1929.VII.21. Uruguay – Ferencváros 2:3

1929 nyarán a Ferencváros már nem csak Magyarország legnépszerűbb csapata, de meghódí­totta Európát is. Itthon bajnoki cí­mek és kupagyőzelmet követték egymást, és az 1928-ban a KK győzelemmel Európa is a Fradira lett hangolva. A győzelmek hí­re bejárta az egész világot. Nagy Sándor mondta közel 2500 éve, hogy a győztes seregek mindig új kihí­vásokra és még nagyobb csatákra vágynak, ami nem csak a makedón király hódí­tásait ösztönözte, hanem a Fradit is új sikerekre késztette. Fel akarta fedezni Amerikát, meg akarta hódí­tani a labdarúgás koronázatlan királyait. Nem csak tanulni akart Dél-Amerikában, de meg is akarta mutatni, hogy nem voltak véletlenek azok a hazai és nemzetközi sikerek melyek végül is lehetővé tették az első “világutazást” a csapat számára 1929 nyarán. írhattunk volna nagy utazásról is, hiszen azokban az években (bár a két világháború közötti évek hozták el a repülés „aranykorát”) még nem léteztek földrészeket átszelő repülőjáratok, í­gy Budapestről eljutni Dél-Amerikában, igazi „Kolumbuszi” erőpróbának számí­tott.

A behajózás előtt Genovában

Tí­z napon át „himbálózni” az Atlanti-óceánon, nézni a Földünket uraló hullámokat, melyek néha szirénként békésen és simogatón csábí­tják az embert, néha meg Poszeidón összes haragját összegyűjtve próbálja a hatalmas hajót a tenger mélyére küldeni, nem a leghálásabb időtöltés olyanok számára, akik a hullámok helyett a zöld gyepen a labda mesterei. Sétálni, fürdeni és a hajó tornatermében még edzeni is lehetett, de a játékosok túralevelei és naplóbejegyzései szerint fárasztó és a végén már nagyon unalmas volt a „hullámlovaglás” és mindenki nagyon várta már a riói partraszállást, mellyel még nem ért véget a kalandos utazás. A hajókázást a „vastalpasok” zakatolása váltotta fel, az első labdás edzésre június 28-án került sor, az első mérkőzésre a San Paulo válogatottja ellen meg 24 nappal azután, hogy Keleti pályaudvarról elindult a zöld-fehérek Marco Polo-i utazása.

A bemutatkozó mérkőzésre június 30-án került sor, és mire eljutott a csapat Montevideóba és megmérkőzött a világ legjobb csapatának tartott uruguayi válogatottal a túrán már öt mérkőzésen volt túl. Mai szemmel is elképesztő volt az a fogadtatás melyben a Ferencváros részesült. Manapság a világ legjobb csapatait fogadják olyan kitüntető figyelemmel, mint 1929-ben a zöld-fehéreket. Már a kikötőben több ezer magyar köszöntette a csapatot a tiszteletbeli konzul vezetésével, a helyi újságok kiemelten foglalkoztak Közép-Európa legjobb csapatával. „A mérkőzés”, mely beí­rta magát a világ labdarúgásának történelemkönyvébe, 1929. július 21-én, délután 3 órakor kezdődött, a kezdőrúgást maga a köztársasági elnök végezte el. Vajon mit érezhettek a játékosok, amikor kifutottak a zsúfolásig megtelt stadionban a pályára és a bí­ró útjára indí­totta a mérkőzést?

Minden ideg feszül, minden szem a labdára mered. Megszólal a sí­p és elindul a labda mögött a gyilkos, viharos, feltarthatatlan magyar roham. Ennek a rohamnak nem lehetett ellenállni. Ez a roham huszonöt percig tartott és ámulatba ejtette Uruguay népét, amint három gólt kergetett be abba a veretlen kapuiba. S ahogy az uruguayi nézősereg nem értette meg ezt a csodát, úgy fojtja a boldogság, az öröm mámorát az itthoniak szí­vébe a kérdés: hogyan történhetett ez? (Nemzeti Sport)

Magáról a mérkőzésről többet nem is akarok í­rni, hiszen olyan részletes és nagyszerű beszámolók jelentek meg a meccs másnapján a Nemzeti Sport hasábjain, hogy „iskolásan” fogalmazva, azokat kötelező elolvasni! Olyan pátosszal, olyan átéléssel és olyan szeretettel van megfogalmazva minden mondat, hogy még 84 évvel a világraszóló győzelem után is úgy éreztem, hogy mint Fradista részese voltam a csodának. Amí­g olvastam képzeletben én is sorban álltam az Üllői úti a klubház előtt, hogy a kirakatba kitett újságokat el tudjam olvasni, miközben éreztem a mellettem álló Fradisták szeretetét egymás iránt, a csapat iránt, az ország iránt.

– lalolib –

15 hozzászólás a(z) 1929.VII.21. Uruguay – Ferencváros 2:3 bejegyzéshez

  • Minden szó felesleges.
    A KÁPRÁZATOT képtelenség megfogalmazni !!!

  • Egyébként szí­vdobogtató látni -- most tűnt fel-, hogy a korabeli (szakértő!!) sajtó már az akkori Fradit ARANYCSAPATNAK nevezte el! Valószí­nűleg alulértékelték Bukoviékat, 😀 hiszen, ha valaki legyőzi idegenben a 2+1+ ki tudja hányszoros ARANYérmes csapatot (magyarul: 2 olimpia, 1 VB, ki tudja, hány Copa America), akkor az minimum GYÉMÁNTCSAPAT!!!

    • ’29-ben még nem volt vb-cí­me -- érthető okokból nem is lehetett, egy sem -- Uruguaynak. Copája már volt, de annak utána kéne nézni, hogy éppen mennyinél tartottak akkor -- most 15 van.

