1980.IX.13. Ferencváros – DMVSC 4-1

Képünkön: Szokolai teljesen tiszta helyzetből Szűcs kapusba emeli a labdát. Sümeghy Zoltán felvétele.

Mintegy 16 000 néző előtt mindvégig nagy iramú, helyenként rendkí­vül szí­nvonalas mérkőzést ví­vott az üllői úti stadionban a két jól felkészült együttes. Nyilasi remek góljával az első félidőben 1-0-ra vezettek a hazaiak. Kerekes egyenlí­tő gólja után még nyí­ltabbá vált az amúgy is kiegyenlí­tett játék, s még Szokolai újabb gólja után sem adták fel a vendégek. Nyilasi hálóba vágódott lövése aztán már döntőnek bizonyult. Pogány gólja jelentette a végeredményt, amely a hajrában különben még nagyobb különbséget is hozhatott volna. Palotai nagyvonalú játékvezetése méltó volt a mérkőzés iramához, szí­nvonalához. 

8. forduló: 1980. szeptember 13. Üllői út, 13.272 néző
FTC: Kakas — Jancsika, Judik, Rab, Takács — Nyilasi, Szepesi, Mucha — Murai, Szokolai, Pogány
Cs: Horváth, Mészöly
G: Nyilasi 2, Szokolai, Pogány, ill. Kerekes
Edző: Novák Dezső

Érdekes jelenettel kezdődött a bemelegí­tés. A ferencvárosi játékosok egy felfújható, FTC cí­meres zöld—fehér strandlabdát rúgtak ki a közönség felé, amellyel fokozták a hangulatot…

Óriási iramban indult a mérkőzés. Remek, látványos futballcsemegének örülhettek a nézők! Mindkét kapu előtt adódtak helyzetek — s meglepetésre a kulturáltan játszó debreceniek időnként látványos akciókat vezettek. Kerekes csukafejesből például a kapufát találta el!

A 43. percben a ferencvárosiak szerezték meg a vezetést. Nyilasi nagy lendülettel tört előre középen, mintegy 20 m-re lehetett a kaputól s mindenki átadást várt. Ő azonban gondolt egyet, és nem túl erősen a meglepetéstől megmozdulni sem tudó Szűcs kapus mellett a bal alsó sarokba lőtt.

Nyilasi első gólja

Szünet után Ferencváros, ha lehet, még nagyobb elánnal vetette magát a küzdelembe. Nagyon látszott rajtuk, hogy ezt a mérkőzést feltétlenül szeretnék megnyerni. Volt tűz és elgondolás az akciókban. Egy ideig azonban nem sikerült feltörni a rendkí­vül szervezetten és önfeláldozóan védekező vendégek hátsó alakzatait. Mi több, a debrecenieknek sikerült megszerezni a kiegyenlí­tő gólt! Ekkor úgy tűnt, megszületik a forduló legnagyobb meglepetése: a győzelmet is megszerezhetik a debreceniek. A Ferencváros azonban legszebb napjaira emlékeztető lelkesedéssel vetette magát a küzdelembe, s főleg a remek napot kifogó Nyilasi irányí­tásával egyre inkább ellenfele fölé kerekedett.

Az utolsó negyedórában pedig már csak az volt a kérdés: milyen arányú győzelmet arat a zöld—fehér gárda?

Minden szem a labdán . . . Takács, Mucha, Mészöly, Szokolai.

Az utolsó három gól története: a 67. percben Takács becsúszva szerelt a vendégek térfelének közepén, majd a balösszekötő helyén kirobbanó Szokolai elé tálalt, aki betört a 16-oson belülre és a kifutó Szűcs fölött a kapu bal oldalába emelt, 2:1.

A 79. percben egy jobboldali beadás után Garamvölgyiről Nyilasi elé pattant a labda, ő lekezelte és 15 méterről, középről, egy igazí­tás után a bal alsó sarokba lőtt, 3:1.

Nyilasi második gólja

A 85. percben megint Nyilasi volt a főszereplő. A jobbösszekötő helyén betört a 16-oson belülre, 14 méteres nagy lövése a felső lécről visszapattant éppen Pogány elé, aki higgadtan a kapu bal oldalába továbbí­tott, 4:1.

Pogány lőtte a negyediket

Ezután akár még több gólt is szerezhettek volna a hazaiak, de vagy az önfeláldozóan közbevetődő védők, vagy -mint a 89. percben Pogány lövésénél — a kapufa hárí­tott. A nagyszerű, látványos mérkőzés után a közönség tomboló lelkesedéssel köszöntötte a szép győzelem részeseit.

„Szép volt fiúk!” Állnak (balról): Mészöly, Rab, Judik, Kakas, Takács, Mucha. Guggolnak (középen): Murai, Nyilasi, Szokolai, Pogány, Horváth, Takács gyúró.

Szabó Illés tudósí­tása nyomán. (Az 1980/81-es szezon fotói: Pozsonyi Lajos / Magdics László)