1989.IX.12. KEK, Ferencváros – Haka 5:1

A ferencvárosi labdarugók nem a legjobb előjelek után lépnek pályára a finn Haka elleni KEK-mérkőzésen. A zöld-fehérek ugyanis meglehetősen halovány teljesitményt nyujtottak mult szombaton az 5. bajnoki fordulóban Debrecenben: az ujonc DVSC csapata ellen mindössze gólnélküli döntetlenre futotta erejükből.

– Bizom benne, hogy kilábalunk a hullámvölgyből. A magyar futballistákat ismerve nem tartom lehetetlennek, hogy a kisiklás után ujra elkápráztatják a közönséget – jelentette ki Rákosi Gyula vezetőedző. – Hosszu évek teltek el azóta, amikor utoljára európai kupamérkőzést játszott a Ferencváros, igy mindenképpen helyt kell állnunk.

– Mit tud az ellenfélről?
– Bene Ferenctől, az ujpestiek volt nagyszerű játékosától kértem segitséget, mivel ő sokáig Finnországban vendégszerepelt. Elmondta: a Haka egy igen lelkes amatőr csapat. Az angol stilust igyekeznek lemásolni, tehát sokat ivelgetnek a tizenhatos tájékára és feltételezhetően jól is fejelnek.

– Milyen eredménnyel lenne elégedett?
– Manapság még a nagyarányu győzelmek sem jelentenek teljes biztositékot a továbbjutásra. Nehéz két csatára számitok. Kedden este háromgólos győzelemmel kiegyeznék.

A Ferencváros KEK-ellenfele, a finn kupagyőztes Haka Valkeakosken vasárnap érkezett meg Budapestre, és azóta a Novotel szállóban tartózkodik. Itt kért rövid nyilatkozatot a várható esélyekről az MTI munkatársa Yorma Kangasmaki vezetőedzőtől.

– Kevéssé ismerem a Ferencváros csapatát, mivel csupán a váciak elleni bajnoki összecsapásukat láttam – mondta a vendégek szakvezetője. – Szerintem nem lesz könnyü dolguk a magyaroknak ellenünk. Egy szoros eredmény, azaz gólnélküli vagy 1:1 arányu döntetlen az álmom.

– Milyen stilusban játszik a Haka?
– Talán a ,,skandináv,, jelző a legtalálóbb. Kemény, az utolsó pillanatig küzdő együttes a miénk.

A finn csapattal érkezett a magyar fővárosba a pécsiek volt játékosa, Lőrincz Sándor (35) is.

– A Haka az egyik legrégibb multra visszatekintő csapat Finnországban. Nem tévedek, ha azt mondom, a finnek ugy kedvelik, mint idehaza sokan a Ferencvárost. A játékosok többsége amatőr. Én vagyok az egyetlen, aki hivatásosként játszom a Hakában. Nem tudok mást mondani: jelenlegi kenyéradóm jellegzetesen finn csapat…

– Mióta játszik a Hakában?
– Az idei lesz a második idényem velük.

– Bizonyára jobban ismeri a Ferencvárost társainál. Milyen tanácsokat ad nekik?
– A zöld-fehéreket elég régen láttam utoljára. Ugy tudom, fiatal, feltörekvő csapat. Hazai pályán nyilván ők az esélyesebbek.

* * *

Kedden este hazai környezetben mutatkozott be a Ferencváros labdarúgócsapata a KEK első fordulójában. A zöld-fehérek a klub történetének 101. nemzetközi kupamérkőzését játszották a finn Haka Valkeakoski ellen.

Ferencváros – Haka Valkeakoski 5:1 (3:1)
Üllői út, 22.000 néző, V: Ihsan Ture (török)

Ferencváros: Józsa – Simon, Pintér, Limperger, Keller – Szeibert, Bánki, Kincses – Wukovics (Páling 72.), Dzurják, Keresztúri (Dukon 82.)

Valkeakoski Haka: Huttunen – Tanttu, Korhea, Makela, Nieminen – Laiho, Paavola, Lintunen, Lőrincz, Holappa – Lahtinen (Valvee 32.)