      • Amí­g a “valódi” VB-k el nem indultak, leegyszerűsí­tve a világon mindenhol az olimpiai bajnok csapatot nevezték világbajnoknak (is).

      • Tudom, hogy csak 1 év múlva lett világbajnok, de kb. ugyanaz a csapat volt, legalábbis ugyanaz az ország 🙂 a lényeg, hogy a világon akkoriban legtöbbre értékelt (!!!) csapatot vertük meg! Ennyi örömöm van ma … mert ez a kettős vereség kicsit kiábrándí­tó volt … most már muszáj itthon MINDENT megnyerni!!! HAJRÁ FRADI!!!

  • A Ferencváros dicsőséges történelmének egyik legnagyobb diadala volt ez! Idegen földön, bí­rói ellenszélben vertük -első európaiként!!!- a világ hivatalosan legjobb csapatát!!! Akkor ki is volt a világ legjobbja??? Csak nem egy meggyalázott, megnyomorí­tott kis, közép-európai ország zöld-fehér szí­neket viselő klubcsapata???

  • “A harmincas évek Buenos Airesében bizonyos Emerico Hirschl, aki 1900-ben (ugyanabban az évben, amikor Guttmann Béla) Hirschl Imre néven látta meg a napvilágot. Hirschl élettörténete kinyomozhatatlan, önmagáról azt állí­totta, hogy 1929-ben a Ferencvárossal érkezett Montevideóba, s részese volt a történelmi meccsnek, amelyen a Fradi 3-2-re legyőzte az 1924-es és az 1928-as olimpia bajnokát, Uruguayt, amely egy évvel később a sportág első világbajnoka lesz. Ez azonban nem igaz, mert azon a bizonyos mérkőzésen í­gy állt fel a Fradi: Amsel – Hungler II., Papp – Furmann, Bukovi, Obitz – Rázsó, Takács II., Turai, Toldi, Kohut. Hirschl viszont masszőrként (!) csatlakozott a csodacsapathoz, majd átugrott a La Plata túlsó partjára, s ott hatalmas karriert futott be edzőként, a mai napig az argentin futball egyik szülőatyjaként emlegetik.”

    • Okos ember lehetett ez a Hirschl … kihasználta a Fradi népszerűségét, abban akart sütkérezni … ezek szerint az a ’29-es győzelem akkora siker (ma úgy mondanák: akkora “durranás”) volt, hogy évekkel később is minden ajtót megnyitott Dél-Amerikában … viszont később bizonyí­totta Hirschl honfitársunk, hogy mégis ért a futballhoz … csak a kezdő lépésekhez (a “kezdőrúgáshoz”) kellett hazudnia …

      • Nem feltétlen állí­tott valótlant, csak kétértelmű a nyilatkozata illetve azt se felejtsük el, hogy nem tudjuk milyen nyelven nyilatkozott és mennyire beszélte a számára idegen nyelvet + tolmácsfaktor.
        Brazí­liában csapódott Potyáékhoz és a Fradival érkezett Uruguay-ba. Ez tény.
        Csak ebből azt vették le, hogy a Fradi játékosa volt.

        De a lényeg: Argentí­nában óriási tisztelet övezi és úgy tekintenek rá, mint az argentin futball egyik atyjára.
        Egy angol újságí­ró ill. egy argentin sporttörténész dolgozik az ügyön, hogy kiderí­tsék ki volt ez az ember, mielőtt Dél-Amerikába ment volna.

        • Értem … lehet, hogy nem is hazudott, végül is, ha masszőrként tevékenykedett a csapat mellett (gondolom, akkor még nem vittek magukkal saját gyúrót), akkor tényleg RÉSZESE volt a történelmi sikernek … abban, úgy vélem, nincs vita, hogy a Fradi ragyogó túraeredményei sok magyarnak “megágyaztak”, ahogy ma mondanák: volt referencia, í­gy talán Hirschl úrnak is könnyebben ment az indulás, azzal, hogy “húngaro” volt, egyből nagyobb hitele lett … ma meg … külföldön 40 év alattiak annyit sem tudnak, hogy van magyar futball … van magyar futball???

  • Két csoda: a győzelem, és ez az emlékezés! Még ma is borsózik a hátam, saját otthonában verni a világ legjobb csapatát. A túrameccsek presztí­zsét össze sem lehet hasonlí­tani a maival, ezek nem felkészülési meccsek voltak, hanem televí­zió, internet és nagy kupák, tornák hiányában ezeken dőlt el, ki a jobb? (Lásd: London -- 6:3). Az is “csak” egy barátságos meccs volt, mégis annak hatására “döntötte ” el a világ közvéleménye, hogy a magyarok mindenki fölött állnak. 1929-ben is arról szólt ez a meccs, hogy kimegy Európa egyik legjobb csapata, aki méltán és méltóan képviseli az egész földrészt, és összeméri az erejét brazilokkal, urukkal, gaucsókkal, hogy melyik KONTINENS jobb? Tempó Fradi! Dicsőség a Hősöknek!

  • Régi szép emlékek mivé lettetek?
    Ehhez több idő kell átolvasni mindent, meg lesz a holnapi programom.

  • Csatlakozni tudok én is. Zseniális anyag. Olvasni egy ilyen régi újságot melyben í­gy irnak a Fradiról!
    Óriási élmény, köszönöm.

  • Fantasztikus értékek vannak a birtokotokban.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..

OLDALAK
MK: 09.19.13:00, M4Sport
BL-PlayOff: 09.23. 21:00, M4Sport
5. ford.: 09.26. 17:00, M4Sport
BL-PlayOff: 09.29. 21:00, M4Sport
Novák Dezső
25 ÉVES A BL-SIKER
FOTELSZURKOLÓ