Muzeális lapszemle: 1968.IX.11. VVK Döntő, Ferencváros – Leeds United 0:0

npl-1968-II-0009-19680911-leeds-csapatkepAnnak ellenére, hogy közel 10 évig aktív játékos voltam, csupán egyszer fordult velem elő, hogy egy döntőben szerepeljek. Az is még általános iskolás koromban volt, talán 1972-ben, Pápán játszottunk országos döntőt a Pajtás Kupában, amit sajnos el is vesztettünk. Az edzőnk és a tanárok, akik elkísértek minket, hiába mondták egész úton hazafelé, hogy nem baj fiúk, így is fantasztikusan szerepeltetek, hiszen egy kisváros csapataként jutottunk el egy országos döntőre, nem lehetett megvigasztalni minket. Egy döntőt csak megnyerni, vagy elveszteni lehet, közbenső állomás nincs, és ahogy az 1968-as VVK döntő első mérkőzése kapcsán írtam, „sírni csak a győztesnek szabad”, igenis a második hely az mindig is csalódást jelentett.

Még akkor is, ha a magyar labdarúgás újkori történelmében kevés csapatnak adatott meg, hogy nagy Európai kupában döntőt játsszon, de valahogy a Ferencváros történetében sem szerepel kiemelten ez a siker. Szinte biztos vagyok benne, hogy szeptember 11.-én kevés sporttal foglalkozó újság és egyéb média fogja megemlíteni, hogy 1968-ban, 70 ezer néző előtt, döntetlent játszottunk a VVK döntőjében a Leeds United ellen, mely az első mérkőzés 0:1-es eredménye után, a második helyhez volt elegendő. A legtöbb média el lesz foglalva a terror napjával (természetesen jogosan), a Huszti nyilatkozattal és az esti derbivel.

Mexikó után már a nevét sem írták le

A múlt, mely nélkül soha nem fogjuk megérteni a jelenünket, egyre jobban a háttérbe szorul, már nem fontos, hogy emlékezzünk egy nagyszerű diadalra, és egy nagyszerű csapatra. Pedig megérdemlik, mert olyan példát mutattak a magyar labdarúgás számára, amit nagyon is meg kéne becsülni.

Lakat Károly dr. csapata sokak szerint minden idők egyik legjobb Fradija volt, és ha a 68-as események miatt, indulhattunk volna a BEK-ben, ott is esélyesek lettünk volna a végső győzelemre. De közbeszólt a történelem, és 56-hoz hasonlóan, a Varsói Szerződés csapatai gátolták meg Csehszlovákiában azt, amit nálunk az szovjetek romboltak szét. Az már saját magunk arculcsapása volt, hogy az 1968-as bevonulásnak mi is tagjai voltunk augusztus 20.-án.

Varga a leeds-i védőket teszi próbára

A VVK döntőjére szeptember 11-én került sor, három héttel az események után. Természetesen nem állítom, hogy ennek bármi köze is volt ahhoz, hogy végül is nem sikerült megnyerni a VVK-t, de azt már igen, hogy befolyásolta a jövőnket (BEK-ben nem indultunk, Varga Zoli októberben a mexikói olimpián hagyta el az országot). A sikercsapat a hetvenes évekre szétesett, a kommunista állami irányítás a Dózsát és a Honvédot preferálta, melynek következtében a hetvenes és a nyolcvanas évek nem a legszebb időszakai voltak a Ferencváros történelmének.

Úgy látszik én is akaratlanul, de talán egy kicsit szándékosan, nem nagyon írtam eddig magáról a mérkőzésről. Pedig lehetne, hiszen az egész mérkőzés arról szólt, hogy a Fradi lendületesen támadott, az angolok meg mindent elkövettek, hogy megakadályozzák csatárainkat a gólszerzésben. Minden mutató a javunkra szólt, sokkal többet birtokoltuk a labdát, 9:2 volt a szögletarány és annyiszor lőttünk kapura, hogy azzal egy másik Európa Kupát is meg lehetett volna nyerni. Csak a gól hiányzott, mely nélkül a foci sem ér sokat, és mely nélkül nem tudtuk kiegyenlíteni az egy gólos hátrányunkat.

Ezúttal Albert sem talált be.

A mérkőzésről többet nem is akarok írni. Egyrészt lehet az újságok hasábjait böngészni, másrészt, úgy érzem, itt nem maga a mérkőzés a lényeg. Most a sikerről kell szólni, most azokról kell megemlékezni, akik ezzel a második hellyel igenis örökre beírták magukat a világ labdarúgásának a történelmébe. Még akkor is, ha most nem szabad sírni, még akkor is, ha a második hely a legtöbb esetben inkább fájdalmat okoz, mint örömet. De nekünk, akik ápoljuk a Ferencváros történelmét, mosolyt és örömet kell, hogy okozzon. És erőt is kell, hogy adjon, mert most éppenséggel ránk is fér.

Géczi – Novák, Páncsics, Havasi – Juhász, Szűcs – Szőke Varga, Albert, Rákosi, Katona. Edző: Lakat Károly dr.

