1989.IV.4. Magyarország – Svájc 3:0

Kedden este a Népstadionban kevesen gondolták, hogy majdnem ingujjban lehet üldögélni, hiszen a hétfői hideg után 180 fokot fordult az időjárás, kellemes, késő tavaszi melegben lépett pályára Magyarország és Svájc labdarúgó-válogatottja barátságos összecsapáson. Ez volt a két nemzet legjobb játékosainak 37. találkozója, és csak félig-meddig lehetett barátságosnak nevezni, hiszen mindkét szakvezetés már a közelgő világbajnoki selejtezők jegyében keresgélte csapatát. Ismert, hogy a magyarok április 12-én Máltát fogadják, mí­g a hónap végén Svájc Portugália legjobbjaival ví­v hasonló tétmérkőzést.

Kicsit tartani lehetett attól, hogy a tatai edzőtáborból busszal a főváros felé induló válogatott járművét a nagy bécsi bevásárlási láz után hazatérő turisták az M-1-esen akadályozni fogják, de szerencsére korai volt az aggodalom: 70 perc alatt a Népstadionban voltak a hazai labdarúgók. Bicskei Bertalan azzal a bejelentéssel kezdte, hogy elképzelése szerint a görögországi légióst, Détári Lajost csak az első félidőben szerepelteti. A vendégeknél Daniel Jeandupeux szövetségi kapitány tartotta szavát, amennyiben délelőtt 10 óra körül egy laza, átmozgató edzést tartott labdarúgóinak. Jeandupeux ugyanakkor a hétfőn kijelölt kezdőcsapatától eltérően két helyen változtatott.

A két csapat elszomorí­tóan kevés néző előtt futott ki a pályára. A svájciaknál újoncot avatott Jeandupeux szövetségi kapitány, Christian Colombo, a Lugano játékosának személyében.

Magyarország – Svájc 3:0 (2:0)
Népstadion, 8.000 néző, V: Bujics (jugoszláv)

Magyarország: Disztl P. – Kozma, Disztl L., Bognár Z., Keller – Gregor, Kovács E. (Balog T. 46.), Détári (Csucsánszky 81.), Sass (Csehi I. 78.) – Kiprich (Fischer 54.), Hajszán

Svájc: Brunner – Marini, Wehrli, Weber, Birrer – Koller (B. Sutter 60.), Hermann, Colombo, Favre (A. Sutter 67.) – Turkyilmaz, Zuffi

Gól: Détári (22.), Kovács E. (36.), Bognár Z. (75.)

A kezdőrúgás után a vendégek valamivel frissebben kezdtek, és többnyire a magyar térfélen pattogott a labda. A hazaiak adogatásait az első percekben gyorsan megfékezték a svájciak, s rögtön szélsőiket keresték indí­tásaikkal. Az 5. percben szabadrúgáshoz jutottak svájciak. Mí­g a magyarok sorfalukat rendezgették, Hermann váratlanul rálőtte a labdát, amit Disztl Péter kővé meredve nézett, de szerencséjére a próbálkozás mintegy másfél méterrel mellé ment. Hat perccel később az újonc Colombo lőtt kapura, ez azonban nem jelentett különösebb gondot a magyar portásnak. Az első húsz percben nem jöhetett tűzbe a meglehetősen gyér számú közönség, erőtlen kí­sérletek jellemezték a játékot. A 21. percben aztán alaposan megváltozott ez a kép: Hajszán csí­pett el egy rossz svájci átadást, s 18 méterről megeresztett lövése nem sokkal ment fölé. A másik oldalon Zuffi lőtt éles szögből kevéssel mellé, majd nagyszerű jelenet következett: Hajszán a 22. percben a baloldalon remek cselsorozatot mutatott be, s az alapvonalról középre gurí­tott. A labdát Kiprich megtoldotta, s jókor érkezett Détári, aki 11 méterről hatalmas gólt lőtt a léc alá (1:0). Két perccel később újra majdnem zörgött a svájci háló, Détári jó indí­tását azonban Kovács E. ügyetlenkedve nem tudta értékesí­teni, Brunner mentett. Az Olympiakosz világválogatott játékosa igencsak elemében volt, hiszen szinte minden megmozdulása veszélyt jelentett.

