Muzeális lapszemle: VVK Döntő, 1965.VI.23. Juventus – Ferencváros 0:1
1965. június 23. Ez a nap nem rengette meg ugyan a Földet, de minden Ferencvárosi szívébe örökre beköltözött. Piros betűs, vagyis inkább aranybetűs ünneppé vált. Magyar klubcsapat először játszott és nyert is nagy európai kupát. A két háború közötti években voltak közép-európai kupagyőzelmek (a Fradi is nyert két alkalommal (1927, 1938), de azok regionális tornák voltak. A VVK sorozat (az UEFA és a mostani Európai-Liga elődje) egész Európát átfogta, és ha megnézzük, hogy a Fradi milyen sorozat után jutott el a Torinói döntőig (12 mérkőzés) akkor csak a legnagyobb dicséret és büszkeség nyelvén beszélhetünk a nagyszerű diadaláról.
Az eddigi muzeális lapszemle sorozatunk során mindig ügyeltem arra, hogy a jegyzetem maradjon meg a múlt bemutatásának és ne „akarjon” mindenáron üzenni a jelennek. Ezt azért is tartottam fontosnak, mert a jelenünk holnap már a múltunk lesz, ezért azonnal értelmét vesztené a jelen helyzetével való összehasonlítás. Tegnap még úgy gondoltam, hogy a döntő alkalmából kivételt teszek
, amire ráerősítettek az elmúlt hetek eseményei és az a véletlen, hogy az előre jelzések szerint 2010. június 23.-án sajtótájékoztatót tart a „megújult” Ferencváros.
Vajon milyen útra lépünk? Vajon lesz valaki a sajtótájékoztatón, aki meg fog emlékezni 1965. június 23-ról? Vajon lesz valaki, aki az akkori diadalt fogja követendő példának megemlíteni? Előre nem akarok elhamarkodottan ítélkezni, mert abban sem vagyok egészen biztos, hogy a Fradi dicsőséges múltja egyáltalán érdekli még a Ferencvárost. Bennünket igen, ezért inkább térjünk vissza 1965. június 23-hoz, ahhoz a naphoz, mely nem rengette meg ugyan a Földet, de a Ferencvárosi szívekbe örökre beköltözött.
Nehéz és hosszú menetelés volt Torinóig. Bár nem tettünk meg 9600 kilométert gyalog és hetvenötezer ember sem vesztette életét mint Kínában, Mao-Ce-tung idejében, de ahhoz, hogy eljussunk a döntőig, olyan ellenfeleken át vezetett az út, mint a a Brno, a Wiener SC, az AS Roma, az Athletic Bilbao és a Manchester United. Cseh, osztrák, olasz, spanyol és angol együttesek, szinte képviselve volt az egész európai labdarúgás. A döntőben meg Olaszország legismertebb csapata, a Juventus várt Mészáros József csapatára.
La Vecchia Signore (Öreg hölgy), La Fidanzata d’Italia (Olaszország Mennyasszonya), Le zebre (Zebrák) – ezek a kedves és a szeretetről árulkodó jelzők mind a Juventusra utalnak. Arra a klubra, amit 1897-ben alapítottak és mely Európában a harmadik legsikeresebb klub és a világon a hatodik legtöbb trófeát szerezték meg, amit eddig a FIFA feljegyzett. A címek között szerepel 2 BL cím (BEK-et is beleszámítva) valamint 3 UEFA-kupa is. A Juventus az egyetlen csapat a világon, mely az összes UEFA által kiírt kupából begyűjtött legalább egyet. A Juventusnak magyar szereplői is voltak. Károly Jenő és Viola József a húszas években töltött be edzői szerepkört. A legnagyobb sikert magyarként, a Ferencváros történelmének egyik legnagyobb játékosa, Sárosi György doktor aratta (1948-ban szerződött Olaszországba és több mint húsz évig dolgozott ott), aki edzőként, 1952-ben szerzett bajnoki címet az „Öreg Hölgynek”.
Visszatérve 1965 forró és meleg júniusi napjához és átolvasva a döntőről beszámoló újságot, azt egyből megállapítottam, hogy az akkori kommunista hatalom nem értékelte túlságosan nagyra a Ferencváros sikerét. Kádár János kirakatcsapata, a Vasas például sokkal nagyobb terjedelmet kapott, mint a Fradi, de a múltat ismerők körében ez valószínűleg nem is okozott meglepetést. Ezért magáról a döntőről sem rendelkezünk elegendő információval, a mellékelt Népsporton kívül csak egy rövid videó-összefoglalót tudunk átnyújtani azoknak, akiket érdekel a Ferencváros dicső múltja.
