Muzeális bajnoki beharangozó: 1976.VI.16. ZTE – Ferencváros 1:3

bajnoki_muzealisBármennyire is akartam visszaemlékezni a 22. bajnoki címünket megszerző Zalaegerszeg elleni mérkőzésre, semmilyen emlékkép sem jött elő. Egy kicsit dühös is vagyok magamra, mert éppen arról az évről van szó, mely az egyik legfontosabbnak vélek, egyrészt akkor voltam 18, akkor lettem „érett”, és az a Fradi, mely akkor bajnokság nyert, az jelenti számomra a „csapatot”.

Hajdú J. – Martos, Bálint, Rab, Megyesi – Nyilasi, Ebedli, Mucha – Pusztai, Szabó II. Ferenc, Magyar – ők jelentik számomra a numero 1-et, attól függetlenül, hogy tudom, volt ennél jobb és főleg eredményesebb csapat is. Ami az emlékeket jelenti, például elevenen él bennem a Zalaegerszeg elleni mérkőzést megelőző Videoton elleni bajnoki döntő, ahol, amikor Pusztai Laci (élete góljának is nevezte később) bevágta az egyenlítő gólunkat, olyan euforikus hangulat töltötte meg a Szentélyt, ami még mindig borzongást vált ki bennem.

A Zete elleni utolsó mérkőzést meg homály fedi, így maradna az újság, de mivel az sem foglalkozik túl nagy terjedelemben magával az ünnepléssel, abban bízom, lesznek olvasók, akiknek jobban működik a memóriája, mint az enyém és néhány mondattal színesíteni tudják az emlékek felidézését.

AZ 1976-os bajnoki címszerzésünknek a fenti személyes élményeken túl azért is emlékezetes, mert az 1968-as bajnoki címünk után hiába voltak jó csapataink, néhány ponttal mindig lemaradtunk a dobogó legfelsőbb fokáról. Akik ismerik a történelmünket, azok tudják, hogy azokban az években (70-75 között) mindig az Újpesti Dózsa nyerte a bajnokságot a Fazekas, Bene, Dunai II., Zámbó (talán nem hagytam ki senkit) csatársornak köszönhetően.

Az akkor verhetetlennek tartott lilákat megelőzni, az bizony hatalmas fegyverténynek számított Dalnoki Jenő csapatától, ahol a pipás mester zseniálisan tudta ötvözni a tapasztalt játékosokat a fiatal „titánokkal” (Ebedli, Nyilasi, Rab, Szabó).

A sorsdöntő Zalaegerszegi összecsapás előtt óriási eső zúdult a városra, de ettől függetlenül telt ház, 22 ezer (!) néző várta a csapatokat. Nekünk a döntetlen már elég lett volna, ezért egy kicsit óvatosabban kezdtünk, de az első félidő közepétől már a Fradi irányította a mérkőzést. A gólgyártás a második félidőben indult be, és tulajdonképpen 5 perc alatt el is dőlt minden, hiszen e rövid periódus alatt Ebedli, Nyilasi és Szabó is betalált, és a bajnokság utolsó 20 perce már az ünneplés jegyébe telt, amit a mérkőzés vége felé egy Szimacsek gól sem tudott megakadályozni.

Nyertünk 3:1-re, ezzel nyolc év után megszereztük a 22. bajnoki címünket. Azt nem tudom megmondani, hogy vajon milyen ómen, egy ilyen bajnoki emlékek felidézése a szombati mérkőzés előtt, de a sors éppen ezt az újságot adta elém. Vagy talán nem is a sors keze van a dologban? Talán a Széchenyi Könyvtárban nem is véletlenül került elő éppen az 1976. június 17.-i Népsport?

Mivel szándékosság a legváratlanabb esetben is elő szokott fordulni, és mivel mindannyian tudjuk, hogy milyen fontos mérkőzés előtt állunk még akkor is, ha ez még nem a bajnoki címről szól. Ennek fényében meg talán nem is meglepő, hogy a véletlent mi magunk idéztük elő azzal, hogy éppen ezt az újságot kértük ki a könyvtárból.

Mert egyelőre bajnoki címről nem álmodozhatunk, de egy olyan eredményt, mint 1976-ban, még jó lenne elérni Zalaegerszegen.

– lalolib –

NS-19760617-01-19760616

NS-19760617-03-19760616

2 hozzászólás a(z) Muzeális bajnoki beharangozó: 1976.VI.16. ZTE – Ferencváros 1:3 bejegyzéshez

  • Ezzel az eredménnyel azért én is meg lennék elégedve. 🙂

  • Ez a meccs volt az, amely Kovacs Ferenc szerint bunda volt, s hiaba kerte a meccs elott a ZTE edzojet, hogy hajtsanak a Fradi ellen, azt felelte, hogy ez mar nem megy, a sracok mar ‘elkotelezettek’.
    Ezzel mar nem is szabadna foglalkozni, ha Juhasz Pista nem mondott volna hasonlot, miszerint mar az utolso 4 meccs le volt vajazva, tehat a bajnoksaghoz semmi koze Dalnoki Jeno kivalo edzoi munkajanak.
    Miutan elotte a Vidivel 1-1-et jatszottunk, a sulyos vad megingani latszik, s ami a donto, Dalnoki Jeno kikerte maganak a gyanusitast, nagyon rpsszul esett nelki a vad.
    Ugyan Juhasz Pista jo baratom, de sorry, Dalnoki Jenonek hiszek, s hittel vallom, hogy annak a csapatnak nem volt szuksege semmifele ilyen segitsegre., s tiszta korulmenyek kozott nyertunk meg a maccset, s ezaltal a bajnoksagot.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.

    TFU_20020100_Fma_001 - 0018
OLDALAK
Ranglisták és statisztikák:
VVK 50 – A kupasiker 14 legszebb pillanata
FACEBOOK:
HOST
FOTELSZURKOLÓ
Novák Dezső utánpótlás emléktornák