Gól: Szeibert (29., 64.), Kincses (1.), Limperger (10.), Dzurják (80.) illetve Paavola (4.)
Jók: Keller, Szeibert, Limperger, Kincses illetve Paavola, Lőrincz

TFU_19891200_Fml_000 - 0019-19890912Huszonöt másodpercnél nem több telt el, amikor Dzurják futtatta Szeibertet. A középpályás a hasonló poszton játszó társa, Kincses elé tálalt, aki 14 méterről pontos lövéssel vette be a Haka kapujának bal alsó sarkát (1:0). A nézők euforikus hangulatba kerültek, a jó kezdés azonban elaltatta a ferencvárosi védelmet: a 4. percben a Pécsről elszármazott Lőrincz eszményien szép indításával Paavola lépett ki a védők gyűrűjéből, kicsalta kapujából Józsát, és az üresen maradt kapu közepébe gurított (1:1). Hasonlóan ügyes volt hét perc múlva Limperger, aki a Korheáról kipattant labdát 18 méterről okosan helyezte a bal alsó sarokba (2:1). Ahogy mondani szokás, egyik csapat sem töltött, csak tüzelt. A védekezésre ugyan megpróbált a Haka figyelni, de az elemében lévő, nagy gyorsasággal kombináló ferencvárosi középpályások jóvoltából szinte percenként alakult ki helyzet a finnek kapuja előtt. A 23. percben Keller adott be középre, Dzurják jól érezte, hogy Wukovics mögötte helyezkedik. Megcsúsztatta hát a labdát, de Wukovics elkapkodta a lehetőséget, meggondolatlanul célozta meg a bal felső sarkot. Huttunen már számított a lövésre, övé is lett a labda. Hat perc múlva Kincses futtatta Keresztúrit, a jól sikerült baloldali beadásnál Makela: és Huttunen egymást zavarta, és a közöttük, mögöttük helyezkedő Szeibert az ötös vonaláról zavartalanul pördíthetett a kapuba (3:1). A 33. percben Dzurják hagyott ki óriási lehetőséget, amikor a jobboldali kapufától mindössze két lépésnyire helyezkedve a kapu előtt keresztben csúnyán ellőtte a labdát.

TFU_00000000_Fforf_ 02_009-3A 46. percben Paavola csapott le egy gazdátlan labdára, és néhány lépés megtétele után alig tévesztett célt jobblábas lövése. A folytatásban sokkal több hibát követett el a magyar együttes – mintha az első 45 perces csillogás megártott volna a Ferencvárosnak. A középpályás sor nem úgy kombinált, ahogyan az első félidőben tette, a három csatár pedig semmiféle veszélyt nem jelentett a finn kupagyőztes kapujára. A 64. percben futás nélkül lőtt gólt a kicsit fáradt benyomást keltő Szeibert: 20 méteres, csavart szabadrúgása a jobb alsó sarokban landolt (4:1). A hajrára kiderült, hogy Szeibert korántsem fáradt el, az utolsó percek ismét fényesen sikerültek. A 67. percben Kincses jól forgolódott a 11-es ponton, végül azonban az égbe durrantott. A 76. percben ismét ő jeleskedett a helyzetkihagyásban, Dzurják átadásával egyedül tört kapura, de újra a léc fölé emelt. Tíz perccel a lefújás előtt Szeibert pazar labdájával Páling bajlódott egy keveset, némi zavar után jól gurított Dzurjákhoz, aki négy lépésről beállította a végeredményt (5:1).

Elképzelni is nehéz, mi lett volna a végeredmény ezen az estén, ha a találkozó fontos időszakaiban (az első 20-25 perc, majd a folytatás második húsz perce számított ilyennek) a ferencvárosi középpályás trió nem játszik olyan hasznosan, olykor igen színesen, ahogyan tette. A hazai csatárok ugyanis egymást múlták felül a helyzetek kihagyásában, de szerencsére Szeiberték jól tették a dolgukat. A Haka jól küzdő csapat benyomását keltette, szakított azzal a kupafelfogással, hogy idegenben csakis védekezni kell. Ez szimpatikus dolog, más kérdés, hogy a finn kupagyőztes ezzel a saját sírját ásta meg.

TFU_00000000_Fforf_ 02_010A papirformát igazoló győzelemmel mutatkozott be kedden este az Üllői úton a Ferencváros labdarugó-csapata a KEK-ben. A zöld-fehérek 5:1-es sikere mondhatni játszi egyszerűséggel született meg, a finn kupagyőztes Haka Valkeakoski ,,kellemes,, ellenfélnek bizonyult. Nem sokat védekeztek az északiak, a jól kombináló ferencvárosi középpályások olykor tetszés szerint törhették át védővonalukat.

Lőrincz Sándor, a Haka magyar légiósa a találkozó után cseppet sem volt letört:

– Én igazán tudom, mekkora a különbség a magyar és finn futball között – mondta a 35 éves, egykoron a PMSC-ben is pontos, ügyes indításairól ismert középpályás. – Nem sok értelme lett volna a túlzott védekezésnek, hiszen az sokkal inkább fárasztó. Az volt az elképzelésünk, hogy rajtaütésszerű támadásokkal igyekezzünk zavart okozni. Amikor az első percben Kincses gólt rugott, nem ijedtünk meg, gyorsan egyenlítettünk. Talán, ha akkor erőteljesebben összpontosítunk, akkor megússzuk kisebb különbségű vereséggel.