A svájciak ekkor már láthatóan nagyobb ,,tisztelettel,, viseltettek ellenfeleikkel szemben, s meglehetősen kapkodva játszottak. A félidő utolsó negyedórájában továbbra is a magyarok voltak mezőnyfölényben, s a 36. percben újabb szépségdí­jas gólt szereztek: Détári szabadrúgása után Kovács Ervin kitűnő csukafejessel juttatta a labdát a jobb alsó sarokba (2:0). A 40. percben még volt egy magyar helyzet, a kisodródott Kiprich lövésébe azonban a kapus belevetette magát.

Nem úgy alakult a félidei magyar csere, ahogyan Bicskei Bertalan előzetesen bejelentette, mert Kovács Ervin húzódást szenvedett, s helyette Balog Tibor folytatta. És folytatta Détári is, akiről pedig a magyar kapitány azt mondta, hogy csak egy félidőt vállal.

– Kénytelen voltam í­gy dönteni, lévén, hogy Kovács sérülését előre nem láthattam – mondta Bicskei Bertalan a szünetben.

A folytatásban sokkal frissebb és magabiztosabb volt a magyar gárda, persze 2:0-lal joggal lehetett nyugodt. Az 54. percben Kiprichet valósággal ,,lekövetelték,, a nézők a pályáról, helyére Fischer Pál állt be. A ferencvárosi cserejátékos az 58. percben jól is indí­totta Gregort, de Brunner kapus a 16-os vonaláig kifutva merész lábravetődéssel mentett. Két perc múlva Fischer ugrott volna ki középen, Weber azonban lerántotta. Mielőtt Détári sorfalba vágódó szabadrúgására sor kerülhetett volna, a vendégek cseréltek, Kollert Beat Sutter váltotta fel. A 61. percben Hermann verekedte el magát a baloldali sarokzászló közeléig, veszélyesen í­velt középre, de Colombo elől Disztl P. látványos vetődéssel kaparintotta meg a labdát. Rá hat percre Favre helyett a másik Sutter, Alain állt be, í­gy a két válogatott azonos volt olyan szempontból, hogy mindkettő soraiban egy-egy testvérpár kergette a labdát. A 75. percben Kozma a jobboldalon vezetett lendületes akciót, visszagurí­tott Gregor elé, s bár ő is lőhetett volna, nagyon önzetlenül a felrobogó Bognár Z. elé tálalt. A fiatal beállós 24 méteres bombája úgy zúdult a kapu bal alsó sarkába, hogy egy, a 16-oson helyezkedő svájci lábát is érintette lövése (3:0). A gól után három perccel Sass ment le, helyére a Bp. Honvéd újonca, Csehi Tibor állt be. Kilenc perccel a lefújás előtt Détári is jól megérdemelt pihenőre vonult, helyén Csucsánszky Zoltán folytatta. A 83. percben lesgyanús svájci kombináció végén Hermann minden magyar védőt faképnél hagyott, de 7 méterről, kisodródva ballal az üres kapu fölé bombázott.

Mintha valamelyik svájci városban kezdődött volna a keddi találkozó, amelynek első tí­z percében a vendégek akaratának megfelelően alakultak az események. A veterán Hermann kifogástalanul mozgatta középpályás társait és a két éket is, akik nem egy esetben alaposan zavarba hozták a megrökönyödött magyar védőket. A bizonytalanság onnan eredt, hogy a középpályán Gregor egyszerűen nem lelte a helyét. Olykor a középcsatár pozí­ciójába nyomult fel, de annak sem volt sok értelme.