…
A döntőt, Fenyvesi Máténak, a 74. percben szerzett fejesgóljával nyertük meg, a mérkőzés összképét figyelembe véve, teljesen megérdemelten. Bár igazi „kupadöntősen”, vagyis óvatosan kezdtek a csapatok, fő hangsúlyt a biztonság kapta. Bár az első félidőben a „Zebrák” támadtak többet, de a Fradi védelem és Géczi István magabiztosan állta a nem túl heves olasz rohamokat. A második félidőben a Fradi átvette a játék irányítását, több helyzetet is kidolgozott, melyből Fenyvesi Máténak sikerült egyet értékesítenie, mely a végső győzelmet is jelentette.
1965. június 23. Ez a nap nem rengette meg ugyan a Földet, de minden Ferencvárosi szívébe örökre beköltözött. Aranybetűs ünneppé vált. Örökre igazolja a létünket, örökre kijelöli a helyünket a világ labdarúgásában. Ezt senki sem tudja elvenni, és valószínűleg ezt egyelőre egyetlen magyar csapat sem tudja felülmúlni. A világ labdarúgása olyan ütemben szaladt el mellettünk, ahogy 1965-ben a demokratikus világ szaladt el a kommunista hatalmak mellett. 1965-ben be voltunk zárva, de volt egy kitörési pont mely elviselhetővé tette a zsarnokságot. Az pedig nem volt más, mint az örök szerelem, a labdarúgás és a Ferencváros.
Thomas Mann szerint a múltat ünnepelni szép dolog, ha a jelen rendben van, és ha van jövőképünk. Ilyenkor kellemes az ősökre is emlékezni, ha az ember egynek tudja magát velük, és tudja magáról, hogy mindenkor az ő szellemükben cselekedett.
1965. június 23-a egy olyan nap volt, melyre nagyon jó volt emlékezni.
- lalolib -
1964.09.09., Népstadion: Ferencváros – ZJS Brno: 2-0, VVK 1. forduló 1. mérkőzés 1964.09.16., Brno: ZJS Brno – Ferencváros: 1-0, VVK 1. forduló visszavágó 1964.10.28., Bécs: Wiener SC – Ferencváros: 1-0, VVK 2. forduló 1. mérkőzés 1964.11.04., Népstadion: Ferencváros – Wiener SC: 2-1, VVK 2. forduló visszavágó 1964.11.18., Népstadion, Ferencváros – Wiener SC: 2-0, VVK 2. forduló 3. mérkőzés 1965.03.10., Róma, AS Roma – Ferencváros: 1-2, VVK 3. forduló 1. mérkőzés 1965.03.17., Népstadion: Ferencváros – AS Roma: 1-0, VVK 3. forduló visszavágó 1965.04.07., Népstadion: Ferencváros – Athletic Bilbao: 1-0, VVK 4. forduló 1. mérkőzés 1965.04.21., Bilbao: Athletic Bilbao – Ferencváros: 2-1, VVK 4. forduló visszavágó 1965.05.13., Népstadion: Ferencváros – Athletic Bilbao: 3-0, VVK 4. forduló 3. mérkőzés 1965.05.31., Manchester: Manchester United – Ferencváros: 3-2, VVK Elődöntő 1. mérkőzés 1965.06.06., Népstadion: Ferencváros – Manchester United: 1-0, VVK Elődöntő visszavágó 1965.06.16., Népstadion: Ferencváros – Manchester United: 2-1, VVK Elődöntő 3. mérkőzés1965.06.23., Torino: Juventus – Ferencváros: 0-1, VVK Döntő
NÉPSPORT 1965.06.24. 1. oldal
NÉPSPORT 1965.06.24. 2. oldal
Nagyításhoz klikk a képre!
Nagyításhoz klikk a képre!
Nagyításhoz klikk a képre!
2 Vélemény a cikkhez: Muzeális lapszemle: VVK Döntő, 1965.VI.23. Juventus – Ferencváros 0:1
ITT és MOST VÁRJUK A HOZZÁSZÓLÁST!
De szép is volt 13 évesen, reggel kilenckor, az éjszakai rádióközvetítéstől álmosan beleordítani az ablakból az akkor még macskaköves Bakáts utcába, hogy: Hajrá Fradi!!
én csak innen ismerhettem meg a Fradi dicsőséges győzelmét. június 23, tényleg aranybetűs ünnepe a Fradinak. arra azért én is kiváncsi leszek, hogy délután valakinek eszébe jut-e majd?