– Képes-e meglepetést okozni a Haka a visszavágón?
– Önmagunk árnyékát nem tudjuk átlépni. Azt viszont egy pillanatra se higgye a Ferencváros, hogy sétamérkőzés vár rá Finnországban.

– Ilyesmire én sem számítok – mondta Rákosi Gyula, a Ferencváros edzője a kedd esti találkozó után, amely több mint 980 ezer forintot hozott a konyhára a belépők eladása révén. – Középpályásaink valóban feladatuk magaslatán álltak. Kincses és Szeibert mindvégig jól irányított, de nemcsak osztogatták a labdákat, hanem igen sokszor az első vonalakba is előre törtek.

– Az öt gól közül mindössze egy fűződik csatár (Dzurják) nevéhez. Ez egy kicsit (nem is kicsit?) támadóik kritikája.
– Egyszer így megy, egyszer úgy. Ha emlékeznek az MTK-VM elleni őszi első bajnoki csatánkra, akkor tudják: azon a 90 percen éppen csatáraink fogtak ki jó napot. A feladat az, hogy a támadók is állandósítsák jó formájukat.

– Gondtalan visszavágó igérkezik, felszabadultan lehet gyakorolni az idegenbeli taktikai formációkat
– Ezen még nem gondolkodtam. Egy viszont bizonyos: szégyen lenne kiesni. Négy gól előny az négy gól előny, ezt a finnek is igen jól tudják. De most nem a Hakára, hanem már a szombati ellenfélre, a Videotonra összpontosítok. Ha otthon tartanánk a győzelmet, akkor igazán szép egyhetes menetelésre tennénk pontot.

A zöld-fehér legénység ötödik KEK-rajtja tehát fölöttébb jól sikerült. A gólok mellett akadtak más, igencsak szemet gyönyörködtető megoldások, ám Rákosi Gyula megjegyezte: olyan tökéletes helyzetekért, amelyeket kihagytak a játékosok, még edzőmérkőzésen is szídás jár. A Ferencváros kedden huszadik KEK-találkozóján lépett pályára, a tizedik győzelmét harcolta ki. Ennél nagyobb arányban a kupagyőztesek tornáján csak egyszer diadalmaskodott, az 1972/73-as kiírásban. Napra pontosan 1972. szeptember 28-án a Népstadionban 6:0 (3:0) arányban legyőzte a máltai Floriana La Vallettát. Az Üllői úti csapat egyébként a KEK-ben egyszer már megmutatta oroszlánkörmeit, az 1974/75-ös idényben döntőig jutott, s bár ott 3:0-ra kikapott a Dinamo Kijevtől, az az ezüstérem azóta is szépen csillog. A 90 perc után a finn öltözőben nyoma sem volt letörtségnek. A Haka azt nyújtotta, amit tud. Becsületesen, az utolsó percig küzdött. Ha tíz gólt kap, akkor is arra törekszik, hogy az utolsó támadás azért az övé legyen Ez a szimpatikus csapat – Lőrincz kivételével – csupa amatőr játékosból áll. Ledolgozzák a maguk nyolc óráját, s utána – vagy sokszor előtte – megjelennek az edzéseken.

Vezetőedzőjük, Yorma Kangasmaki így nyilatkozott:

– A Ferencvárosról tudtam, hogy hosszú évek kihagyása után tért vissza ezen az őszön az európai kupaszintérre. Több fiatal, sokra vágyó tehetséges futballistájuk van, akik hazai közönség előtt kötelességüknek érezték a bizonyítást. Bizonyos fokig tehát számítottam arra, hogy jelentős különbségű vereségbe is belefuthatunk. Így történt, de ez nem azt jelenti, hogy zöldre állítjuk a lámpát akkor, amikor a magyarok városunkba látogatnak. A visszavágón egynél azért több támadót állítok a csapatomba. Kedd este a Hakáról kiderült: szorgos iparos, semmi más. Csak a második összecsapáson nehogy kiderüljön, ez az iparos képes műremeket is készíteni

NS-19890913-04-19890912

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

    TFU_20020100_Fma_001 - 0018
Hírfolyam
OLDALAK
VVK 50 – A kupasiker 14 legszebb pillanata
Következik: 09.23. 18:00 FTC-DVTK (Stream:m4sport.hu)
FACEBOOK:
HOST:
FOTELSZURKOLÓ