Muzeális lapszemle: KEK Döntő, 1975.V.14. Dinamo Kijev – Ferencváros 3:0
1975. május 14. ünnep a Ferencváros történelmében. Még akkor is az, ha azon a mérkőzésen ahol a KEK serlegért játszottunk a Dinamo Kijev csapatával, vereséget szenvedtünk. Ritkán adatik meg egy csapat életében az, hogy a vereség is dicsőséget és büszkeséget hoz. Magyar csapatnak meg rég ritkábban.
Ebben is, mint a legtöbb statisztikai összevetésben a Ferencváros érte el a legjobb eredményeket a magyar csapatok közül. KK és VVK győzelem, VVK és KEK döntő, BL és UEFA csoportkörben való szereplés. Mind-mind olyan eredmény és siker, melyre igazán büszkék lehetünk, mert bearanyozták a Ferencvárosi labdarúgás 110 éves történelmét.
Ezért sem tudok rosszkedvűen és kritikai hangon írni az 1975-ös KEK döntőről. Mert az egy igazi ünnep volt, még akkor is, ha az akkori média nem nagyon értékelte a Fradi teljesítményét. Érdekes, hogy az 1975-ös Népsport első oldalán is fontosabb volt a Felszabadulási Kupáról képet közölni, mint a Fradi csapatképek kitenni (a részletesnek éppen nem mondható tudósításban már szerepel), valamint egy „Méltó kezekbe került a kupa” főcímmel egy kicsit „lejáratni” az elért sikert.
Blohin gólja
Lehet, hogy csak érzékenyebben reagálok az ilyen hírekre, de mivel több régebbi (két háború közötti évek) muzeális lapszemle során olyan beszámolókkal találkoztam, ahol négy-öt oldalon át írnak egy-egy sikeres nemzetközi eredményről. Tudom, 1975-ben, talán nem is volt ildomos nyerni a szovjet válogatott ellen (az akkori Kijev szinte megegyezett a válogatottal), de mégis csak furcsának tartom az alig fél oldalas beszámolót egy KEK döntőről.
Bár arra emlékszem, hogy tévén keresztül láttam a mérkőzést, és valószínűleg utána nagyon szomorú is voltam, de ezt közvetlenül egy vesztes mérkőzés után minden szurkoló átéli. Mert nyerni mentünk Bázelbe még akkor is, ha tudtuk, a szovjet csapat nagyon erős, ráadásul a csapatunk tartalékosan tud felállni, hiszen sérülés miatt hiányozott Branikovits és Pusztai, ráadásul a védelem oszlopa, Bálint meg eltiltás miatt nem játszhatott ezen a fontos mérkőzésen.
Ha a fentiekhez még hozzávesszük, amit már az előbbiekben is említettem, hogy a Kijev egyenlő volt a komplett szovjet válogatottal és Magyarországon ez nem volt elmondható a Ferencvárosról, hiszen ezekben az években a Dózsa volt a „kirakatcsapat”, mely azonban jelentős nemzetközi sikert nem ért el (ha jól emlékszem, bár nem vagyok benne biztos, hogy egyszer bekerültek a BEK elődöntőjébe).
Megyesinek gratulálnak az UEFA képviselői
Elolvasva az utolsó két bejegyzést, talán magyarázkodásnak tűnik a vereség, pedig tényleg nem annak szántam. Kikaptunk 3:0-ra, egy olyan mérkőzésen ahol tényleg nem mi voltunk az esélyesek és ahol nem tudtuk megfelelően pótolni Bálint Lászlót a középhátvéd szerepkörben. Ezzel abba is hagyom a fanyalgást, hiszen ahogy az elején írtam, az a csapat, mely 1975-ben KEK döntőt tudott játszani csak dicséretet érdemel, és minden Fradista szívét és lelkét melengető érzésnek kell, hogy áthassa.
1965, 1975, 1995 – három évszám, mely a számok misztikájával foglalkozók számára az 5-ös végződések miatt biztosan nagy jelentőséggel bír, de nekünk Fradisták számára olyan éveket jelöl melyek a második világháború után időszak legszebb emlékeit őrzik. VVK győzelem, KEK döntő, BL csoportkör. Jó lenne, ha folytatódna a sorozat és akkor sem haragudnék, ha a következő komolyabb nemzetközi eredmény eléréséig nem kéne 2015-ig várni.
1975. május 14. ünnep a Ferencváros történelmében. Számomra öröm volt egy olyan vesztes mérkőzésről írni, mely végül is tovább örökítette a Ferencváros nemzetközi tekintélyét.
- lalolib -
- Állnak (balról): dr. Farkas (orvos), Monostori Károly (intéző), Dalnoki Jenő (vezetőedző), Rab, Martos, Eipel, Branikovits, Domján, Bálint, Géczi, Mucha, Megyesi, Viczkó, Ebedli F., Szigeti Ferenc (másodedző), Albert Flórián (technikai vezető), Dóka (gyúró). Elől: Juhász, Magyar, Pusztai, Nyilasi, Szabó II. Ferenc, Kelemen G., Onhausz, Ebedli, Máté, Pogány, Pataky dr., Takács.
Dinamo Kijev - Ferencváros: 3-0, KEK Döntő
Nagyításhoz klikk a képre!
2 Vélemény a cikkhez: Muzeális lapszemle: KEK Döntő, 1975.V.14. Dinamo Kijev – Ferencváros 3:0
ITT és MOST VÁRJUK A HOZZÁSZÓLÁST!
Arra tudnátok mondani valamit, hogy Pataki hogyan került hozzánk? Mert már akkor is nagyon vészmegoldásnak számított, ráadásul elég gyenge teljesítményt is nyújtott.
Nekem meg az jelentett örömet kedves lalolib, hogy ilyen remek sorozattal elevenítitek fel a Fradi kupasikereit.
frissítve egy hosszabb összefoglalóval