A magyarok fejetlensége addig tartott, amí­g Détári Lajos meg nem rázta magát, kezébe nem vette a dolgok irányí­tását. A pireuszi légiós az első negyedóra leteltével el kezdte osztogatni hosszú és pontos labdáit, és ezek hatásaként a svájci középpályások mindjárt a védekezéssel kezdtek törődni a támadás helyett. Hajszán remek cselsorozat végén tálalt Détári elé, akinek ,,radarpontos,, lövése már a 22. percben hazai vezetést hozott, és ennél is többet: megnyugtatta a magyar válogatottat. Túlzás lenne azt állí­tani, hogy ezután a hazaiak játéka elkápráztatta volna a nézőket, mert joggal vetődik fel a kérdés: vajon a két árva svájci csatárra miért figyelt a továbbiakban is a négy hazai védő? Keller és Kozma miért nem merészkedett előre a széleken? Ahogy teltek a percek, kiderült: a svájciakban kellemes ellenfélre lelt Magyarország, mert 0:1 után a vendégek támadókedve lelohadt, a középpályán is a magyarok uralkodtak.

A folytatás az első félidő kétgólos magyar vezetése tudatában formalitásnak í­gérkezett, és az is lett. Svájc képtelen volt újí­tani, a magyar középpályások láthatóan óriási önbizalomra tettek szert, jobban romboltak, ügyesebben indí­tottak, és a cserék is a magyar oldalon sikerültek jobban. Amikor viszont attól kellett tartani, hogy a második félidő közepe táján ,,leül,, a mérkőzés, Bognár Z. pontos lövéssel szétoszlatta a szürkeséget.

Barátságos csata ide, vb előtti erőfelmérő oda, Svájc válogatottjától mindenképpen számonkérhető, hogy a 22. perc, azaz 0:1 után miért rogyott térdre, és adta meg magát a folytatásban. A magyar válogatott jó vb-főpróbán van túl, ha április 12-én Málta ellen is a második félidő második részéhez hasonló ötletes, főként görcsmentes teljesí­tményt nyújt, akkor nemcsak nyerhet, de javí­thatja is gólkülönbségét. A vendégeknél még mindig a 31 éves Hermann a vezéregyéniség, nem keltett csalódást Weber sem. A magyar együttes igazi karmestere most is Détári volt, szerencse, hogy elől talált magának egy olyan csatártársat Hajszán személyében, aki ezúttal végre nem azzal törődött, hogy védők vannak vele szemben, hanem azzal, hogy azokat illik átjátszani. A második félidőben Bognár játéka is tetszett, ugyanakkor kritikaként kell emlí­teni, hogy a találkozó nagy részében Kozmát, Gregort és Sasst társainak kellett ,,cipelniük,,.

A találkozó lefújása után szokás szerint sajtótájékoztatón válaszolt a kérdésekre Daniel Jeandupeux svájci és Bicskei Bertalan magyar szövetségi kapitány. Először a vendégek szakvezetője fejtette ki a véleményét a látottakról.

– Jól kezdtünk, s az első tí­z perc után azt gondoltuk, hogy egy nyugodt, barátságos mérkőzés áll előttünk – nyilatkozta. – Az első magyar gól után mindez felborult, s a hazaiak lábra kaptak, sorra vezették veszélyes támadásaikat. A legtöbb gondot Détári okozta nekünk, de ő a világ minden válogatottjának meg tudja nehezí­teni a dolgát.

A szakvezetőt megkérdezték a svájciak világbajnoki selejtező esélyeiről is, hiszen hamarosan Lisszabonban, Portugália ellen lépnek pályára.

– A budapesti találkozó tanulságait le kell vonnunk, s a következő mérkőzésen a középpályás sorunkat más felfogásban szeretném pályára küldeni. Tartok tőle ugyanakkor, hogy a népstadionbeli 3:0 után félni fognak játékosaim a portugáloktól. Ez a vereség akkor is súlyos, ha tudom, hogy elkerülhető gólokat kaptunk.

Ezt követően Bicskei Bertalan szólt a látottakról.

– Az első húsz percben valóban bizonytalanul kezdtünk, a svájciak ebben az időszakban többet birtokolták a labdát, főleg Favre és Hermann révén. Az első gól aztán nagy lendületet adott játékosainknak, s attól kezdve folyamatos volt a játék. A csapatból név szerint nem szeretnék senkit kiemelni, hiszen mindenki nagy akarással küzdött, vonatkozik ez Kiprich Józsefre is, akinek nem ment különösebben a játék, de nagy elszántsággal küzdött. Számunkra az Irország elleni világbajnoki selejtező mérkőzés volt a kezdet, fontos, hogy a Málta elleni összecsapásra tovább javuljunk. A jövőben nem szabad, hogy az első percekben ennyire megzavarodjon a csapat.

