Muzeális bajnoki beharangozó: 1966.X.2. Ferencváros – MTK 7:1

Kihasználva a hosszúra nyúló bajnoki szünetet, szerkesztőségünk a szokásos beharangozóját „bővített” kiadásban nyújtja át a Fradi szurkolóinak. Egyebek mellett, három emlékezetes örökrangadóra való emlékezéssel és egy videóval próbáljuk a „góltalanság” miatti káros tüneteket orvosolni. Csatáraink helyett gólokat ugyan nem tudunk lőni, de fel tudunk eleveníteni olyan mérkőzéseket, melyek talán példát és főleg tanulságokat mutatnak a jelennek is.
Főleg a buzdító tanulságok miatt gondoltam úgy, hogy a három visszatekintő emlékezésnél nem követem az időrendet. A miértekre most nem térnék ki, remélem az utolsó, 1911-es mérkőzésről szóló beszámoló után minden egyértelművé fog válni. Vannak kortalan igazságok, melyek majdnem 100 év után is aktuálisak tudnak lenni.

Az egyértelmű volt, hogy az 1966-os örökrangadóval fogom kezdeni az aktuális mérkőzés felvezetését. Amikor e sorokat írni kezdtem, még mindannyian azt hittük, szeptember 11-én rendezik a meccset. Az MLSZ vagy a közvetítő televíziók azonban léptek, két nappal később kerül sor a rangadóra. Kezdetben adott volt a párhuzam, ám én nem akartam, most sem akarok a 9/11 katartikus emlékével példálózni, ezért nem is akarok belegondolni az esetleges következményekbe. Már csak azért sem, mert 1966-ban egy laza 7:1-es győzelmet arattunk az MTK ellen. Vajon ennyivel jobbak voltunk? Erre az egyszerű kérdésre elég az összeállításunkat felsorolni: Géczi – Novák, Mátrai, Páncsics – Juhász, Szűcs – Szőke, Varga, Albert, Rátkai, Rákosi.

Ezt ismerve, már nem is számít olyan nagy szenzációnak a kiütéses győzelem, amit a kék-fehérek ellen arattunk. Akik járatosak a Fradi történelmében, azoknak biztosan be is villan az egy évvel azelőtti VVK győzelem, mely a Ferencváros 110 éves történelmének legfényesebb diadala volt, 1965. június 23-án Torinóban, a Juventus ellen. Az akkori csapatból heten az 1966-os örökrangadón is pályára léptek és „gyalázták” a kék-fehéreket, 15 ezer, főleg Fradi szurkoló előtt.

Annak ellenére, hogy olcsó poénkodásnak tűnhet, de egy hasonló eredményt jövő héten is elfogadnánk, még akkor is, ha a mostani csapat talán galaktikus távolságra van az akkori legendáktól. Ettől függetlenül, nekünk szurkolóknak csak a győzelem számít, csak az elfogadható, még akkor is, ha már tudjuk, az idei év nem lesz olyan sikerekben gazdag, mint az volt, 1966-ban. Ezt annak ellenére írom, hogy tudom, akkor is voltak problémák, hiszen a biztos bajnoknak kikiáltott csapatunk a bajnokság végén „csak” ezüstérmet szerzett és az akkor éppen MNK-nak nevezett magyar kupa döntőjében is alul maradt. De most nem akarok sikertelenségeket említeni, mert abból az elmúlt hetekben volt részünk bőven.

Most inkább emlékezzünk az 1966-os győzelemre. Mivel gólokkal nem tudunk szolgálni, pedig a gólszerzők: Szűcs (2), Albert (2), Rákosi, Szőke és Juhász megérdemelné. Személy szerint Szőke 25 méteres bombagólját nézném meg, mely úgy vágódott a kapu jobb oldalába, hogy az megakadt a hálótartóvas és a háló között a sarokban (a folyamatot megnézni valóban nem tudjuk, ám a lövés végeredményét a képünk mutatja). Albert „esernyős” gólját is elfogadnánk, ha azt már Pista varázsolná elénk jövő vasárnap.

Tudom, az illúziókkal néhány hete már leszámoltam, de egy pillanat erejéig láttam, ahogy Ashmore indítását Pista átveszi és a kapujából kirohanó Szatmári felett lágyan átemelve a kapuba íveli a labdát, majd diadalittasan kirohan a mámorosan ünneplő és közben győzelmi petárdákat robbantgató közönséghez egy kis elégtétel végett az addigi góltalanság miatt.

Mielőtt még túlságosan elkalandoznék az elveszett illúzióim visszacsábítása ürügyén, gyorsan visszatekerem az időgépet 1966-ba és a gólok helyett egy kis csendet és nyugalmat nyújtok át az emlékezés végén. Ebben az évben jelent meg a legendás duó, Simon & Garfunkel: Sounds of Silence (A csend hangjai) felvétele.

Hallgassuk és nézzük közösen. Most éppen aktuális is. Csendre és nyugalomra van szükség ahhoz, hogy jövő vasárnaop akadálytalanul kitörhessen belőlünk a győzelmi öröm semmihez sem fogható, vad és egyszerre szelíden simogató tombolása.

(Lalolib)

NS-19661003-02-19661002

Egy hozzászólás a(z) 0ejegyzéshez

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..

    TFU_20020100_Fma_001 - 0018
Novák Dezső Utánpótlás Emléktornák
OLDALAK
Ranglisták és statisztikák:
Következik: MK 02.20. 18:00 FTC-Kisvárda (TV: M4)
Következik: 02.23. 17:00 FTC-Puskás (TV:M4 stream)
VVK 50 – A kupasiker 14 legszebb pillanata
FOTELSZURKOLÓ
FACEBOOK:
HOST