1981.VI.13. Ferencváros – PMSC 4:0

A Ferencváros már bajnok

Megérdemelten lett első a Ferencváros

NS-19810614-03-19810613

*

33. forduló: 1981. június 13. Üllői út, 15.181 néző
FTC: Kakas — Jancsika, Judik, Rab, Takács — Ebedli, Mucha — Murai, Nyilasi, Mörtel, Pogány
Cs: Major, Szokolai
G: Nyilasi 2, Pogány, Szokolai
Edző: Novák Dezső

A ferencvárosi gárda izgatottan készülődött az utolsó hazai mérkőzésre. Az első félidőben látszott is a nagyfokú feszültség a játékosokon. Nem volt az a folyamatos, sokszor megcsodált lendületes rohamozás, amely oly sokszor gólokat eredményezett. Igaz, két gól ebben a játékrészben is esett. A 17. percben Nyilasi beadását, Mörtel továbbcsúsztatta és a berobbanó Pogány az ötösről a léc alá lőtt, 1:0!

Gólöröm!

A félidő utolsó előtti percében Pogány szabadrúgást ívelt a kapu elé. A nagyszerű lendülettel felugró Nyilasi aztán gólkirályhoz méltó fejessel juttatta kapuba a labdát, 2:0!

Nyilasi első gólja

A 72. percben a Fradi-pályán semmi különös nem történt mégis felcsattant a taps: a rivális Vasas Kaposvárott gólt kapott! Ez újabb lendületet adott játékosoknak, nézőknek egyaránt — így az utolsó negyedóra már valóban bajnoki bemutatónak számított.

A 80. percben Nyilasi egyedül kitört, elfektette az eléje kifutó Katzirzot, továbbvitte a labdát – majd 14 m-ről az üres kapuba helyezte. Nagy ováció fogadta a harmadik gólt, hiszen ezzel Nyilasi az európai góllövőlista élére került!

Nyilasi második gólja, a bajnokságban a 30. találata volt. Ezzel európai ezüstcipős lett az idényben.

Az utolsó percre is tartogattak a fiúk még egy gólt. A csereként beállt Szokolai óriási bombát küldött a 16-osról kapura, amely a hálótartó vasról pattant a mezőnybe! Óriási gól volt, méltó befejezése egy újdonsült bajnokcsapat utolsó hazai 90 percének.

A hármas sípszó után az ifjú nézők ellepték a pályát és kedvenceikkel ölelkezve — a kis Pogányt még vállra is tudták kapni — ünnepelték a várvavárt diadalt. A Springer szobor előtt éljenző szurkolókat még egy nagy boldogság érte. Egymás után tűntek fel a fiúk a játékoskijáróban kezükben egy-egy nyitott pezsgősüveggel és átnyújtották az őket éltető szurkolóknak. Ezzel az egyszerű baráti gesztussal sokaknak bizonyára egy életre szóló nagyon kedves emléket szereztek.

Az öltözőben pedig egymást ölelte klubvezető, játékos és sok olyan sportbarát, akinek még a szokásosnál is többet jelentett ez az új diadal. Az ünneplő tömeg pedig kívülről valóságos emberláncot vont a klubház köré. Éltették a kedvenceket, akik, hogy az esetleges rendbontást megakadályozzák, ismét előjöttek — ezúttal már civilben — és megköszönték a lelkes szurkolóknak az eddigi ünneplést, de kérték, hogy egy pezsgős búcsúval (kivittek vagy 10 üveget!) — egy utolsó nagy örömkiáltással zárják le ezt a szép napot. Integetve köszöntek el a lelkes nézőktől és lám — milyenek a mi szurkolóink — a vezetők és játékosok kérésére zászlót lengetve és boldogan — minden rendbontás nélkül távoztak.

Hamarosan mi is távoztunk. Még egy koccintás és a boldog megállapítás: bajnokok vagyunk hát ismét!

Örülhet falu, város — bajnok lett a Ferencváros!

Mily régen, és ki mondhatta először ezt a ma már szállóigévé keményedett mondatot . . . Akárkitől is származik, igaznak számít, hiszen egy Fradi bajnokság évtizedek óta „közboldogság”. Miért szeretik ezt a csapatot az átlagosnál többen? A siker halvány sugaránál miért tódul tízezrével a közönség pályánkra? Kérdések, amelyekre a bajnokság örömünnepének fényében a boldogságtól elszoruló torokkal, válaszolni nem lehet.

De talán erre a kérdésre keressék mások a választ … Mi csak örüljünk az új bajnokságnak, sikerünknek és legyünk büszkék arra, hogy ismét a mi csapatunk az első. A mi ferencvárosi csapatunk a — bajnokcsapat…

Nagy Béla. (Az 1980/81-es szezon fotói: Pozsonyi Lajos / Magdics László)

10 hozzászólás a(z) 1981.VI.13. Ferencváros – PMSC 4:0 bejegyzéshez

  • Én akkor 14 éves voltam.Biztos,hogy majdnem telt ház volt….hisz nyilvánvaló volt,hogy akár bajnokavató is lehetett a meccsből.Arra emlékszem,hogy a lefújás után berohantunk a pályára és óriási ünneplés volt.Pár perc után a csapat is kijött közénk ünnepelni egy kicsit.Én akkor találkoztam életemben először testközelből az “Istennel” (Nyíl).Soha nem felejtem azt a pillanatot,amikor rám mosolygott!

  • 15 eves voltam es odatapadtam a radiohoz a korkapcsolas vegett. Orok emlek marad.

  • FELEJTHETETLEN !!!

  • A fotókat megnézve tényleg kevésnek tűnik. A Sport is csak 18.000-t írt.

  • Ez a meccs az “emlékezetes” meccseim közé tartozik. (Ha megérem, írok róla is…) Erre a meccsre feleségemmel mentünk, és elvittük magunkkal Braziliában élő, nálunk vendégeskedő unokahugomat is. Rettentően élvezte a meccset, és hazamenet megjegyezte: “Ezek ugyanolyan őrültek, mint a brazilok…”
    Egyébként biztos, hogy húszezernél többen voltak a meccsen, legalább huszonötezer fő lehetett kint.

  • Én is többre emlékszem, még a lépcsőkön is ültek (az első képen jól is látható). Meg is lepődtem amikor szembesültem Nagy Béla adatával.

  • A sajtókban publikált nézőszámok esetében sokszor 50%-os eltérés is volt a valósághoz vagy egymáshoz képest. Ennek az idénynek a nézőszámait Nagy Béla gyűjtötte össze házon belülről, így ezeknek bizony valóságosnak kell lennie. Ettől hitelesebb info nem áll rendelkezésre.

  • Nem csak 15.000 néző volt ! Én telt házra emlékszem (hivatalosan 28 000, nem hivatalosan 30 000).

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..

    TFU_20020100_Fma_001 - 0018
OLDALAK
Ranglisták és statisztikák:
Következik: 10.20. 19:30 PAFC-FTC (TV:M4)
VVK 50 – A kupasiker 14 legszebb pillanata
FOTELSZURKOLÓ
FACEBOOK:
Novák Dezső utánpótlás emléktornák
HOST