Aranycsapat, ezüstéremmel a nyakában.

– lalolib –

1967.09.20., Pitesti: Arges Pitesti – Ferencváros: 3-1, VVK 1. forduló 1. mérkőzés
1967.10.11., Népstadion: Ferencváros – Arges Pitesti: 4-0, VVK 1. forduló visszavágó
1967.11.01., Zaragoza: Real Zaragoza – Ferencváros: 2-1, VVK 2. forduló 1. mérkőzés
1967.11.15., Népstadion: Ferencváros – Real Zaragoza: 0-0, VVK 2. forduló (félbeszakadt)
1967.11.16., Népstadion: Ferencváros – Real Zaragoza: 3-0, VVK 2. forduló visszavágó
1967.11.28., Népstadion: Ferencváros – Liverpool: 1-0, VVK 3. forduló 1. mérkőzés
1968.01.09., Liverpool: Liverpool – Ferencváros: 0-1, VVK 3. forduló visszavágó
1968.03.13., Népstadion: Ferencváros – Athletic Bilbao: 2-1, VVK 4. forduló 1. mérkőzés
1968.03.27., Bilbao: Athletic Bilbao – Ferencváros: 1-2, VVK 4. forduló visszavágó
1968.05.22., Népstadion: Ferencváros – Bologna: 3-2, VVK Elődöntő 1. mérkőzés
1968.05.27., Bologna: Bologna – Ferencváros: 2-2, VVK Elődöntő visszavágó
1968.08.07., Leeds: Leeds United – Ferencváros: 1-0, VVK Döntő 1. mérkőzés

1968.09.11., Népstadion: Ferencváros – Leeds United: 0-0, VVK Döntő visszavágó

NÉPSPORT 1968. szeptember 12.

Már az első félidőben is a Ferencváros támadott többet, helyzetek is adódtak, de az angolok önfeláldozó védekezése sikerrel járt. Az utolsó félórában nyomasztóvá vált a zöld-fehér fölény. A 60. percben Karába jól ívelte be a labdát, s az a meglepett Lorimer kezén irányt változtatott. A játékvezető sípja néma maradt! Néhány perc múlva sípolt, mintegy 18 m-ről ítélt szabadrúgást a Ferencváros javára. Novák futott a labdának. Óriási erővel küldött lövése elszállt a sorfal mellett, Sprake azonban ragyogó vetődéssel hárította a biztos gólnak látszó lövést. Egy perc múlva Juhász előíeadása nyomán Albert előtt nyílt jó helyzet, a középcsatár azonban lövés helyett újra cselezett. Akárcsak Rákosi, aki a 71. percben Varga—Karába akció végén mintegy 10 méternyire a Leeds kapujától egy pillanatra kivárt és az egyik angol védő hárított. Az utolsó 20 percre megjött a közönség hangja, nagy erővel rohamozott a Ferencváros. Teljesen beszorult a Leeds. A nagy fölény ellenére eredménytelen ferencvárosi támadásokkal teltek az utolsó percek.

A bíró hármas sípszava után Sir Stanley Rous a FIFA és a VVK-bizottság elnöke a díszpáholy előtt köszöntötte a Leeds csapatát, s adta át a kupát Bremnernek, a Leeds csapatkapitányának.

Az FTC szinte végigtámadta az egész mérkőzést, de a legnagyobb helyzetekből sem sikerült gólt szereznie.

„Sajnálom, hogy nem sikerült — mondta Albert Flórián. — Ez az első olyan hazai VVK-mérkőzésünk, amelyen nem lőttünk gólt. És éppen ez volt a döntő.”

A kupavesztés után sem volt azonban szégyenkezésre ok, hiszen nagyszerű sorozatot teljesített sikerrel a csapat.

Don Revie, az angolok menedzsere is egyértelműen dicsérte a Fradit: „A Ferencváros kiváló csapat. Egyike a legjobbaknak, amit valaha is láttam. A mérkőzés egyes pillanataiban már én magam is feladtam a reményt, de kibírtuk az óriási nyomást.”

Sir Stanley Rous, a FIFA elnöke: „Ilyen mérkőzést még nem láttam életemben, hogy az egyik csapat ilyen hihetetlen erejű támadásokkal rohamozzon 90 percen át, de ne tudja megtörni a másik ellenállását.”

A főtitkár, amikor Albertnak átadta a 2. helyezettnekjáró érmeket, kedvesen ezeket mondotta: „Nem baj, Albert, a sportvilág az ilyen becsülettel küzdő, sportszerű veszteseket is nagyra becsüli…”

Ez így szépen is hangzik, de ha ma már előveszi valaki az évkönyvet, csak azt látja, hogy a VVK 1967—68. évi győztese a Leeds United volt. A nevekből, számokból nem derül ki, hogy az ezüstérmes Ferencváros milyen nagyszerű fegyvertényt hajtott végre a döntőig. A döntőben pedig kapujához szegezte — a kupagyőztest…

Nagyításhoz klikk a képre!

Nagyításhoz klikk a képre!

