Muzeális bajnoki beharangozó: 1939.V.7. Szolnoki MÁV – Ferencváros 1:1

A harmincas évek utolsó évei nem csak a magyar labdarúgás történetében, de a Ferencváros életében is jelentős, dicsőséges időszak. 1938-ban a magyar válogatott a franciaországi világbajnokságon döntőt játszott június 19-én (a döntő évfordulóján részletesen is beszámolunk erről az eseményről, melynek fénye igaztalanul elhomályosult az 1954-es aranycsapat árnyékában). 1938-ban a Ferencváros bajnokságot és magyar kupát is nyert, valamint 1937 őszén második alkalommal is elhódította a Közép-európai Kupát. 1939-ben a Fradi örök riválisa az Újpest nem csak a bajnokságot nyerte meg, hanem a Közép-európai Kupát is. Mindkétszer a Ferencvárost előzték meg …

Ahogy Pluhár István írta, a harmincas évek végére a magyar labdarúgásnak volt három erős csapata (Ferencváros, Újpest, MTK), egy Európában jegyzett válogatottja. A magyar labdarúgás ismét a csúcsra ért. Ezért is érthetetlen, hogy a szurkolók (sőt még a szakma) számára az emlékek között szinte csak az aranycsapat él, és a sikert sikerre halmozó 38/39-es időszak a „futottak még” kategóriájába esik. Ezt az időszakot olyan játékosok fémjelezték, mint Háda, Polgár, Lázár, Sárosi, Kohut, Titkos, Zsengellér, Turay és Korányi, akik megalapozták a magyar labdarúgás nemzetközi elismertségét.

Az 1938/39-es bajnokság is az előbb említett három csapat versenyfutását hozta, ahol a Fradi legendás csatársora (Sárosi, Kiszely, Gyetvai, Toldi, Jakab és Polgár is legalább tíz gólos volt az idényben) vezetésével 121 (!) gólt lőtt, és mindkétszer legyőzte a később bajnok Újpestet, mégsem volt elég ahhoz, hogy megvédjük a bajnokságot. Ehhez nagyban hozzájárult két vidéki összecsapás melyek nem úgy sikerültek, ahogy elterveztük és amit a papírforma ígért. Kikaptunk Szegeden 4:2-re (ez volt a szezon legfájdalmasabb kudarca) és 1939. május 7-én döntetlent játszottunk a Szolnokon, mely a bajnoki mezőny középső szakaszában helyezkedett el (végén a 9. helyett szerezték meg a 14 csapatos bajnokságban).

A szolnoki labdarúgásról nem tudtam túl sok adatot begyűjteni (a hivatalos honlapjukon a klub története rész üresen tátong), így csak néhány statisztikai adatot sikerült találnom. A klub 1910-ben alakult és a legnagyobb sikereit a harmincas évek végén és a negyvenes években érte el. 1937-ben kerültek fel az első osztályba, ahonnan 1948-ban búcsúztak és csak 2010-ben lettek újra az NB I tagjai. 1941-ben magyar kupát nyertek, 1943-ban bronzéremmel zárták a bajnoki szezont. 1939-ban már kialakulóban volt a sikeres csapat magja, de ebben az évben a Ferencváros még sokkal jobb játékerőt képviselt.

Kispéter Mihály

Nagy volt a készülődés a meccs előtt, a hazai vezetők meg is lepődtek, hogy a Fradi játékosait csak 150-200 néző kísérte el Szolnokra. Olvasva az akkori Nemzeti Sport beszámolóját a mérkőzésről, a gyors gólokon kívül a 42. percben történteken kaptam fel a fejem: „Toldi véletlenül fejbe rúgta Kispétert, akinek a homlokán felrepedt a bőre.” Az első reakcióm az volt, hogy vajon Toldi milyen szituációban rúghatta fejbe Kispétert? Talán egy szögletnél Kispéter fejjel akarta, Toldi meg ollózva akarta bevenni a szolnoki kaput? Elég volt ránéznem a két csapat összeállítására és egyből szembeötlött a megoldás. 1939-ben Kispéter Mihály, a Fradi legendás hátvédje még Szolnokon játszott, és csak 1947-ben csatlakozott a Ferencvároshoz, ahol tíz éven át szolgálta a zöld-fehéreket. 296 alkalommal lépett pályára, bajnoki és kupagyőzelmet is szerzett, és 1974-ben a Ferencváros örökös bajnoka címet kapott.

1939. május 7-én 1:1-es döntetlent játszottunk Szolnokon, majd két hétre kikaptunk Szegeden, mely sajnos az Újpest javára döntötte el a bajnokságot. Ettől függetlenül, ahogy a bevezetőben is említettem, az 1938/39-es év nem csak a magyar labdarúgás számra, de a Ferencváros életében is sikereket hozott.

Pluhár István szavaival élve, a magyar labdarúgás ismét a csúcsra ért.

Egy hozzászólás a(z) 0ejegyzéshez

  • na, most a vezetőség elérte, hogy ismét 1939-ben érezzük magunkat … “csak 200 szurkoló kísérte el a Fradit vidékre” … ez már ’39-ben is általános megdöbbenést keltett … Más kérdés, hogy nem voltak a szurkolók állatként külön-külön karámba terelve, így a 6000 néző között több ezer fradista lehetett! Azonkívül -sajnos- rengeteg mai NB I-es klub örülhetne, ha 200-an elkísérnék idegenbeli meccseikre … némelyiknél otthon nincsenek ennyien …

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..

    TFU_20020100_Fma_001 - 0018
OLDALAK
Ranglisták és statisztikák:
Következik: 10.24.18:55 EL csoportkör CSZKA Moszkva-FTC (TV:Sport1)
Következik: 10.27.17:15 MOL Fehérvár-FTC (TV:M4sport)
Következik: MK 10.30. 12:30 BKV Előre-FTC (TV: -)
Következik: 11.02.17:00 FTC-Mezőkövesd (stream:M4sport.hu)
VVK 50 – A kupasiker 14 legszebb pillanata
FOTELSZURKOLÓ
Novák Dezső Utánpótlás Emléktornák
FACEBOOK:
HOST