a FTC nem akarja agyoneröltetni magát a szezon első harmadában.

FTC—Wiener AC 2:1. Üllői-ut. Biró: Szüsz H.

(Nemzeti Sport, 1911. március 26.)

Kaposi Károly a ki a WAC. csapatában a mult vasárnap az FTC. ellen centerhalfot játszott, állandó tartózkodásra itthon maradt és régi egyesületének a Ferencvárosi Sport Clubnak a szí­neiben fog játszani.

Bródy Sándor vasárnap magánügyben Bécsben időzött s í­gy nem játszhatott a WAC. ellen.

(Sporthí­rlap, 1911. március 27.)

A WAC elleni mérkőzésen Bródi üzleti elfoglaltsága, Weisz pedig lábfájása miatt nem játszott.

(Sporthí­rlap, 1911. május 8.)

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .

OLDALAK
EL-csoportkör 12.09. 21:00 M4 Sport
12.12. 16:30 m4 Sport
12.18. 14:45 m4 Sport
01.26. 19:00 m4 Sport
Novák Dezső
FOTELSZURKOLÓ