Deák Gábor államtitkár, az ÁISH elnöke:

– A gólok különösen tetszettek, időnként jól is kombinált válogatottunk. Nagyon kellett ez a lélegzetvételhez jutáshoz szükséges 3:0, és bizonyára a közönség is mellénk áll a Málta elleni vb-selejtezőn.

Török Péter, az MLSZ főtitkára:

– Lelkes, helyenként jó játék, megérdemelt győzelem.

Détári Lajos:

– Hogy miért kértem Bicskeit esetleges szünetbeli cserémre? Fizikailag egy kicsit fáradt vagyok, de azután láttam, éreztem, hogy szépen alakulnak a dolgok, ezért a második félidő elején visszautasí­tottam egy cserét. Nem bánom, a fáradság ellenére emlékezetes este volt ez. Málta ellen? Előbb legyen meg a két pont, azután a gólkülönbség-javí­tás.

Disztl Péter:

– Nem tagadom, Svájctól tartottunk, de nem sajnálom, hogy nem bizonyí­tottak.

Hajszán Gyula:

– Az első percekben nem mertünk kinyí­lni, tartottunk attól, hogy olyan veszélyes kontraakciókat vezetnek a svájciak, amint láttuk tőlük egy-két videofelvételen.

Fischer Pál:

– Még csereként is kellemes volt játszani, remélem, segí­tettem a csapatot.

Csehi Tibor, az újonc:

– Sass János feladatát kellett átvennem, támadni és védekezni egyaránt, s bár erre nem volt sok időm, örülök, hogy bemutatkozhattam.

Martin Brunner kapus:

– Détári úgy nyeste meg a labdát az első gólnál, hogy nem volt esélyem. Ez döntő fordulat volt.

Martin Weber:

– Úgy érzem, középpályás társaim egy kicsit elfeledkeztek védő feladataik ellátásáról.

Heinz Hermann:

– Nem volt szerencsénk, s az első gól után megzavarodtunk. Középpályásaink nem álltak feladatuk magaslatán. A magyarok megérdemelten nyertek.

Kubilay Turkyilmaz:

– Én is csak az első húsz percet tartom elfogadhatónak, a többit jobb elfelejteni. Détári valóban nagy játékos…

Paul Wolfisberg, volt svájci szövetségi kapitány:

– Nagyon jó első félidőt produkáltak a magyarok. Én is Détári teljesí­tményét emelném ki, de Hajszán is nagyon tetszett. Középpályásaik mind a támadásokban, mind a védekezésben kivették részüket, csak dicsérni tudom csapatukat.

2 hozzászólás a(z) 1989.IV.4. Magyarország – Svájc 3:0 bejegyzéshez

  • Erre a meccsre, melyet a Sví jci TV közvetìtett közvetlenül Magyarorszí gbòl, nagyon jòl emlékszem, mert elôtte elég nagymellûen nyilatkozott a sajtò egyik része a “Farkas”-okròl, hogy majd megverik a Magyarokat stb.

    A meccs közvetìtôje (a sví jci TV-ben) elôször nagyon magabiztos hangja egynél többet lehangult és kií brandultan hangzott a készülékbôl.
    .
    Szìvesen emlékszem rí . Nem csak meccs volt, hanem felelelevenìtett Jelen is

    • ha kapusuk is lenne a svájciaknak, vernének minket, mondta valahogy í­gy tornatanár-fociedzőm akkor. nemigen hittem neki ezután az elég egyértelmű meccs után. aztán a kilencvenes évek közepén lett kapusuk, vertek minket, vébére, majd EB-re utaztak és az a néhány év leginkább róluk szólt a bő határok között értelmezett Közép-Európában…

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .

OLDALAK
11.28. 19:30, m4sport
12.02. 21:00, m4sport
12.05.17:00, m4sport
12.08. 21:00, m4sport
12.12. 17:00, m4sport
Novák Dezső
25 ÉVES A BL-SIKER
FOTELSZURKOLÓ