Muzeális lapszemle: KEK elődöntő, 1975.IV.9. Ferencváros – Crvena Zvezda: 2:1

Év elején elhatároztuk, hogy felhagyunk azzal a feldolgozási móddal, hogy alkalomszerűen dolgozzuk fel a Fradi kupamúltját. Úgy gondoltuk, az lesz a stílszerű, ha alkalmazkodva a történeti hűséghez, az eredeti időponttal megegyező napon emlékezünk meg a kupamérkőzésekről. Az ötlet logikusnak tűnt, de egy aprósággal nem számoltunk. Egyrészt a Fradi kupamúltja elég gazdag, másrészt már több évtizedes hagyomány Európában, hogy tavasszal és késő ősszel vannak a kupamérkőzések. Összepárosítva két lehetőséget, az elmúlt hetekben néha nem tudjuk, hogy vajon melyik időgépbe üljünk bele, mert szinte naponta változnak az időpontok.

1965, 1967, 1972, 1975 – VVK, UEFA, KEK, ráadásul azokban az években még nem volt jellemző a magyar csapatokra, hogy csak egy fordulót éljenek túl, plusz voltak olyan csapatok (Liverpool, Bilbao) akikkel többször is meccseztünk, más-más kupaküzdelmek sorozataiban. Szerdán egy 1965-ös VVK mérkőzésről emlékeztünk meg, ma meg az 1974/75-ös KEK sorozat elődöntőjének első mérkőzéséről, amit a jugoszláv Crvena Zvezda ellen vívtunk meg a Népstadionban, 55 ezer néző előtt.

Még szerencse, hogy nem rádióadásban vagyunk, mert a jugoszláv csapat nevét soha nem tudtam kimondani. A csapat nevének jelentése „Vörös Csillag” és a legnépszerűbb klub Szerbiában. Szurkolói rivalizálnak a szintén belgrádi Partizán drukkereivel. Olyan, mint nálunk a Fradi-Újpest és a szurkolótáboruk is híres (hírhedt) egész Európában. 25-szörös szerb (korábban jugoszláv) bajnok és 22-szeres kupagyőztes. Az 1975-ös KEK mérkőzésre is több ezren kísérték el a csapatot Budapestre, ráadásul túlzott önbizalomról tettek tanulságot, amikor a mérkőzés előtt „szerényen” háromgólos győzelmet vártak a piros-fehér kedvencektől.

A hazai közönség is megérezte, hogy a bajnoki bukdácsolások után, a Fradi egy nagy nemzetközi kupa döntőjének a kapuja előtt áll és régen látott nagy számban lepte el a Népstadion beton lelátóit. 55 ezer néző, 1975-ben! Szinte már misztikusnak tűnik a magyar labdarúgás kedvelői számára, hogy harmincöt évvel ezelőtt, egy magyar csapat ennyi nézőt tudott vonzani. Más világ volt, zavaros és bűnös, de a szurkolók imádták a focit, a Ferencvárost, a szurkolás örömét.

Dalnoki Jenő által dirigált Fradi kétgólos előnyt szeretett volna elérni, hiszen tudta, hogy a Belgrádban, a szerb fanatikus közönség előtt nagyon nehéz lesz kivívni a továbbjutást. A mérkőzés összképe alapján lett is volna realitása a kétgólos győzelemnek, hiszen végig uraltuk a játékot, helyenként teljesen a kapujuk elé szögeztük a jugoszláv csapatot (12:1-es szögletarány!), de végül meg kellett elégednünk egy nagyon minimális előnnyel. A 2:1-es győzelem már a mérkőzés lefújásának a pillanatában előre vetítette, hogy a félelmetes belgrádi katlanban nagyon oda kell tennie magát a csapatnak ahhoz, hogy 1975-ben bejusson a KEK döntőjébe.

A beszámoló elején „panaszkodtam” egy kicsit arról, hogy szinte időutazónak kell lenni ahhoz, hogy naponta más és más korba tudjuk helyezni a lapszemlénk hangulatát. Mire a végére értem a leírásnak, a panasz helyét a büszkeség vette át. Mert történjen bármi is jelenben, a Ferencváros olyan dicsőséges múlttal rendelkezik, hogy onnan mindig lehet erőt és hitet meríteni.

1975-ben, az első mérkőzésen legyőztük a jugoszláv csapatot 2:1-re, és tettünk egy lépést a nagy álom, a KEK döntő felé. Ahhoz, hogy a végső lépést is megtegyük, a „belgrádi poklon” vezetett az út. A következő muzeális lapszemlénkben egy olyan mérkőzést elevenítünk fel, mely örökké emlékezetes marad a Ferencváros szurkolói számára.

- lalolib -

Ferencváros – Crvena Zvezda: 2-1, KEK Elődöntő

NÉPSPORT 1975.04.10. 1. oldal

Nagyításhoz klikk a képre!

NÉPSPORT 1975.04.10. 3. oldal

Nagyításhoz klikk a képre!