5 Vélemény a cikkhez: Muzeális lapszemle: 1968.IX.11. VVK Döntő, Ferencváros – Leeds United 0:0

  • Felháborító,hogy a Nemzeti Sportban az FTC eredményei között évek óta meg sem említik az 1968-as VVK döntőt.Már többször telefonáltam, mindíg megigérik hogy utánanéznek,aztán nem történik semmi.Biztos vagyok benne,ha más csapatról lenne szó,ilyen nem fordulna elő.

  • Micsoda csalódás, “kudarc” volt akkoriban … ifjaknak mondom: az a Leeds United, mely kb. 67-75 között uralta a fél világot, MINDEN IDŐK egyik legnagyobb angol (brit) klubcsapata volt! Oh, Billy Bremner, Jackie “Zsiráf” Charlton, Lorimer, Cooper, Hunter … micsoda nevek, micsoda óriási játékosok … sokszoros angol vagy skót válogatottak … J. Charlton pl. világbajnok volt … csak úgy … nos, ez a csapat végigbekkelte a visszavágót és nagyon boldog volt, hogy kihúzta a Ferencváros ellen … az első meccsen egy szabálytalan gól … ezzel nyerték a kupát … az egész világ és Sir Stanley Rous megdöbbenésére … tehát, ifjak, kéretik AZT a Fradit így elhelyezni: a brit futballtörténelem egyik legjobb csapata óriási szerencsével és meglepetésre megszerezte a kupát a Fradi elől … ami akkor blamának számított … mintha ma az Euroliga döntőt óriási balszerencsével elveszítenénk a Chelsea vagy Man. City ellen … még ez sem pontos, mert akkoriban CSAK a bajnok indult a BEK-ben, a 2.-3.-4.-5 pedig a VKK/EVK/UEFA Kupában … sokszor erősebb volt a mezőny, mint a BEK-ben … de legalábbis sűrűbb … Ergo: kedfves Fradista társaim, nekünk a “9/11” legyen ünnepnap! Európai Kupadöntőt játszottunk a zsófolt Népstadionban!

    • lacimadár,

      9/11 -- a Dózsa tett róla, hogy ne legyen az.
      Egyébként teljesen igazad van a leírtakban.

      Ha nem láttad ezt a filmet, ajánlom figyelmedbe:

      http://www.imdb.com/title/tt1226271/

      • Karcsi, tökéletesen igazad van … a “Rendészeti Sportegyesület” tényleg művelt valamit, tán 2010-ben … nekem valahogy szelektív a memóriám … csak a győzelmek, a sikerek, a diadalok maradnak meg benne … ezért sok évtizedesek az emlékeim … 🙂
        a filmet már láttam, zseniális … látod, Brian Clough -aki ugyanúgy zseniális alkesz volt, mint SAF vagy Redknapp-, a Leedsnél megbukott, de két “névtelen vidéki kiscsapatból” (Derby és Nottingham F. -- ezek ott kb. Dunaújváros és Békéscsaba, már elnézést mindenkitől) Európa-verő csapatot faragott … főleg a Forestből … De akkor is: AZ a Leeds, amit a Fradi nem tudott a döntőben legyőzni -- és kb. 1/2 év múlva a “Budapesti Rendész Egyesület” oda-vissza igen-, nos, AZ a Leeds a futballtörténelem nagy-nagy csapatai között van számontartva … EHHEZ képest óriási csalódás volt -- másnap suliba sem akartam menni-, hogy nem tudtunk egy árva gólt rúgni, 180 perc alatt … azt próbálom magyarázni, hogy az a -akkor már több sebből vérző- Fradi mi volt? Ha jól emlékszem, kb. 2000-ben -akkor mindenhol mentek ezek az “évszázad”, “évezred” legjobbjainak választásai, nos, emlékeim szerint AZT a Leedset MINDEN IDŐK 5-6 legjobb brit csapata között tartották számon … ha jók az emlékeim, a 74-84 közötti Liverpool (amit MI kivertünk!!!), a 65-68-as MU (amit UGYANCSAK kivertünk!), a 30-as évekbéli Arsenal, a 60-as évek elejének Tottenhamje, a ’67-es Celtic és a 68-74 közötti Leeds volt feltüntetve, ha nem tévedek … a ’68-as Fradi még a Fradi történelemben sem volt a legnagyobb … mert már messze nem a ’67-es csapat volt … a ’32-es, ’37-38-as, a 48-49-es és a ’67-es csapatunk között ember nincs, aki választani tudna …

  • Én ott voltam a mérközésen,a FRADI 85 percig uralta a mérközést .Sajnos nem sikerült,de én

    addig,akkor és azota is megmaradtam FRADIKA szurkolonak. üdv íllarion.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

    TFU_20020100_Fma_001 - 0018
Hírfolyam
OLDALAK
VVK 50 – A kupasiker 14 legszebb pillanata
Következik: 09.23. 18:00 FTC-DVTK (Stream:m4sport.hu)
FACEBOOK:
HOST:
FOTELSZURKOLÓ